Földrengések: a közelg? pólusváltás el?játéka?

A feljegyzésekben szerepl? valaha volt leger?sebb magyarországi földrengés 1763-ban történt, akkor komáromi epicentrummal egy 6,3 rengést mértek. Abban hatvanhárman haltak meg, a sebesültek száma meghaladta a százat, és a város épületeinek harmada elpusztult. Az els? összesítések szerint a mostani földrengés öt-hat településen okozott épületkárokat.

F?leg magas, tízemeletes panelekben jelentek meg repedések, Budapest III. és XI. kerületében ? bár a rengés a Duna balpartján, a pesti oldalon is lehetett érezni ?, de panelház sérült meg Oroszlányban is. A Komárom-Esztergom megyei hírportál beszámolója szerint Vértessomlón és Kecskéden is több épület károsodott, de Tatabánya bánhidai részén is repedtek meg házfalak.

A legfrisebb hírek szerint négy épület fala repedt meg Pázmándon, Székesfehérváron két panellakásban illetve egy családi házban vannak repedések a bels? falakon. Kisebb repedésekr?l számoltak be Velencér?l is. A sérült épületek egy részét statikusok vizsgálják. Budapesten a hidak és az aluljárók állapotát is ellen?rzik a földmozgás után. Az útellen?rök vasárnap és hétf?n folyamatosan vizsgálják és ellen?rzik a 300 kisebb f?városi felül- és aluljárót.

A közterület felügyelet 24 órás ügyeletéhez eddig nem érkezett bejelentés károsodásról vagy bármiféle hibáról.A térségben egyébként ez volt rövid id?n belül a második rengés, január 27-én este Bábolnán mértek 2,5-ös erej? rengést, Magyarországon így idén a mostani volt a második földrengés. Bábolnán tavaly júniusban is mértek egy szintén enyhe, 2,6-os magnitúdójú rengést. A múlt évben még további tizenegy földrengést regisztráltak Magyarországon ? pontosabban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Em?dnél kilenc kisebb rengés volt augusztusban ?, de azok leger?sebbje is csak 3,5-ös volt. Az elmúlt években Jelent?sebb, 4,1-es erej? földrengést 2006 végén Budapesten mértek, azt megel?z?en 2000-ben Sopronban volt 4,5-ös erej?.

A szakért?k szerint kizárható, hogy a most szombati egy kés?bbi, ennél nagyobb földrengés el?rengése lett volna. Utórengések viszont még lehetnek, ezek fokozatosan gyengülnek, de az els?k akár 4-es körüli nagyságot is elérhetnek. Az utórengések akár hetekig is eltarthatnak.A megyei hírportál cikke szerint a rengést érz?k közül sokan megijedtek, de pánik nem volt. Az emberek egy része az utcára menekült, volt, aki arról számolt be, hogy a kutyája már a rengés el?tti percekben furcsán viselkedett, egy másik, tatabányai lakos arról, hogy a tízemeletes panel hullámzott a rengés idején. Rövid id?re több helyen elment az áram, illetve akadozott az internet-szolgáltatás.

Mindez csak véletlen lenne? Vagy köze lenne mindennek a Föld átalakulásához és pólusváltásához? Egyel?re erre korai lenne teljes bizonyossággal rávágni hogy igen, de ha esetleg gyakrabban el?fordulnak földrengések itt Közép-Európában, az némi aggodalomra adhat okot. De ugyanez a helyzet a cunamikkal, vulkénkitörésekkel és árvizekkel is, melyek az elmúlt id?szakban jellemz?ek voltak Földünkre. Aki szemmel követte ezeket az eseményeket, joggal gondolhatja, hogy az utóbbi id?ben megszaporodtak. Azt viszont hivatalosan senki sem meri feltételezni, hogy mindez a közelg? rezgésszint-emelkedésnek az el?játéka. Éppen ezért ne is várjunk ilyen jelleg? hivatalos magyarázatokat, ugyanis addig úgyse fogják a hivatalos szervek beismerni, amíg szemmel látható nem lesz a folyamat. Addig viszont maradnak a szerintük áltudományos feltételezések, belemagyarázások. Szerintünk meg nem.