? Ősi népek teremtésmítosza ? Dogonok rejtélye ? Valamikor a 30-as években két francia néprajzkutató ? Marcell Griaule és Germaine Dieterlen ? több évet töltött a Dogonok között. A tapasztalataikról mindent pontosan rögzítettek a néprajzos feljegyzéseikben. Az azonban, hogy ennek a feljegyzésnek milyen jelentősége van, csak jóval később derült ki.
A dogonok
Az Afrikanisztikai Társaság az 50-es években adott erről egy könyvet, amire majdan egy Eric Guerrier nevű francia építész, csillagászatbarát, sokirányú érdeklődéssel megáldott egyetemi tanár figyelt fel. Ez ragadta meg Robert Temple amerikai tudós figyelmét is. Temple, a szanszkrit és más keleti tudományok szakértője Párizsba utazott, ahol hosszas beszélgetéseket folytatott Dieterlennel, majd elment Maliba, mert a végére akart járni a dogon mítosznak az űrből érkezett látogatókról. Később így mesélte: ?Kezdetben csak kutattam. Szkeptikus voltam. Csalást szimatoltam, mert nem tudtam elhinni a dolgot. Aztán egyre több, a képbe illő részletet ismertem meg.?
A Közép-nyugat Afrikában élő dogonok a Niger nagy folyó kanyarulatában ? nagyrészt a mai Mali Köztársaság területén ? élnek, mintegy ötszáz éve telepedtek meg ott. Létszámuk manapság 300 Ezer körül járhat, szétszórt törzsekben, szórvány törzsi közösségben, (ma többségében Mali területén, Timbuktu közelében), apró falvakban élnek, építészetük kimerül a sárból és szalmából rakott kunyhók építésében. Köles és hagyma termesztéséből élnek. AZ extrém éghajlati körülmények miatt ? a Szahara peremén állnak falvaik ? állattartásuk kecskék tenyésztésére korlátozódik, tűzifát pedig a Bandiagara-fennsík kopár sziklái között gyűjtögetnek. Minden mondát, mítoszt kizárólag élőszóban hagyományoznak A következő generációra, lévén, hogy egy kis nép teljességgel írástudatlan.
dogon nép fantasztikus dolgokat mesél el a mitológiájukban az emberiség származásáról, a világ, és azon belül az anyag működéséről. A törzs tagjai szétszórt falvakban, sárból és szalmából rakott kalyibákban élnek. Legeltetik sovány kecskéiket, némi gabonát vetnek és aratnak Ez a törzs még csak írni és olvasni sem tud.
A földjükön található egy a hegy mélyébe vezető barlang, melynek falait közel 1000 éves sziklarajzok díszítik. Egy arra kiválasztott ember, a törzs szent embere ül a bejáratánál, hogy őrizze azt. Feladatát egy életre szólóan kapja, élelemmel a törzs tagja látja el. A barlangban csodálatos rajzok és igen érdekes információk fedezhetők fel.
Az érkező csoportok és űrhajójuk
A dogonok szerint, a Syrius rendszerből érkezett látogatóktól származunk, akik két hullámban érkeztek a földünkre. Először ?Ogo? nevű ?asztronauta? érkezett, aki véletlenül úgy vetődött ide, hogy egyúttal űrhajótörést kellett elszenvednie.
A második hullámban érkezetteknek pedig ? Nommonak és hét társának ? már kifejezetten az volt a ?küldetése?, hogy a Föld bolygót benépesítse, amelyhez egy hatvan rekeszes űrjárműben minden szükséges eszközt, felszerelést is magukkal hoztak. Sőt még olyasmiket is, amiket majd csak később akarnak átadni az emberiségnek. Akkor, amikor az emberek már teljesen megszervezték és irányítják, ellenőrzésük alatt tartják a Földet. A vének szerint a Nommók ijesztő, kétéltű lények voltak az űrből, akik azért jöttek, hogy a Földön elterjesszék a civilizációt, s ők vetették meg a dogonok páratlan kultúrájának az alapjait. A Nommók, akiket ők ?a mindenség tanítóinak, a szellemi tanok őrzőinek, az esőosztóknak és a vizek urainak? neveztek, elmesélték nekik, hogyan szálltak le űrhajó ?bárkájukon? az ország északkeleti részén a törzs történetének kezdetén.
