A csillagászok nemrégiben felmerült elmélete szerint a világegyetem anyagát egynegyed részben atomi agyag, egynegyed részben energia, kétnegyed részben egy ismeretlen fizikájú matéria teszi ki.
Ez a fekete anyag, amelynek mibenlétét senki sem tudja, és még csak nem is sejti.
De vajon mi, vagy ki ? valójában?
Egyszer a nem megszokottan katolizáló Ellák atya ? aki nem vonakodott hatásvadász eszközöket igénybe venni a gyülekezet teljemérték? odafigyelése érdekében ? ezekkel a szavakkal lépett a templomban az istentisztelet kezdetén egymással elfoglalt emberek elé:
?Emberek! Nincs Isten!? ? kiáltotta. (Mély döbbenet). Majd így folytatta megnyugtató hangon: ?Mondta egy ateista nemrég, a templom el?tt.?
Én, e cikk írója, igaz, ateista vagyok, mégis azt mondom: ?Emberek! Van Isten!?
Egy, az emberi akarattól független, irányító és teremt? Isten létezésének gondolata ? úgy vélik ? egyid?s magával az értelemmel. Az emberi képzelet igyekezett magyarázatot keresni a különböz? természeti és nem természeti jelenségekre, azok összefüggéseire, megpróbálta a láthatatlan és a látható dolgok eredetét megfogalmazni. Az els?dleges következtetés az volt, hogy valami akkor változik meg, ha ? megváltoztatja. Tehát azokat a dolgokat is, melyek az embert?l függetlenül ugyan, de léteznek és m?ködnek a világban, irányítja valami, valaki. Az Istenek, miként a humán társadalomban el? emberek, kezdetben bizonyos dolgok teremtésére, irányítására ?szakosodtak?. Majd megjelentek azok a ma is létez?, összefoglaló nevükön történelmi egyházakként emlegetett vallások csirái is, melyek alapvet?en az egyistenhitre építették fel hitvilágukat.
?.
?S MONDÁ AZ ÚR: LEGYEN VILÁGOSSÁG!?
Valamennyi világvallás, néphit, mitológia, monda és rege els?dlegesen a világ teremtésének magyarázatával kezdi az isteni tevékenységek kezdetét. Ezek az alapok több szempontból is érdekes tényeket tartalmaznak. A napjainkra kiforrott, a világi természettudományok által legvalószín?bben meghatározott világkeletkezés- elmélet, az ?srobbanás elmélete megdöbbent? hasonlóságot mutat számos vallási elképzeléssel.
Ezek hatására többen gyanakodni kezdtek. Lehet, hogy ?seink több ismerettel rendelkeztek err?l a dologról az id?k kezdetén, mint mi napjainkban? Néhányan azt a lehet?séget is felvetették, hogy a prehistorikus id?k kezdetén az emberek sokkal szorosabb kapcsolatban álltak az Istenekkel illetve küldötteikkel, mint manapság. Mindkét teória meglehet?sen merész elképzelésnek t?nik. De lássunk néhány említett hasonlóságot.
A nagy világvallások alapvet?en keleti és nyugati csoportra oszthatóak. A keletiek az örök világtörvény vallásaiként jellemezhet?k. Annak, hogy e világtörvény személytelen, vagy isteni személy megnyilvánulásával jár-e együtt, nincs jelent?sége. A lényeg, hogy a világ örökké való. Nincs kezdet és vég, illetve lét a keletkezés és az elmúlás egymást követ? végtelen sorozatából áll. A nyugati vallások a világ megszületését az Istent?l származtatják, mely világot az Isten a semmib?l hozta létre. Így az Univerzum egy meghatározott id?pontban született, s egy meghatározható (lásd: világvége) id?pontban pusztul el. Ennek ellenére (a világi dolgok megsemmisülését?l függetlenül) az isteni dimenzió örök élet?, a menyországban az egykoron élt földi lelkek számára is elérhet? az örökkévalóság, amely ugyan rokon intézménynek t?nik a keleti Nirvánával, de valójában teljesen más, mivel ott a személy hagyományos értelemben vett személyisége megsz?nik. Sokat magyarázott jelenség a nyugati egyistenhitek néhány ellentmondása, hiszen a keresztény Teremt? Egy Isten is több elemb?l áll: Atya, Fiú és Szentlélek; szentháromság egyszemélyben.
Érdekes módon a modern természettudomány, amely nem eredend?en ateista, számos ponton egyezést mutat a hitbéli elképzelésekkel. A világ id?ben, térben végtelen; ha a jelenlegi formájában nem is állandó, de úgy t?nik, folyamatosan megújuló, örök élet? rendszert alkot. Ez figyelhet? meg a keleti alapfelfogásokban.
Az ?srobbanás egy geometriai pontból indult ki. Ezt megel?z?en nem volt anyag, csupán egy végtelenül kicsi energiapont, mely felrobbanva szétfröccsentette a világ jelenlegi anyagát a tér minden irányában. A nyugati teremtéselmélet szerint az Úr a világot a semmib?l teremtette. De természetesen ha az Úr létezett, akkor léteznie kellett annak a térnek is, melyben a világot létrehozta a semmib?l, azaz egy geometriai anyagtalan pontból, ami az egyszer? elme szerint valóban semminek tekinthet?. A genezis története szerint az Isten e térr?l nem gondoskodott, annál inkább a fényr?l. A világosság az els? napon teremt?dött meg. Talán ellentmondásosnak t?nik a tanítás, hiszen a fényt adó égitestek csupán a negyedik napon ?készültek el?. De valójában azonosságról van szó, hiszen az ?srobbanás kezdeti szakasza nagy energiák, többek között fény felszabadulásával is járt, s az anyagiasult atomok, a napok, bolygók s más égitestek csak ezt követ?en alakulhattak ki. Igaz, nem napok, hanem évek ezrei, milliói alatt.
