Home Hírek Egy furcsa doboz és két titokzatos koponya rejtélye, melyeket Oroszországban találtak

Egy furcsa doboz és két titokzatos koponya rejtélye, melyeket Oroszországban találtak

2516
0
Megosztás

7Oroszországban a hegyekben egy furcsa, titokzatos dobozt, és két megdöbbentő formájú koponyát fedeztek fel. A Komsomolskaya Pravda  és a Rossiyskaya Gazeta újságírói szerint a dobozon az “Ahnenerbe” logója látható. A dobozra és a két koponyára Adigeföldön a hegyekben bukkantak rá, Oroszország déli részén.

Adigeföld északnyugati kaukázusi hegyvidékének térségében a dobozon kívül rátaláltak a tudomány számára két ismeretlen lény kaponyájára is. Az Ahnenerbe talán a legnagyobb titkos társaság volt az SS-en belül, melyet az okkult és természetfeletti erők tanulmányozásának szenteltek.

A kutatók szerint valószínű, hogy az SS tagjai az ősi dolmenek titkaira, és a Kisinszkij kanyon természetesen magas radioaktivitására voltak kíváncsiak. Az is lehetséges, hogy Kuban Rada aranyát keresték, amely a régióban veszett el az orosz polgárháború során (1917-1923).

A kutatók egy 1941-es német térképet is találtak Adigeföldről, mely pontosságával és teljességével lenyűgözte őket. Ezek a megtalált tárgyak nagy érdeklődést váltottak ki a szakemberek körében.

A történészek sok részletet ismernek a Wehrmacht Edelweiss műveletéről, melynek során náci zászlókat tűztek ki az Elbrusz, Európa legmagasabb hegyének csúcsán, mely Kabard- és Balkárföld és Karacsáj- és Cserkeszföld köztársaságok területén, a grúz határ közelében található az orosz Kaukázusban. De vajon mi volt a célja ennek a titkos szervezetnek Adigeföld hegyeiben?

A Belovodye néprajzi komplexumban, mely Kamennomostsky faluban található, a rejtélyes koponyákat és az okkult titkos SS dobozt megmentették az utókor számára.

“Egy helyi férfi egy barna dobozt hozott bőr foganytúval, és az Ahnenerbe titkos társaság jelképével,” – magyarázza a Belovodye tulajdonosa Vlagyimir Melikov. “Ő egy igazi remete, egy faházban él az erdőben, de senki sem tudja, pontosan hol. Azon tűnődtem, hogyan találhatta meg a titkos rejtekhelyet az erdőben. Ezen kívül minden darab jó állapotban volt. Például az általa talált gyufák még ma is használhatók. Egy különleges helyet talált.”

A doboz fedelén világosan látható az Ahnenerbe hivatalos emblémája, mely rúna jeleket tartalmaz.

De mit keresett ezen a helyen?

Az Ahnenerbe teljes neve “Német Ősi Örökség Kutató és Oktató Társaság.” A szervezet 1939 és 1945 között létezett Németországban, hogy tanulmányozza az “árja faj” hagyományait, történelmét és kulturális örökségét.

Egy gyűrűt is találtak a doboz közelében, ami valószínűleg egy katonáé volt.

Vizsgáltak mindent, ami titokzatos és ismeretlen a világban, expedíciókat indítottak Tibetbe, az Antarktiszra és a Kaukázusba, és kapcsolatot kerestek az UFO-kkal az abszolút hatalom titkát keresve. Hitler Németországa aktívan részt vett új típusú fegyverek kifejlesztésében, melyekkel képesek lettek volna megváltoztatni a háború menetét. Az Ahnenerbeben 350 specialista dolgozott, zseniális oktatásban részesültek, nagy tudományos karrierrel és fokozattal rendelkeztek.

Kevesen tudják, hogy néhány évvel a háború előtt egy német katonai építési szervezet hegyi utakban jártas szakemberei segítségüket ajánlották fel a Szovjetuniónak, hogy utat építenek Pitsunda és Ritsa között (a Fekete-tenger partjától, egy hegyi természetvédelmi terület jelenleg Abháziában), állítólag nemzetközi együttműködés okán. A munka elvégzése után a német szakemberek tragikus körülmények között meghaltak, amikor az autójuk egy kanyarban belezuhant egy hasadékba. A turisták a mai napig azokon az alagutakon keresztül sereglenek a Ritsa-tóhoz, melyeket a németek építettek.

Később kiderült, hogy a stratégiai út építésének okai mások voltak. Kiderült, hogy az Ahnenerbe hidrológusai megállapították, hogy a Ritsa-tó alatt lévő egyik barlang forrásának víz összetétele ideális volt ahhoz, hogy emberi vér plazmát állítsanak elő.

“Abházia ‘élő vizét’ ezüst konténerekben először a tengerpartra szállították, majd onnan Konstancába, végül repülőgépen Németországba,” – magyarázza Bormotov professzor, a Majkop Állami Műszaki Egyetem közgazdasági és vállalat irányítási osztályának professzora. Voltak olyan tervek, hogy alagutakat építenek a tengeralattjárók számára a tenger felől Ritsaba, de a háború ezt félbeszakította.