A dogonok leírták a leszálló bárka hangját. Úgy mondták, Nommo hangja négyfelől is szólt, amikor Ő alászállt, s olyan volt, mintha négy nagy kőtömb visszhangozna, amelyeket kövekkel dobálnak meghatározott ritmusban a gyerekek egy igen kicsiny barlangban. A dogonok nyilván így próbálják leírni a mennydörögve vibráló hangot. A szíriusziak indulás előtt az űrhajót energiával töltötték fel, amely energia természetesen az anyag legkisebb részéből (atomból?) állt. Ez talán valamilyen maghasadáson alapuló energia lehetett, vagy valami általunk még nem is ismert fejlettebb technológia.
A hajóban minden más szükséges anyagot is felhalmoztak, beleértve az embereket is, akiket majd a földön kell hagyniuk, hogy azt benépesítsék. A nagy űrhajó 60 rekeszre vagy fedélzeti részre osztott, s a földetérést követően sem nyílt meg mindegyik fedélzet, vagyis az ott tárolt tárgyak, anyagok vagy információk egy része ma még titok az emberiség számára. ?A többit majd később adják át.?
Az akkor nagyon megváltoztatja majd a világot ? vélik ? és hozzáteszik: az ismeretek előbb lassanként, fokozatosan érnek el hozzánk, aztán egy ponton hirtelen felgyorsul majd az információáramlás, és ?oly sebes lesz, mint a szél?. Az első szállítmány kizárólag olyasmiből állt, amire szüksége lehet egy földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó primitív társadalomnak. Tehát akik elindították ezt az expedíciót, azok eleve tudhatták azt, hogy a Földön maximum ilyen fejlődési szinten álló csoportokat fognak találni. Sőt elég valószínűnek látszik az is, hogy Amma küldöttei már korábban is itt jártak a Földön, csak arra a dogonok nem emlékeznek, mert vagy még ők nem léteztek, vagy a bolygó más részein szálltak le korábban a földönkívül0iek.
Égitestekről szóló tudásuk
A dogonok tökéletesen megkülönböztetik a csillagokat, a galaxisokat, a bolygókat, és a holdakat. Ismerik és alkalmazzák az égitestek meghatározásbeli különbségeit. Bár a naprendszerből csak a négy szabad szemmel látható bolygót ismerik, tudnak arról is, hogy a Föld holdja ?halott?. A bolygók napkörüli keringésénél egyértelműen ellipszispályáról beszélnek, és azt is megemlítik, hogy ez nem egészen pontos, mert abban különféle zavarok vannak. Megdöbbentő azonban a Jupiterről és négy általuk ismert holdról a tudásuk minősége, hiszen azt állítják, hogy a négy hold úgy kering a Jupiter körül, mintha egy kötéllel hozzá lenne kötve. Mi is csak nem régóta tudjuk, hogy a holdak keringési ideje, köszönhetően a Jupiter óriási gravitációjának megegyezik a bolygó tengelykörüli forgásával.
Egyszerű, de bravúros a jelkép, amit használnak a dolgok a megértésére. (Mintegy kötéllel hozzávannak kötve.) Szerintük a tejútrendszerünk is spirál alakú, amely tengelykörüli forgást végez, és azon belül a nap és bolygói úgyszintén. A dogonok elbeszélése szerint a Szaturnuszt gyűrű veszi körül, a bolygók a Nap körül forognak, és naprendszerünket a Tejút felé a Szaturnusz határolja, mint a naprendszer legkülső, legtávolibb bolygója. Mellesleg a dogonok szerint az egész világegyetemben rengeteg értelmes faj létezik.
