Home Hírek Egy gigantikus földön kívüli építmény miatt halványult ismét a titokzatos csillag fénye?

Egy gigantikus földön kívüli építmény miatt halványult ismét a titokzatos csillag fénye?

66
1
Megosztás

e9100e7531e43763af99d3636eb552d8Mint köztudott, a lelkes ufó- és konteóhívőknek van jó néhány kiemelt jelentőségű, komoly spirituális hangsúllyal bíró égitestük. Az egyik a Nibiru, amely egyesek szerint a Naprendszerünkben van, mások szerint is, de egy párhuzamos univerzumban, és a mezopotámiai mitológiából is jól ismert és a gyíkemberekkel is összefüggésbe hozott emberszerű lényeknek, az Annunakiknak ad otthont. Ugye ez az a bolygó, amelynek (már többször is) ütköznie kellett volna Földünkkel, hogy elpusztítsa azt.

Aztán ott van a Szíriusz, amelynek a rendszeréből egyesek szerint mi, magyarok is származunk: őseink azért érkezhettek a Földre, hogy létrehozzák az emberi civilizációt.

e9100e7531e43763af99d3636eb552d8
Nem vagyunk sem a spirituális ufológiában, sem az alternatív teremtéstörténetben szakavatottak, úgyhogy jobban nem is merülnénk bele – egyrészt kezdjük kellemetlenül érezni magunkat, másrészt pedig minél inkább elmerülünk a tudás tengerében, annál nagyobb lesz a zavar: egyre több földön kívüli faj, bolygó, dimenzió, párhuzamos univerzum, illetve elmélet csöppen elénk, utóbbiak többsége pedig már egymásnak is ellentmond.

Ugyanakkor nem zárhatnánk le különös kalandozásunkat anélkül, hogy ne említenénk meg a Hattyú csillagképben található Tabby csillagát (fedőneve: KIC 8462852), amely tudományos szempontból mégis a legkülönlegesebbnek számít mind közül.

A tőlünk közel 1500 fényévre lévő csillag fényessége bizonyos időközönként ugyanis jelentős változáson esik át. Olyan is volt már, hogy két „elhalványodás” között egy év is eltelt, majd utána két hetes intervallumon belül több is érzékelhető volt. A fényességcsökkenés erőssége 0,1% és 20% között változik – utóbbi szám tudományos szempontból is hatalmas érték, ugyanis egy ekkora fényességcsökkenéshez a csillagnál fele akkora kiterjedésű objektumot kéne a KIC 8462852 elé helyezni. Így józan paraszti ésszel elgondolva nem csoda, hogy a legelső, ami eszünkbe juthat, az, hogy

Az egyik elmélet szerint egy lehetséges kisbolygóötvözet tagjai ütköztek és darabolódtak fel, ezt a teóriát azonban hamar elvetették. Miután kizárták, hogy porkorong vagy ütközésből származó törmelék lenne a jelenség oka, az egyetlen, még valamennyire talpon maradt magyarázat szerint egy csomó, hatalmas üstökös kering a csillag rendszerében – ez bár nem elképzelhetetlen, erősen valószínűtlen: ugyanis több mint 500 ezer, 200 kilométeres üstökösre volna szükség ahhoz, hogy ily módon takarhassák el a csillagot.

Fantáziarajz a Tabby csillagról

Egyes elméletek szerint a születő csillagok esetében észlelhető anyagkorong a felelős a jelenségért, ugyanakkor nem találták nyomát az ilyenkor megszokott erőteljes infravörös sugárzásnak. Továbbá a KIC 8462852 egy F színképtípusú, 6000 és 7500 K közötti felszíni hőmérsékletű, fehéres-sárgás színű, nagyon stabil csillag, amelynek a fényessége (elviekben) alig kellett volna módosulnia az évek során. Más elképzelések szerint a jelenség nem a csillag változásában, hanem a teleszkópok közötti eltérésben keresendő. Azonban hiába is kerültek elő az újabb és újabb tudományos elméletek, valahogy egyik sem tudta tökéletesen beváltani a hozzá fűzött ígéreteket.

Akkor mégis mi állhat a háttérben?

Ahogy az lenni szokott, miután már a tudomány nem tud kielégítő választ adni, előkerülnek a kevésbé kézzelfogható fejtegetések – jó, egyeseknél ez pont fordítva szokott működni. Egyes vélekedések szerint egy intelligens civilizáció állhat a háttérben, amely egy hatalmas objektumot épített. És itt két részre oszlik ismét a „teóriacsalád”: egyesek szerint így próbálnak meg hírt adni magukról, egy másik elképzelés szerint pedig lényegében egy Dyson-gömb található a csillag körül.

Fantáziarajz a Dyson-gömbről

A Dyson-gömb egy olyan elméleti koncepció, amely szerint egy megfelelő szerkezetű burok képes lehet begyűjteni a csillag által kisugárzott energiát. Az elgondolás a nevét Freeman Dysonról, a 20. század kiváló fizikusáról és matematikusáról kapta, aki szerint a fejlett idegen civilizációkat a leghatékonyabban a csillagok színképelemzésével tudnánk felfedezni, ehhez hasonló megváltozott spektrumokat keresve. És hát mégis mikor feltételezhetnénk jobban egy hasonló struktúra létét, ha nem most? – tehetnék fel sokan (jogosan) a kérdést.

Az egyetlen nagyobb bibi ezzel a feltevéssel az, hogy egy ilyen struktúra létezése esetén nagy mennyiségű, észlelhető infravörös sugárzásnak kéne érkeznie az objektumról a Földre – a földön kívüli intelligencia keresésével foglalkozó SETI erre irányuló kutatásai viszont nem mutattak ki hasonlót. A téma egyébként azért vált újra forróvá, mert a kutatók ismét érzékelték a csillag fényének a gyengülését, noha a válasz megtalálásában eddig még nem igazán jutottak előrébb.

player.hu

1 COMMENT