Home Spiritualitás Élők és holtak között: a magyar halottlátók rejtélyes alakjai

Élők és holtak között: a magyar halottlátók rejtélyes alakjai

0

A halottlátók rejtélyes alakjai hidat alkotnak a gazdag magyar folklórban az élők és a holtak birodalma között. Ugyan kevésbé ismertek ezek az elemei a magyar kulturális hagyománynak, mégis kulcsfontosságú szerepet játszanak a halottakkal való kommunikációban, vigaszt nyújtva a gyászolóknak, és elmosva azokat a határokat, amelyek két világot elválasztják. Ahogy elmerülünk a halottlátók misztériumában, az ősi pogány hit, Magyarország vidéki múltjának és népi bölcsességének egyedülálló világában találjuk magunkat, bepillantást kapva egy olyan birodalomba, ahol a szellemi és a földi birodalom összefonódik.

A magyar folklór kevéssé ismert alakja a halottlátó vagy a halottak látója. Ők azok, akik kapcsolatot teremtenek az élet utáni világgal. Ezek az egyének üzeneteket továbbíthatnak a elhunytaknak, hírekkel szolgáltathatnak a gyászolóknak, és segíthetnek a gyászban, elmosva a határt a holtak és az élők között, lelki egyensúlyt teremtve.

Alakjuk összemosódik a táltos ősi pogány fogalmával, és hagyományuk feléleszti a falusi nagyszüleik hitrendszerét – nem az újkjeletű ezoterikus és okkult irányzatokat követik. Sok esetben a halottlátó nemcsak a holtakkal foglalkozik, hanem más szerepe is van, mint például a gyógyítás. Táltosnak vagy táltoslánynak is nevezhetik őket. Az őket körülvevő népi hagyományok egészen a közelmúltig jelen voltak, de valószínű, hogy a mai napig találhatunk halottlátókat Magyarország egyes falvaiban.

A halottlátók csak bizonyos napszakokban dolgoznak. Sokszor elfáradnak a kapcsolatteremtéstől, hiszen kimerítő mentális munkáról van szó. Általában közvetítőként szolgálnak, és a hozzátartozók kérhetik tőlük, hogy mutassák meg az elhunyt rokont, bár ezt ritkán teszik meg. Használhatnak varázstárgyat, mint gyűrű, tükör, kehely vagy vallási tárgyat is, mint a Biblia, imakönyv vagy rózsafüzér. A halottlátó szolgáltatásait általában a halálesetet követően veszik igénybe, elintézetlen dolgok tisztázására és elrendezésére. A hagyomány úgy tartja, hogy az is halottlátóvá tehet valakit, ha az illető a temetőben alszik.

Látomásaikban gyakran fellelhető a középkori keresztény vagy barokk túlvilág ábrázolások hatása, de mindezek mellett a magyar halottlátók megőrizték a magyar népi hagyományt és a pogány vallást. Közbenjáró lényként sokszor Szűz Mária és más katolikus szentek, angyalok jelennek meg. A halottlátók ugyanakkor tradíciója belesimul a helyi és a környező területek hiedelmeibe – vegyük például a bolgár boszorkányságságot. Tevékenységük segíti az elhunyttól való elszakadást, elősegítve az eltávozás folyamatát a holtak és az élők világa között. Tevékenységükhöz azonban elengdhetetlen a hit mind az ő, mind a látogatóik részéről – amiket elmondanak, azok pedig kizárólag saját hiedelemrendszerük keretében értelmezhető, amely beleolvad a már említett, saját életüket átszövő hagyományokba.

A halottlátók hagyománya, mind a keresztény, mind a pogány elemeiket tekintve lenyűgöző részét képezi a magyar örökségnek. A tevékenységükben ugyanakkor megtaláljuk a középkori ábrázolások, keresztény szimbólumok és egyedi magyar világnézet elemeit is. Ahogy egyensúlyt teremtenek az élők és a holtak birodalma között, a halottlátók arra ösztönöznek minket, hogy felfedezzük azokat a titkokat, amelyek a halálon túl rejtőznek. A halottlátó nemcsak az elhunyt vezetője, hanem a magyar folklór ápolója is. Általuk bepillantást nyerünk egy olyan világba, ahol a hit, és a hagyomány kereszteződik, és betekintést kapunk az élet, és a halál közötti kapcsolatba.