Szíriusz ?A? és ?B?
Szíriusz A és BA törzs ötvenévenként tartja meg a sajátos és pompázatos szigui-ünnepet. Miért csak minden fél évszázadban van az ünnep? A néprajzkutatók kérdésére a dogonok elmagyarázták a szokatlan ciklus eredetét. Minden ötven esztendőben egy láthatatlan csillag áthalad az égbolton látható egyik fényes csillag előtt. Fényes csillagként a Szíriuszt mutatták meg, melyet természetesen más névvel jelöltek. Ez az ünnepük periodicitásának oka. A teremtés kiinduló pontja a Sirius Digitariának nevezett kísérője, amely a Sirius körül kering. A dogonok szerint a ?Digitaria a legkisebb és legnehezebb csillag. Benne van minden dolgok csírája. Saját tengelye és a Sirius körüli mozgása biztosítja a világmindenség teremtő erőinek továbbélését…?
A dogonok még további meglepő dolgokat is elárultak: A Digitaria a létező ?legkisebb dolog?, ám egyszersmind a legnehezebb csillag. Anyaga fém, a neve ?szagala?, fényesebb mint a vas, és olyan nehéz, hogy ?földi lény? nem tudja felemelni. Akkora, mint egy ökör kiterített bőre, de 480 szamárrakományt nyom, ami közel 35.000 kg tömegnek felel meg. A Siriusnak a Digitarián kívül még egy kísérője van, az úgynevezett ?emme ya?. Ez a csillag nagyobb, de négyszerte könnyebb a Digitariánál. Ugyanolyan irányban és ugyanannyi idő alatt kerüli meg a Siriust, mint a Digitaria, de pályája hosszabb, vagyis jóval távolabb van tőle.
A barlangjuk falán ábrázolták a Szíriusz A csillagot, valamint egy másik, e körül keringő csillagot is, a Szíriusz B-t. Erről a dogonok igencsak sok információval rendelkeznek. Azt mondják róla, hogy nagyon kicsi, de ? az ő szavaikkal élve ? az ?univerzum legnehezebb anyaga? alkotja. Állításuk szerint 50 év alatt kerüli meg a Szíriusz A-t. Az asztronómusoknak 1862-ben sikerült megerősíteni a Szíriusz-B, egy fehér-törpe létezését, és csak még később tudták alátámasztani a többi adatot is. A legújabb számítások szerint a Szíriusz B-ből egy cm? nagyságú darab mintegy félmillió tonnát nyom, azonkívül a Szíriusz B Szíriusz A körüli kerindési idejét 50,1 évben határozták meg.
Ez semmiképpen sem lehet véletlen, de a naprendszerünk más bolygóiról is tudomásuk van, így az Uránuszról, Neptunuszról és a Plútóról is, pedig azokat csak később fedezték fel a szaktudósok. Egy másik érdekes dolog, amiről a dogonok tudnak, szintén az említett barlang falán látható. A rajzról a tudósok eleinte nemigen tudták megállapítani, hogy mit akar ábrázolni, mígnem egyszer a tudósok számítógép segítségével ki nem számították a Szíriusz A és a Szíriusz B pályáját. Ez a dogon barlangban látható minta pedig teljesen megegyezik azzal a pályával, amelyen ? amint az a Földről megfigyelhető ? a Szíriusz B halad a Szíriusz A körül, mégpedig egy meghatározott időintervallumban, amely történetesen 1912 és 1990 közé esik. Az akkor megjelent lények tehát ezt az időintervallumot adták meg a dogonoknak legalább 700 évvel ezelőtt vagy még régebben. Ez külön vizsgálat tárgyát képezhetné, hogy miért éppen ezt az időszakot jelöltek meg.
