Knoll Gyula 1959 júniusában, Kaposvár felett látta az els? ufót. Épp végzett a kötelez? gyakorlattal, amikor egy fényl? gömbre figyelt fel az égen. A központból utasították, hogy repüljön rá a tárgyra, ám amikor közel ért volna hozzá, a gömb a vadászgép sebességének többszörösével elt?nt el?le. A második eset a Szovjetunióban történt, itt csak érezte az idegen repül? jelenlétét.
? Az iráni határ közelében gyakorlatoztunk ? mesélte Knoll. ? Miután kil?ttem a Mig?19 rakétáját, lefordultam az addigi pályámról, nehogy a robbanás után eltaláljon egy repesz. Egyszer csak elnémult a rádió, az irányt?m is feladta a szolgálatot, mintha odaszögezték volna egyetlen pontra.
Az üzemanyag fogyóban volt, nem tudtam, hol vagyok, már a kényszerleszállást terveztem. Pár perc múlva a rádió egy reccsenéssel életre kelt, és elnavigáltak a legközelebbi reptérre. A földön kiderült, hogy a lokátor szerint egy másik gépnek is kellett lennie a közelemben, én azonban sehol nem láttam semmit. Úgy gondolom, az is földön kívüli repül? lehetett.
Az ezredes számít arra, hogy sokan habókosnak tartják történetei miatt, ? azonban azt mondja, amit leírt, mind igaz. Szerinte nem kell félni a földönkívüliekt?l: úgy véli, azért vannak itt, hogy felhívják a figyelmet a föld pusztulására és arra, hogy meg kell óvnunk a világunkat.
Igen érdemes volna az utasszálitó pilótákkal is beszélgetni. Nekem van ismer?söm a légi irányitásnál ? is mesélt cifrákat…