Home A múlt rejtélyei Boszorkányper: újrafelvétel

Boszorkányper: újrafelvétel

0

A sötétnek nevezett középkor egyvalamiben biztosan nagyon sötét volt, s ez a boszorkányüldözés. Ennek során az 1400-as évekt?l a XVIII. század elejéig több mint kétszázezer ártatlan ember halt szörny? máglyahalált.

A kor n?gy?löletéb?l következik, hogy a boszorkányok mintegy négyötöde a gyengébb nem tagjai közül került ki, s nagyrészt özvegyasszony vagy magányos hölgy, akik mögött nem állt védelmez? család. Olykor pedig átlagemberek ? ám egyedüli örökösei egy nagy vagyonnak, amelyre az inkvizíció szemet vetett. Mivel rengeteg perirat maradt fenn, akár újra lehetne tárgyalni ezeket a koncepciós pereket. Németországban most meg is teszik. Kölnben el?vesznek egy négy évszázaddal ezel?tti boszorkánypert, hogy végre tisztára mossák egy máglyán elégetett n? nevét.A boszorkánysággal vádolt Katharina Henot a városi posta vezet?je volt. Vallatása során úgy megkínozták, hogy jobb kezével képtelen volt aláírni utolsó levelét. 1627-ben végezték ki, máglyahalálának helyszínére nyitott kordén szállították végig a városon a lakosság szórakoztatására. Most Köln önkormányzata megkezdte az eset felülvizsgálatát, az asszony ellen felhozott bizonyítékok áttekintését, mert gyanítható, hogy a postamestern? a riválisai által vezérelt politikai intrika áldozata lett. A perújrafelvételben oroszlánrésze van Hartmut Hegeler evangélikus lelkész-hittantanárnak, aki szerint Henot makulátlan hírnek örvendett, s ha élne, bizonyára szeretné a nevét tisztázni.

A városi tanács els? lépésként elfogadott egy határozatot, amelyben sürgetik, hogy az önkormányzat nyilatkozatban határolódjon el a négy-ötszáz évvel ezel?tti boszorkányperek igazságtalanságaitól. 1600?1782 között legalább 25 ezer embert végeztek ki német földön boszorkányság vádjával. Többségük n? volt, de akadtak köztük férfiak és gyerekek is. A legtöbbjüket természeti csapások b?nbakjának kiáltották ki.