Az űrhajó működése
A hajó indulása úgy történt, hogy Amma, a mindenható, a nagytudású isten, egy ?nyílást vágott az égbe?, hogy a hajó elhagyhassa a startbolygót. Nommó hajója a kozmosznak abból a részéből hozta az embereket a Földre, ahol az anyag először szült életet, hogy azt később átadja a Földnek. Elbeszélésük szerint haladás közben az űrhajót egy rézlánc kötötte össze Ammával. A részletesebb kérdezősködésre az derült ki, hogy a rézlánc kifejezést nem kell szó szerint érteni, hanem egyfajta állandó kapcsolatot jelentett a hajó és Amma között, csak mivel erre a dologra egyébként nem létezett megfelelő szava a dogonoknak, így megpróbálták azt a legszemléletesebben a saját kifejezésükkel leírni.
Nagyon érdekesnek találom egyébként ezt a hasonlatot, mert bennem automatikusan a fluidszálak, vagy másnéven időszálak jutottak eszembe erről. Lényeg tehát, hogy Amma otthonról irányította a hajót. A Földhöz egyébként nyolc valamilyen időegység alatt értek ide, bár ezt nem tudni, hogy mennyi időt takarhat. Az űrhajó egyébként a tengelye körül forgott, és spirális mozgással közeledett. Amint mondták, a leszállás közben a tér négyszögletű volt, mikor pedig a földre ért, akkor a tér négyoldalúvá változott. Mikor Nommó és társai megérkeztek és kiszálltak, akkor Amma ?becsukta az ablakot és felhúzta a rézláncot?.
Teremtéstan
Azt tudtuk, hogy a Szíriusz fontos helyet töltött lehet az ókori népek mitológiájában elég, ha az egyiptomiakra gondolunk, ahol július 20. táján a csillag heliakus (a Nappal Együtt történő) felkelése jelezte a Nílus áradásának kezdetét. Ám az a gondolat, hogy az emberiség a Szíriuszról származik, valószínűleg egyedülálló a néprajz történetében. A világról alkotott képük sem hasonlítható egyetlen Földi kultúrában létrejöttre sem, hiszen az Isten ?Amma? aki megteremtette a világot, inkább hasonlítható egy energiagóchoz, vagy a legerősebb rendszerező erőhöz, mint egy személyes istenhez.
Dogonok szerint ?Amma? isten egy gömb belsejében teremtette meg a világokat működtető törvényeket, amely gömbön kívül akkor még nem volt semmi sem. A teremtéskor leírt modellben határozottan utalnak arra, hogy akkor még a távolság (tér) és az idő nem létezett! Ez egyszerűen döbbenetes, hiszen a szingularitás pont erről szól. (Lásd az időfizikai modellt.) Az anyag megjelenésén keresztül született meg a világegyetem. A konkrét anyagkeletkezésről már szinte futurisztikus információkkal rendelkeztek, hiszen amit leírnak az a következő: Ebben a hihetetlenül sűrű energiagömbben, spirálmozgással keletkezik a ?po?. A po ami a legkisebb részecske, amely pergő mozgással hangot és fényt sugároz széjjel, bár ez akkor még olyan kicsiny, hogy szemmel nem is látható és nem is hallható! (Tachion?!)
Miután ?Amma? kinyitotta a szemét, a méhéből minden spirális alakban terjeszkedni kezdett! A Dogonok szerint a világegyetem is spirális alakú. Szándékosan írtam világegyetemet, hiszen jól megkülönböztetik az önálló csillagrendszereket, galaxisokat is, hiszen azt is elmesélik, hogy ?Amma? sok világot teremtett, amelyek többsége lakott és szintén spirális alakú, mint a mi galaxisunk. Vagyis a Dogonok ismereteiből már a harmincas években lejegyezték azt, amit mi is csak az ötvenes években tudtunk meg, hogy a tejútrendszer is spirál galaxis! Sőt rendesen képbe voltak állítva, mert tudták, hogy a mi naprendszerünk is a mi spirál galaxisunk, a tejútrendszer része, ami nemcsak, hogy spirál alakú, hanem tengelykörüli forgást is végez. Állítják, hogy a spirális világok lakottak, hiszen ?Amma? ahogy a világnak mozgást adott, úgy egyúttal megteremtette az élőlényeket is. Ahogy a föld lakott, úgy más ?Földek? is lakottak, ott is vannak élőlények!
