A MYANMARI SWEDAGON PAGODA TITKAI
Az amerikai hadügyi tárca megelégelte a tudományos óvatoskodást, és világos, egyértelm? válaszokat akar arról, mennyiben befolyásolhatják a nemzetbiztonságot és destabilizálhatják a világ jelenlegi er?viszonyait a közeljöv?ben várható globális klímaváltozás következményei. Pagodának a buddhista vallás templomát nevezzük. Myanmar (korábbi nevén Burma) csodálatos kulturális kincse a Swedagon-pagoda. (Itt ?rzik szent relikviaként Buddha három hajszálát is.) Az épület fels? terasza gyönyör? márványlapokkal van borítva.
Természetesen ez a szent hely is rendelkezik sztúpával, azaz olyan harang formájú épületrésszel, aminek a tetején egy karcsú torony van. Olyan, mintha egy kecses rakéta lenne. A hasonlat egyáltalán nem véletlen. Az összes pagodán megtalálhatjuk ezt a rakétaszer? tornyot. Benne mindig egy Buddha-szobor ül, és a kezével “rituális mozdulatokat végez.” Legalábbis a m?vészettörténészek szerint. Én ugyanis nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy ezek a “rituális mozdulatok” nem egyszer?en azt jelentik -e, hogy Buddha a rakétában m?szereket kezel. Azért jutottam erre az eretnek gondolatra, mert tény, hogy a myanmari mitológia a sztúpákat mindig is az istenvilágba szállító repül? szerkezeteknek tekintette. Ebb?l szálltak ki az “égi tanítómesterek”, és ezért szimbolizálja a sztúpa egyben a kozmoszt is. Formája miatt a kozmikus “világhegyet”, a Merut is jelképezi. A sztúpa három része – alap, dóm és torony – a buddhizmus hármasságát is jelképezi. A 3-mas ugyanis szent szám, a buddhizmusban a tér egyik jellegzetes dimenziójának felel meg.
A myanmari mítoszok szerint több mint tízmillió a miénkhez hasonló univerzum létezik, az élet változatos formáival. (Ezek a világok irdatlan nagy, de korántsem legy?zhetetlen távolságra vannak egymástól. Ezekbe az univerzumokba az egysejt? él?lények éppúgy beleférnek, mint a fejlett, földönkívüliek által lakott bolygók.)
Én azt állítom, hogy a pagodák, de különösképpen azoknak fontos részei, a sztúpák, az istenek, azaz a földönkívüliek ?rhajóinak többé-kevésbé pontos másai. Egyáltalán nem csodálnivaló, hogy ezeket a szent épületeket igen gazdagon díszítették. Ennek legjobb példája a káprázatos Swedagon-pagoda. Maga a központi sztúpa egyébként kereken száz méter magas, és 8688 darab aranylemezzel van borítva. A tetejét továbbá 2317 db rubin, zafír és topáz, valamint 5448 gyémánt ékesíti. Az egész épület koronája egy 76 karátos smaragd. Amikor az ember felmegy a széles lépcs?soron, és belép a pagoda belsejébe, szinte elvakítja az aranyozás. Ehhez képest az összes katolikus templom díszítése kismiska.
Amikor egy angol pénzügyi szakember 1861-ben meglátogatta a pagodát így kiáltott fel: “Esküszöm, több arany van itt, mint az Angol Állami Bankban!”
A helyiek nagyon megbecsülik a szent épületet. Ennek egyik jeleként naponta takarítják, méghozzá nem is akárkik! Jellemz? tény, hogy a naponta változó takarítóbrigádba csak azok az emberek kerülhetnek be, aki éppen aznap ünnepli a születésnapjukat. Még el?kel? társadalmi állású emberek sem tartják méltóságukon alulinak kezükbe venni a sepr?t, a felmosórongyot és a vizesvödröt. Minden egyes napon jelent?s túljelentkezés van, így válogatni kell az önkéntesek közül. A szerencsés kiválasztottak szent áhítattal az arcukon végzik feladatukat.
Összegezve az eddig elmondottakat: Az a tény, hogy a káprázatos Swedagon-pagoda áll, meger?sít engem abban, hogy a pre-asztronautikának, vagyis a régi id?k isten-?rhajósai után való nyomozásnak, igenis van létjogosultsága.