Home Tudomány és technológia Élő bolygók nyomában: mit gondolnak a szakemberek?

Élő bolygók nyomában: mit gondolnak a szakemberek?

0

Sokak számára közhelyes lehet a mondás, de Univerzumunk végtelen határokkal rendelkezik. Logikus következtetésnek tűnhet, hogy ebből kifolyólag végtelen számú lakható bolygó kell, hogy létezzen. Azzal, hogy rengeteg, az élet feltételeivel rendelkező bolygó van az Univerzumban, sok kutató egyetért. De mivel támasztják alá ezen feltételezéseiket?

Néhány tudós megszólal

2015 április 2-án Ellen Stofan vezető kutató arról nyilatkozott, hogy húsz éven belül bizonyítékokat fogunk találni földön kívüli élet létezésére. A kutató egy nyílt fórumon jelentette ezt be Washingtonban, ahol annak a valószínűségét tárgyalták, hogy fogunk-e találni mikróba szintű életre utaló nyomokat a közeljövőben. A fórumot megelőző hónapokban tudományos körökben felvetették, hogy nem csak a Jupiter holdján, az Europán létezhet víz ócsán formájában, hanem a Szaturnusz holdján is, a Ganimédeszen és Enceladuson. Ezek a felvetések is alapját képezték annak amit a kutatónő mondott. Érdekes volt Jim Green, a NASA bolygókutató intézetének akkori igazgatójának a kijelentése is, miszerint lakható zónák nem csak csillagok körül, hanem óriás gázbolygók körül is lehetnek, azoknak a holdjain. A bolygókon tehát több víz lehet, mint gondolnánk. A fórum azzal zárult, hogy nem az a kérdés, van-e földönkívüli élet, hanem inkább az, hogy mikor fedezzük fel azt.

A földönívüli élet létezését azonban nem csak ezen az eseményen támogatták. Más kutatók is azon a véleményen vannak, hogy az élet nem csak a Földön alakulhatott ki. A felfedezésekből pedig nincs hiány. Akárcsak a tudományos vitából sem.

2017 májusában Robert Bigelow űrkutató is ezen a meggyőződésen volt, bár ő jóval tovább ment ezen: a szakemer azt jelentette ki, hogy Földünket minden biznnyal idegenek látogatják. Egy hatvan perces interjúban többféle megközelítésben azzal győzködte a nézőket, hogy az idegenek valódiak és jelen vannak bolygónkon. Bigelow egyébként az interjú előtt rengeteg időt töltött UFO kutatással, így kijelenthetjük, hogy volt rálátása a dologra. Azt is hozzátette, hogy nem kell az űrbe mennünk egy találkozáshoz, hiszen már itt vannak. Többek szerint Bigelow kijelentései viszont meglepőek voltak, mivel a kutató cége közeli kapcsolatban áll a NASA-val, amiről köztudott, hogy tagadja az idegenek létezését.

Civilizációk sokasága

Az intelligens földönkívüli civilizációk létezésének lehetőségét azonban nem csak egyének, hanem tudóscsoportok is megerősítették már.

2009 februárjában skót tudósok megállapították, hogy legalább 361 és legfeljebb 37 964 civilizáció létezhet a Tejútrendszerben, és bármelyik kapcsolatba léphet a Földdel. A tudósok szerint a következő évszázadokban az emberiség is eljuthat a fejlődésben odáig, hogy kapcsolatot kezdeményezzen idegen civilizációkkal, de apró zöld figurák és a tudományos-fantasztikus irodalom egyéb karakterei helyett egészen másfajta lényekkel találkozhat. Duncan Forgan kutatásvezető azonban nem nagyon hiszi, hogy olyanok lesznek, mint a Star Trek fura fülű, de emberszerű alakjai.

Az asztrofizikus szerint Naprendszeren kívül az utóbbi években felfedezett több mint 330 bolygó adatai alapján az idegenek nagyságrendekkel fejlettebbek lehetnek, mint az ember, hiszen a kifürkészett planéták többsége jóval idősebb a Földnél, az ember pedig a viszonylagos elmaradottsága miatt valószínűleg nem is lenne képes kommunikálni velük. A Galaxisban létező civilizációk ráadásul annyira távol lehetnek a Földtől, hogy akár 30 ezer évig is eltarthat a kapcsolatfelvétel. Ugyanakkor azonban mégis “könnyen megeshet, hogy egyszer csak egy másik bolygóról sugárzott adás jelenik meg a tévéképernyőkön” – tette hozzá Forgan.

Az International Journal of Astrobiology című szaklapban publikált tanulmány szerint a tudósok számítógépes modellvizsgálattal becsülték meg, hogy a Tejútrendszerben hány bolygón lehetnek meg az élet feltételei. Számos változót vettek bele az elemzésbe, például a víz és különböző ásványok előfordulásának valószínűségét, és az anyacsillagtól való távolságot (ha a bolygó a napjához túl közeli pályán kering, akkor a forró sugarak elpárologtatják a vizet, ha viszont túl távol, akkor jéggé fagy).

Forgan szerint a becslés alsó határa, a 361 állhat a legközelebb a valósághoz és még 300-400 év kell az emberiségnek, hogy felnőjön az idegen civilizációkhoz és képes legyen kapcsolatba lépni velük.

