Föld-szer? bolygó a szomszédunkban

A kutatók tanulmánya az Astrophysical Journal következ? számában fog megjelenni, a cikk leír két frissen felfedezett bolygót is, amelyeket szintén a Gliese 581 körül találtak. Ezekkel együtt már hat bolygót ismerünk a Gliese 581 mellett, így ez a legjobban feltérképezett bolygórendszer a sajátunk után.

A bolygók vagy túl forrók vagy túl hidegek ahhoz, hogy lakhatók legyenek ? kivéve a Gliese 581g-t.A kutatók tanulmánya az Astrophysical Journal következ? számában fog megjelenni, a cikk leír két frissen felfedezett bolygót is, amelyeket szintén a Gliese 581 körül találtak. Ezekkel együtt már hat bolygót ismerünk a Gliese 581 mellett, így ez a legjobban feltérképezett bolygórendszer a sajátunk után. A bolygók vagy túl forrók vagy túl hidegek ahhoz, hogy lakhatók legyenek ? kivéve a Gliese 581g-t.

A csillagászok az úgynevezett radiális sebesség módszerrel figyelték meg a Gliese 581g-t. A radiális sebesség egy tárgy látóirányú sebessége ? exobolygók esetében ez a bolygók közeledésének, illetve távolodásának sebességét jelenti a Földhöz képest. Az ilyen nagy radiális sebesség? bolygók periodikus változásokat keltenek csillagjuk színképében, ezekb?l lehet következtetni az exobolygók méreteire és pályáira. Az amerikai csapat Steven Vogt, a Kaliforniai Egyetem csillagászprofesszora vezetésével tizenegy év radiálissebesség-méréseib?l számolta ki, milyen lehet a Gliese 581g.

A mérések alapján a bolygó tömege háromszor-négyszer, átmér?je pedig 1,2-1,4-szer nagyobb, mint a Földé. A Gliese 581g egyheted csillagászati egységre, azaz körülbelül 22 millió kilométerre van központi csillagától (egy CSE a Nap és a Föld átlagos távolsága). A bolygó 37 nap alatt járja körbe a csillagot, tehát egy év ott alig valamivel több, mint egy földi hónap. A bolygó kozmikus léptékkel nézve itt van a szomszédban: alig húsz fényévre, azaz 189,2 billió kilométerre van a Földt?l.A mérések alapján a bolygó tömege háromszor-négyszer, átmér?je pedig 1,2-1,4-szer nagyobb, mint a Földé. A Gliese 581g egyheted csillagászati egységre, azaz körülbelül 22 millió kilométerre van központi csillagától (egy CSE a Nap és a Föld átlagos távolsága). A bolygó 37 nap alatt járja körbe a csillagot, tehát egy év ott alig valamivel több, mint egy földi hónap. A bolygó kozmikus léptékkel nézve itt van a szomszédban: alig húsz fényévre, azaz 189,2 billió kilométerre van a Földt?l.

Vogték úgy vélik, tömege alapján a bolygó valószín?leg sziklás és elég er?s a gravitációja ahhoz, hogy állandó légköre legyen. A felszíni gravitáció nagyjából akkora lehet, mint a Földön (esetleg egy kicsit nagyobb), tehát egy ember könnyedén tudna sétálni a Gliese 581g-n. A kutatók becslése szerint az átlagos felszíni h?mérséklet -31 és -12 Celsius-fok között mozoghat, ami ugyan elég hideg, de nem zárja ki, hogy a helyi körülmények között akár az élet kialakulásához nélkülözhetetlen folyékony víz is legyen a bolygón. A bolygó ugyanis kötött keringés? (akárcsak a mi Holdunk), vagyis mindig ugyanazt az arcát mutatja a csillaga felé. A Gliese 581g örökké napos felén tehát nagyon meleg van, míg az állandó sötétségbe burkolózó oldalán gyilkos hideg.

A felfedezés bejelentésére szervezett sajtótájékoztatón Vogt nagyon lelkesen nyilatkozott. ?Tekintve, hogy az élet mindenütt megjelenik, ahol csak tud, a saját személyes megérzésem az, száz százalék az esélye annak, hogy van élet a bolygón? ? mondta a sajtótájékoztatón a tudós annak ellenére, hogy a tanulmány óvatosabban és mindenhol feltételes módban fogalmaz a bolygón lev? élet lehet?ségér?l. Vogt kollégája, a Carnegie Intézetet képvisel? Paul Butler nem volt hajlandó százalékos becslésekbe bocsátkozni a sajtótájékoztatón, csak annyit mondott, hogy ? is optimista.
A lakható, Föld-szer? bolygó az exobolygókutatás Szent Grálja. Korábban már többször is felröppent a hír, hogy megtalálták az els? ilyen objektumot ? például a Gliese 581c-t is vizsgálták egy id?ben ?, de pontosabb számítások után mindig kiderült, hogy túl zordak a körülmények az élet megjelenéséhez. Bár Vogték szerint a  radiálissebesség-mérési módszer pontossága az elmúlt években sokat javult, még a Gliese 581g-r?l is kiderülhet, hogy mégsem alkalmas az életre ? annak ellenére, hogy az eddig felfedezett, körülbelül négyszáz exobolygó közül eddig valóban ez a legígéretesebb.

?Még nagyon sok itt a bizonytalanság? ? kommentálta a hírt megkeresésünkre Kiss László fizikus-csillagász, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársa. ?A felfedezés hihet? és a tanulmány er?s lábakon áll, de sok mindent még csak becsülni tudunk. A h?mérsékleti becslések bizonytalansága pedig akár plusz-mínusz ötven fok is lehet. A légkörr?l pedig még semmit nem tudunk, s?t még egyáltalán nem is pillantottuk meg a bolygót.”

A Gliese 581g még csak egy ingadozásként jelentkezik a Gliese 581 csillag fényében, tehát csak közvetett bizonyítékokból számolgatnak a csillagászok. ?A következ? lépés az lenne, hogy egy iszonyatos nagy távcsövet a bolygóra irányítunk és spektroszkópos megfigyeléseket végzünk” ? magyarázta Kiss. ?De jelenleg nincs olyan nagy teleszkópunk, ami elég jó lenne erre. A Gliese 581 ugyanis igen halvány, a Napnál sokkal-sokkal kisebb fényteljesítmény? vörös törpe, olyan m?szer kellene ahhoz, hogy megpillantsuk a bolygóra vetett fényecskéjét, amilyen még nem létezik. Talán majd a következ? húsz évben épül olyan távcs?, amivel a megfelel? spektroszkópiai vizsgálatok elvégezhet?k lesznek, de az az érzésem, hogy ez nem lesz egyszer? mulatság.”