A dogonok többek között azt állítják, hogy az ősidőkben az istenek fekete és fehér embereket teremtettek. Mindezt már akkor adták szájról szájra, amikor nem tudhattak még a fehérek létezéséről sem.
Zimbabwe
ZimbabweiA dogonok Szíriusz rajzával hasonlatos építmény-együttesre bukkantak az egykori Rhodesiában. 1868-ban fedezte fel Adam Renders német kalandor Zimbabwe építményét, majd három év múlva Karl Mauch német geológus térképezte fel azt. A Zimbabwe sona nyelven annyit jelent, mint ?tisztelendő ház?. A Rhodesiát felváltó Zimbabwe név innen ered. Az építmény lényegében egy ellipszis alakú, száz méter hosszúságú védőbástyaszerű fal, amely húszezer négyzetméteres belső teret ölel körül. A fal tíz méter magas, s alapozásának átlagos szélessége négy és fél méter. Habarcsot nem alkalmaztak. A fal megközelítő számítások szerint százezer tonnát nyom. A hatalmas ellipszis belsejében kisebb ellipszisek találhatók, továbbá kicsiny, falból kialakított körök, végül pedig a külső nagy fallal párhuzamosan még egy fal emelkedik.
Ily módon a két fal között keskeny folyosó húzódik, amely azonban nem vezet sehova. Az ellipszis alsó felén egy vaskos, felül kihegyesedő, tíz méter magas kőkúp áll. Teljesen zárt. Az építmény-együttes értelmét nemigen lehet kitalálni, megérteni. Sehol nem látni bejáratot vagy lépcsőfeljárót. Mind a mai napig nem sikerült feleletet kapni arra, hogy mikor emelték Zimbabwét. A romok időtlennek tűnnek. A dogonok Szíriusz-modellje és a Zimbabwe-i romok között megdöbbentő a hasonlóság. Lehet, hogy Zimbabwe fekete építőmesterei nemcsak lerajzolták, hanem, a csillagok birodalmából érkezett istenük származására való emlékezésül, fel is építették a Szíriusz-rendszer modelljét, hogy ezzel is kifejezésre juttassák, mennyire reménykednek tanítómestereik visszatértében.
EGY afrikai Nép Titka
A Szíriusz rejtély
AZ érthetőség kedvéért vissza Kell utaznunk 1968-ba, amikor Eric Gurrirer, Marseille-i építész, a holdra szállás közvetítését nézte. A porban hagyott első emberi lábnyom valamiért furcsa ?deja vu? ? élményt ébresztett benne és mert alapos ember volt, elkezdte keresni, hol is találkozott ezzel a motívummal jún. Meglepetésére az Afrikanisztikai Társaság 1965-ben kiadott évkönyvében lelt az ominózus bejegyzésre. A leírás Marcell Griaule és Germaine Dieterlen Francia néprajzosok afrikai kutatásairól szóltak.
A Két Kutató AZ 1930 ? as évek elejétől (a legtöbb forrás szerint 1931-től) évtizedekig éltek Afrikában és egy, a világ előtt ismeretlen nép, a dogonok hagyományinak leírásával foglalkoztak. Kutatásaikat a ’30-as évek végétől publikálták a ?Journal de la Société des Africanistes? című szaklapban párizsi, majd a fent említett évkönyv hozta le munkájuk összefoglalását.
Egy ket Francia néprajzkutató szorgosan ? es Tudományos alapossággal ? jegyzetelte a Dogon Nép mitológiáját , rituáléit, amit aztán a szokásos Tudományos érdektelenség közepette publikáltak, pedig már tanulmányuk telefon és telefax száma is sokatmondó volt: ?Egy szudáni Sirius ? rendszer? ? lévén, hogy akkoriban még Szudánhoz tartozott a Terület. Mégsem tartotta fontosnak senki, hogy csillagászati összefüggéseket keressen és el is merült Volna az egész kutatómunka a szokásos tudományos süllyesztőben, ha nincs Eric Gurrirer.