Keith Horne, a St. Andrews-i Egyetem csillagásza szerint az Edinburgh-i kollégák nem vették kellően figyelembe az alkalmazott vizsgálati módszerben rejlő bizonytalansági tényezőket. Mindenesetre nagyon érdekes dolog ilyesmin spekulálni, a vizsgálat eredménye azonban nem is más, mint spekuláció.

Ahhoz azonban, hogy a galaxisban összeszámoljuk, mennyi lehetséges élet lehet, nem kell kimenni az űrbe, hanem itt a Földön is lehet bizonyos nyomok alapján következtetéseket levonni. Így történt ez, amikor az élet földönkívüli megjelenésére vonatkozó vitát némileg eldöntötte egy felfedezés 2017 decemberében. Akkor tudósok egy csoportja 3,45 milliárd éves, mikroorganizmusokat tartalmazó fosszíliákat azonosított.

A felfedezés a Proceedings of the National Academy of Sciences (a Nemzeti Tudományos Akadémia Fejleményei)-ben jelent meg a Kaliforniai Egyetem, a Wisconsini és a Madisoni Egyetem tudósainak közreműködésével. A tanulmányban számos mikroorganizmust említenek meg a Föld múltjából, ezek közül két primitv létforma már képes volt a fotoszintézisre, ahol metángáz termelődik, egy másik pedig metánt fogyasztott ahhoz a metángáz előállításához. Az ilyen széleskörű mikroorganizmusok jelenléte a Föld korai időszakában arra utal, hogy valószínűleg más bolygón is kialakulhatott az élet. A tanulmány fő szerzője, J. William Schopf akkor azt mondta, hogy

mire a Föld 3,465 milliárd éves lett, az élet különböző formái megjelentek rajta – egyszerű, fotoszintetizálni képes szervezetek, metán előálltó és metán felhasználó mikroorganizmusok. Ezek az első eredmények, melyek arra utalnak, mennyire széles skálája volt az életnek a Föld korai történelmében. Korábbi tanulmányunk arra mutatott, hogy a bolgygón 3,4 milliárd éve már jelen voltak a kénfelhasználó szervezetek is. Ez arra enged következtetni, hogy az életnek jóval korábban meg kellett jelennie, így érthető, miért nem volt nehéz az egyszerű létformáknak még bonyolultabbá alakulniuk. Ha a feltételek adottak, akkor az életnek számos helyen meg kellett jelennie az Univerzumban.

Léggömbök és mikroorganizmusok

A University of Sheffield egy kutatócsoportja már szintén végzett erre irányuló számítást, itt a Földön. Ők egy speciálisan kialakított léggömböt küldtek 27 km magasságba, így sikerült begyűjteniük olyan biológiai organizmusokat, melyek véleményük szerint csak az űrből jöhettek.

A csoport vezetője és asztrobiológusa, professzor Chandra Wickramasinghe azt állította, hogy a bolygók között elhaladó meteorok szállíthatják az élet magját szerte a világűrben. A ballon steril mikroszkóptárgylemezekkel felszerelve indult fel a vizsgálatra a légkör magas rétegeibe. Amikor a léggömb visszazuhant a Földre, a tudósok felfedezték az élethez fontos vízi algát, mellette más mikroszkópikus sejteket, azt mondják ezek csak idegen életformák lehetnek.

Az eredményeiket közzé tették, mind a feljegyzéseiket, az eszközöket, és módszereket, egy Asztrobiológiai konferencián San Diego-ban 2012 augusztusában. Ilyen jellegű részecskékre egyébként akkor maguk a tudósok sem számítottak. Ezek az eredmények is bizonyították az elméletet, hogy az élet magja létezik az egész Univerzumban és képes utazni az űrben egyik bolygóról a másikra.

Víz borította bolygók

2018 augusztusában tudósok megállapították, hogy galaxisunknak egy jelentős hányada rendelkezik olyan bolygókkal, melyeket víz boríthat. Ez a felfedezés azért fontos, mert növeli annak valószínűségét, hogy más bolygókon is találjunk életet.Mostanában 4000 körül van azoknak a bolygóknak a száma, melyek 1,5-ször vagy 2.5-ször nagyobbak a Földnél, melyeken nagy valószínűséggel van víz. A víz mennyisége ezeken a bolygókon meglepő. Arra a felfedezésre jutottak ugyanis, hogy a bolygók tömegének mintegy 50%-át teszi ki. Ellenben a Földön a víz csupán a bolygó tömegének 0.02%-a. A megállapítás többek között Dr. Li Zenghez kötődött, aki a Harvard Egyetem bolygókutatója és a kutatás vezetője. A tudós úgy gondolta, hogy a környezeti körülmények ezeken a bolygókon azonban egészen eltérhetnek attól amit a Földön tapasztalunk. A víz nem úgy található meg rajta mint itt a Földön. Ezeknek a bolygóknak a felszíne 200 és 500 C fok között lehet. A bolygó légkörét vízpára réteg boríthatja, amely alatt folyékony víz lehet.

A NASA TESS küldetésével és a James Webb Űrteleszkóp pályára állításával közelebbi képet kell hogy lássunk ezekről a bolgókról a nem olyan távoli jövőben.

Mint látjuk, lakható bolygók létezésére meglehetősen nagy az esély. Tehát nem az a kérdés, vannak-e élő bolygók. A kérdés az, hogyan jussunk el oda.

University of California | MTI | paranormal.hu