Home Cikkek Embriószövettel a jobb ízekért

Embriószövettel a jobb ízekért

0
Az emberi ízleléssel nem tesztelhet? illat- és ízfokozó adalékanyagok a kozmetológiai-, üdít?- és élelmiszergyártók számára felbecsülhetetlen fontosságúak. Ezek fejlesztésénél újabban rendkívül népszer? a HEK293 (Human Embrionic Kidney) nev? sejtvonal, amelyet 1972-ben izoláltak emberi embriók veseszövetéb?l.
Az Egyesült Államokban a HEK293 miatt az utóbbi hónapokban sok szó esett az embrionális sejtek szépség- és élelmiszeripari felhasználásáról, és most Magyarországon is vizsgálatot indít Dr. Szabó Marcel, a jöv? nemzedékek érdekeinek védelméért felel?s ombudsmanhelyettes.
Embriós csokoládé
A vizsgálat a magyar Egészségügyi Tudományos Tanáccsal együttm?ködésben azokra a termékekre koncentrál, amelyekkel kapcsolatban felmerül, hogy fejlesztésükben vagy a gyártási folyamat részeként embrionális sejteket vagy szöveteket használnak.
Dr. Szabó Marcel hétf?i sajtótájékoztatóján nem sorolt fel konkrét gyártókat és konkrét termékeket, amelyek embrionális sejtek felhasználásával készülnek, de az amerikai sajtóból az utóbbi hónapokban tudható, hogy els?sorban a kaliforniai Senomyx vállalat partnercégeir?l lehet szó. Ez a biotechnológiai vállalat a HEK293 sejtvonalba emberi ízérzékel? receptorok génjeit kódolja, majd a szóba jöhet? ízfokozó molekulákat teszteli ezeken a receptorokon. Amelyek között a leger?sebb a kölcsönhatás, arról feltételezik, hogy legjobban fokozza az emberi ízlelést. A technológia az ombudsman szerint komoly etikai kérdéseket vet fel, mivel emberi embriókból (konkrétan egy holland n? abortált magzatából) eredeztethet?. Az Indexnek nyilatkozó sejtbiológusok szerint az embrionális sejtek és az élelmiszerek közötti kapcsolat távoli: az illat- és ízfokozó “közvetlenül nem találkozik” embrionális sejtekkel, azokat csak ezeknek az anyagoknak a tesztjéhez, rostálásához használják.
A HEK293 egy nagyon könnyen szaporítható sejtvonal, amelynek nagy mennyiség? sokszorosítása és el?állítása laboratóriumi körülmények között megoldott, az ízfokozóhoz tehát nem kell újabb és újabb embriókat felhasználni. (Hasonló példa a HeLa nev?, kutatásokhoz használt sejtvonal, amelyet 1951-ben egyetlen beteg, a Henrietta Lacks nev? 30 éves n? méhnyakrák-daganatából vettek, és azóta is szaporítanak és használnak a legkülönböz?bb tudományos célokra. Egy 2012-es becslés szerint, ha az izolálásuk óta szaporított HeLa sejteket egymás mellé helyeznék, háromszor körbeérnék a Földet.)
A Senomyx-szal olyan gigavállalatokat hoztak hírbe az amerikai sajtóban, mint az üdít?gyártó Pepsi, az édességeket forgalmazó Nestlé, Cadbury Adams vagy például a Milka csokikat, Philadelphia sajtot forgalmazó Kraft Foods. Közülük a Pepsi és a Nestlé be is ismerte az együttm?ködést, azonban arra vonatkozóan semmilyen bizonyíték sincs, hogy ezek a népszer? termékeket gyártó gigacégek milyen természet? kapcsolatban állnak a Senomyx-szal. Illetve hogy az együttm?ködésük kiterjed-e arra, hogy csokoládéikban, üdít?ikben alkalmazzák-e a HEK293-at. Dr. Szabó Marcel szerint azt sem lehet tudni pontosan, hogy a “jéghegy csúcsát” jelenti-e vagy más hasonló embrionális szövet-alapú anyagokat is használnak-e az élelmiszer- és kozmetológiai iparban.
Nem kötelez? feltüntetni
Dr. Szabó Marcel, ombudsmanhelyettes azt mondta, az általa indított vizsgálat els?sorban fogyasztóvédelmi szempontokra támaszkodva a fogyasztói tudatosság er?sítésére szolgál, amelynek végeredményeként akár olyan rendszert is el tud képzelni, hogy a termékek címkéjén szerepeljen az embrionális eredre utaló jelzés. A jelenlegi törvényi szabályozás a biotechnológiában az embriók felhasználását csak terápiás célokra teszi lehet?vé, ugyanakkor sem Magyarországon, sem az EU-ban nem kötelezi a gyártókat arra, hogy az embrionális eredet? adalékanyagokat feltüntessék termékeiken. A kozmetikumokra és élelmiszerekre vonatkozó magyar termékcímkézési irányelvek szerint a sem összetev?nek, sem adalékanyagnak nem min?sül?, de a termékekben jelenlev? anyagok feltüntetése nem kötelez? a címkéken, ahogy az etikailag problémás eljárási módoké sem.
Dr. Szebik Imre, a Semmelweis Egyetem bioetikusa szerint els?sorban világnézeti és fogyasztóvédelmi kérdés az embrionális eredet? adalékanyagok szabályozása. Elmondta, hogy a magyar törvények értelmében az embriók felhasználása csak terápiás célokra, diagnosztikus, megel?zési és rehabilitációs eljárások esetén megengedett, például rosszindulatú betegségekkel kapcsolatos kutatások esetén.
Nem lehet tudni, hogy a Senomyx milyen technológiát használ az embrionális kutatásainál, de a megengedett orvosbiológiai kutatásokban rendszerint laboratóriumi közegben, mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriókat használnak fel, és úgy állítják el? a szükséges sejtvonalat. A bioetikus szerint nem ez az els? eset, hogy az embrionális szövetek felhasználásával kapcsolatban etikai aggályok merülnek fel, például kötelez? véd?oltások (polio, rubeola) el?állításakor is felhasználnak magzati sejteket.
Forrás: index.hu