A hasonlóságok szembeötl?ek, de az alap-teória, mely az ?Úr teremtette? szavakra helyezi a hangsúlyt, nagy különbséget tesz világi és tudományos elképzelés között. E lemaradás szerencsére behozható, amennyiben képesek leszünk az ?srobbanás eredetét megmagyarázni, esetleg azt más teremt? értelemmel kapcsolatba hozni. Írásom elméleti lényege éppen ennek a lehet?ségnek a gyökereit boncolgatja.
Ehhez egy már ismert, de ritkán alkalmazott fogalmat kell használnom. A panteista szót.
A kifejezés olyan gondolkodóra értelmezend?, aki szerint az Isten nem a világmindenség mindenható ura, de annak egységes részét képezi. Ez a szemléleti mód egy új, a keleti és nyugati rendszereket ötvöz? gondolatot, Isten definíciót enged meg:
?AZ ISTEN A VILÁGGAL ANYAGÁBAN ÉS ENERGIÁIBAN AZONOS, HIPERMÉRET? TERMÉSZETES INTELLIGENCIA. EGY (AKÁR ÖNNÖN FELISMERÉSE NÉLKÜL IS M?KÖD?) CSILLAGKÖZI ENERGIAHÁLÓZAT, AZ ÁLTALUNK ISMERT ÉS MÉG ISMERETLEN TÖRVÉNYI CÉLZATOK ÚTJÁN TEREMT?DÖTT, TEREMT, PUSZTÍT ÉS PUSZTUL EL?
AZ ISTEN UNIVERZUMA, AZ UNIVERZUM ISTENE
Az általunk eddig megismert világ 12-20 milliárd éves. A Nagy Bummot követ? anyagi világunk korát a legtávolabbi égitestek és a robbanás mellékterméke, a háttérsugárzás alapján határozták meg. Tudjuk, hogy a mikrokozmosz, az atomok világa meglep?en hasonlít a gigantikus csillagközi makrokozmosz világára. Ebben a hasonlításban a naprendszer atomra, a csillagrendszerek molekulára, a galaxisok sejtekre emlékeztetnek. Az el? természetben a sejtek között kialakulhat bizonyos függ?ség. Egységes szervezetek jönnek létre.
Nem egy sci-fi novella, regény foglalkozott már gigantikus csillagközi él?lények létezésének lehet?ségével. Szeretnék ebben továbblépni és azzal a teóriával kísérletezni, hogy maga az Univerzum valamennyi galaxisával, csillagával, bolygójával egy hiperméret? és -hatékonyságú ?él?lényt? alkot. Teste valószín?leg hólyagszer?, fényl? gömb, melyet a gravitáció tart össze. Els?rend? táplálója az ?srobbanás, amely létrehozta. E gigantikus szervezet, az UNIVERZUM-AGY. Az univerzum-agy valószín?leg birtokában van az önálló gondolatteremtés tulajdonságának. Hogy ez miként lehetséges, több hasonító párhuzam felállításával, modellezéssel érzékeltethet?.
A GONDOLAT KELETKEZÉSE
Vajon hogyan, miképpen jön létre a gondolat? Tudjuk, hogy az agy több milliárd sejtje, több százmilliárd kötéssel bonyolult vegyi, elektrokémiai folyamatok útján teremti meg elménkben önálló tudatunk. S azt a valójában reflexek bonyolult összefüggéseib?l álló végterméket, melyet úgy hívunk: gondolat.
A 21. században, a számítógépek korában egy új fogalommal kezdünk ismerkedni: a mesterséges intelligencia fogalmával. A különböz? memóriák, chipek miniatürizált áramköreinek új generációi már a természet ötleteit?l ellesett gyakorlati alkalmazásokat veszik modellül. Az idegsejtek m?ködését utánzó nyomtatott (BIO-CHIP) eljárás csodák-csodája nem csak gyorsabban m?köd?, pontosabb, megbízhatóbb chipet eredményezett, de arra is alkalmassá vált, hogy önállóan elemezzen és tanuljon. Talán csak hónapok kérdése, és elkészül a világ els? mesterséges agya, a maga mesterséges intelligenciájával. Most lépjünk ki a világ?rbe, s vegyük nagyító, helyesebben távcs? alá a makrokozmosz-beli gigantikus agyat. A csillagvárosok mint milliárdnyi sejtek ragyognak a tér minden irányában, a bennük és köztük feszül? energiák pontosan megfogalmazható törvények és szabályok keretében egységet és rendet alkotnak. A számítógépekben és az agyban mikro-voltok, a galaxisokban pontosan ki nem fejezhet? energiák vándorolnak. A rendet, a szabályokat a számítógépek belsejében a programok alkotta törvények, az él?szervezetet ehhez hasonlóan a DNS-kód el?re meghatározott programja vezérli.