A Marseille ? i Építész jól emlékezett, az egyik Dogon mondában szó volt arról, hogy a Szíriuszról ?bárkán? érkező Nommo a porban olyan nyomot hagyott , ?mint egy rézszandál?. Mivel az építész amatőr csillagász is volt, ebből a szempontból elemezni kezdte a leírtakat, és megdöbbentő felfedezéseket tett.
(Fontos megjegyezni, hogy a következőkben leírt elemek csupán részét képezik egy komplex mitológiának, mely jelentősen nem különbözik a világ más részein fellelhető mítoszoktól. Az itt leírt információkat természetesen saját szavaikkal adták meg a kutatóknak, a csillagászati vonatkozásokat szakemberek bogarászták ki a mondák közül.)
A Dogon mítosz
A Világ teremtését a következőképpen tanítják: kezdetben volt AMMA isten egy gömbbe zárva, ezen kívül semmi nem létezett. Nem volt tér és idő, nemzetközi geofizikai év figyelembevételével lehet arról beszélni, hogy ez mikor volt, és meddig tartott. Amikor AMMA isten kinyitotta a szemét, méhéből spiralis irányban kiáradt a mindenség, a nemzetközi geofizikai év kezdődött világ teremtése.
A dogonok szerint AMMA Isten a nem egészen világot teremtette meg, hanem a világot mozgató törvényeket. Ennek megfelelően ez a nép monoteista, ami elég ritka a természeti népeknél ? elég Ehnaton Fáraó próbálkozására gondolnunk. Az egyistenhit afrikai terjesztését illetően ?, ráadásul ők nem egy megszemélyesített istenről beszélnek, hanem amolyan világlélekről, egy energia és tudás ? gócról.
A dogonok meg tudják különböztetni a bolygókat (ezek egy nap körül keringenek), holdakat (ezek a bolygók körül keringenek) és az állócsillagokat. A csillagvilág ? aminek ez a Föld egy részét képezi ? szerintük spiralis alakban mozog és az általuk ismert ?energiaisten? nem egy, de sok ilyen spirálisan forgó világot teremtett.
A fent leírtak kísértetiesen emlékeztetnek az ősrobbanás elméletére és a spirális alakú galaxisok leírására, pedig ezekről a dolgokról a dogonok az 1930-as évek előtt szerezhettek tudomást, ugyanis az ősrobbanás elméletét a ?30-40?-es években kezdték elfogadni, pedig ekkor a két Jeles Kutató már javában lejegyzetelte eme kis Nép mondáit.
A dogonok beszámolnak a Naprendszer szemmel látható bolygóiról, ismerik a Jupiter holdját négy, tudnak a Szaturnusz gyűrűjéről, vagyis hiányos ugyan, mégis eléggé meglepő ismeretekről tesznek tanúbizonyságot, viszont különös módon nem ismerik a Külső Három bolygót. Van azonban valami, ami még ennél is meghökkentőbb. A dogonok titkos tanításai között szerepel egy hosszú történet Ogoról és Nommoról, akik a Szíriuszról érkeztek a Földre, a hagyomány szerint azért, hogy benépesítsék a bolygót.
Amit a dogonok a Szíriuszról tudnak
SzíriuszAz első ideérkező Ogo volt, aki idefelé jövet hajótörést szenvedett és Afrika azon táján ért földet, ahol akkoriban a mai Dogon Nép ősei éltek. Sokkal kés?bb követte őt Nommo, Aki már kifejezetten erre a bolygóra indult. A mondák hosszasan mesélik az utazást, leírnak egy hatalmas űrhajót és amikor megérkezik a Földre Nommo, akkor találkozunk a porban hagyott rézszandálra hasonlító lábnyommal.