Adigeföldet illetően köztudott, hogy Majkopban állomásozott a Wehrmacht 49. hegyi alakulata, akik feljutottak az Elbruszra. A Belaya folyó völgyében Dájovskaya kozák falu közelében az SS Westland ezrede állomásozott, a Pshish és a Psheja folyók között a Germania és a Nordland tank ezredek helyezkedtek el.

1942. őszén a Majkop repülőtér 3. század 14. felderítőcsoportját, melynek kétmotoros FW-189-es repülőgépei voltak, a legmodernebb hírszerző eszközökkel szerelték fel, lényegében repülő laboratóriumok kerültek telepítésre.

“Ez több mint elég volt, hogy megvédjék a rejtett nyomozást, melyet esetleg az Ahnenerbe végzett Adigeföld hegyeiben,” – mondta Bormotov. Majkop volt az a város, ahol a wehrmachtnak volt a főhadiszállása. Innen adták ki az összes német katonai akció parancsát a Kaukázusban. 1942. őszén Adigeföld hegyeiben nem voltak meghatározott védelmi vonalak, és ismerünk eseteket, amikor elszigetelt német katonai csoportok mélyen behatoltak a hegyekbe. Nem világos, hogy miért vezényeltek csapatokat a Pshekish-hegyre 1944. augusztusában, amikor a frontvonal már sokkal nyugatabbra került át. Mi volt az, amit a náciknak nem volt idejük befejezni a Pshekish-hegyen? Talán összefüggésben lehetett az Ahnenerbe szakembereinek vizsgálatával?” – kérdi a szakértő.

Továbbá feltehetjük, hogy a nácik kíváncsiak voltak a dolmenekre, melyeket az “ősi Atlantisz szerkezeteinek” és “párhuzamos világok kapuinak” vélhettek. Még ma is beszélnek szokatlan eseményekről a környéken. A közelmúltban a helyi sajtó arról számolt be, hogy feltárták egy ismeretlen emberi faj tagjának három méteres csontvázát Grúziában, a Borjomi kanyonban.

Körülbelül két évvel ezelőtt egy csoport barlangász Vlagyimir Melikov etnográfus vezetésével két furcsa koponyát talált állításuk szerint egy barlangban a Bolshoi Tjach-hegyen. Úgy tűnt, mintha megkövesedett állatokéi lennének. De amikor részletesen kezdték vizsgálni a leleteket, libabőrösek lettek.

“Nézzék ezt a vastag ujjnyi lyukat a fej alján,” – mondja Melikov, mutatva az egyik koponyát. “Ez a gerinc alapja. És az elhelyezkedése azt jelzi, hogy ez a lény két lábon járt. A másik furcsa dolog az, hogy nincs koponyaboltozata és állkapcsa. A szája néhány lyuk, kör alakban elosztva. A szemgödrei szokatlanul nagyok, és két különböző szarv alakú kinövéssel rendelkezik. Az arccsontjaik azonban laposak, mint az emberszabásúaknál.”

Valóban nem tűnnek tipikus felfedezésnek. Nagyon csábító arra gondolni, hogy idegenek maradványaival van dolgunk.

A felfedezésről készült képeket paleontológusoknak küldték el a fővárosba, de nem reagáltak lelkesen. Csak azt ismerték el, hogy még sohasem láttak ilyet, és óvatosan utaltak arra, hogy talán birkák koponyái, melyek a homokos vízben megnyúltak és eltorzultak. De ha deformációt feltételezünk, akkor azok egyszerre mentek végbe, mivel mindkét koponyán azonosak az idegen elemek.

A kutatók azt feltételezik, hogy az ilyen felfedezések is a hitleri “varázslók” kezébe kerülhettek, akik keresték a rendkívüli leleteket.

Mellesleg a mitológusok szerint a leletek teljesen világosak. Ezek az ősi sumér Anunnakik, szarvas istenségek, akiknek a neve lefordítva “égből jöttet” jelent. Ebben a sumér mitológiában a világ teremtésében vettek részt.

Az azeri származású Zecharia Sitchin az Anunnakit a Nibiru, egy feltételezett bolygó lakóiként azonosítja a Naprendszerben, mely excentrikus pályán mozog. A csillagászati mozgások miatt ez a bolygó minden 3600-ik évben kerül látótávolságba. Sitchin szerint a Nibiru lakói ebben az időben leszálltak a Földre, és kapcsolatba léptek az őslakosokkal, azaz velünk.

“Felépíthetünk mindenféle verziót és feltételezést, de a maradványok, melyeket Adigeföld hegyeiben találtak, arra kényszerítenek, hogy elgondolkodjunk,” – mondta búcsúzóul Ivan Bormotov akadémikus.

10 4 2 7 6 5 8 9 1

Új Világtudat