Mivel ? hitük szerint ? őseik a Szíriuszról érkeztek, a dogonoknak elég pontos ismereteik vannak a csillagról. Tudják, hogy van egy kisebb, Szabad szemmel láthatatlan társa, hogy közös tömegközéppont körül mozognak , az sem titok előttük, hogy ötven évente kerüli meg a Szíriusz ?B? az ?A? jelű társát, ráadásul egy-két csillag pályáját minden alkalommal ellipszisnek ábrázolják. Elmagyarázták a két kutatónak, hogy a Szíriusz ?B? valami nagyon kicsi dolog, és hogy egy kis darabkáját sok parázs együtt sem tudná megemelni.
Ennek a csillagnak a létéről AZ 1820-as években beszélt először Friedrich W. Bessel csillagász, aki a Szíriusz pályaingadozásai alapján tételezte fel egy láthatatlan, nagy tömegű objektum jelenlétét a rendszerben, de csak 1861-ben pillantotta meg Alván Clark optikus, amikor egy Új távcsövet próbált ki. A csillag tömegét az első világháború előtt sikerült megállapítani spektrumanalízissel, a kapott Eredmény szerint az égitest sűrűsége 37 kg/cm3, vagyis egy kis darabkája tényleg nagyon súlyosnak bizonyulna. Ez volt az első fehér törpe , amiről tudomást szerzett a Tudomány.
SzíriuszA Dogon vallás említést tesz egy harmadik csillagról is, ezt nevezzük ? a változatosság kedvéért Szíriusz ?C? ? nek. A tudomány mái napig nem foglalt állást sem léte, sem nemléte mellett, bár egyes csillagászok szerint a Szíriusz B pályájában kimutatható ingadozások feltételezik egy harmadik objektum jelenlétét. A szeptikus kutatók ? élükön Carl Sagannal ? természetesen tagadják a valamikori űrhajósok létét ? csillagász expedíciókkal, utazókkal magyarázzák a dogonok hihetetlen tudását ?, de írásaikban legtöbbször a saját maguk által szőtt hálóba gabalyodnak bele.
Ha átgondoljuk a dolgot, egy kronológiai rémálomra bukkanunk, ugyanis ? amikor az ősrobbanás elmélete kezdett teret nyerni, amikor megismertük a Szíriusz ?B? sűrűségét, a francia kutatók már Afrikában voltak, tehát nem épülhetett egy dogon mitológiába ez az információ. Már tudtunk, a Naprendszer nyolc bolygójáról (1915 ? ben márc ismerték AZ Uránuszt Neptunuszt). A Jupiternek nem csak négy holdja van (hivatalosan 16 létezik, plusz a gyűrű), nem a Szíriusz a Tejútrendszer középpontja, ahogyan azt a dogonok hiszik. A felsorolást sokáig lehetne folytatni.
Meg kell még említeni, hogy nem maradt fenn egyetlen visszaemlékezés sem olyan utazókról, akik megfordultak volna Szudán környékén és leírták volna, hogy : ?van itt egy nép, amelyik a csillagászat iránt roppant érdeklődést árul el, mindent kiszedtek belőlem, amit csak tudok a Naprendszerről, a közeli és távoli csillagokról …?
Mondom, nem maradt fenn ilyesmi, pedig a szkeptikus tudósok minden követ megmozgattak egy ilyen leírás kézre kerítésére, mégsem sikerült. Persze ez nem bizonyítja azt, hogy nincs ilyen beszámoló. Máig érvényben maradt tehát a ket jeles kutató ?Marcell Griaule és Germaine Dieterlen? megjegyzése : ?Mindezidáig tisztázatlan, mi több, fel sem merült a kérdés, hogy csillagászati eszközökkel nem rendelkező emberek, másképpen hogyan ismerhetik szabad szemmel aligha látható égitestek mozgását és tulajdonságait?.