Válasz erre: Krónikák egy másik világból

News Fórumok Az emberiség rejtélyei Összeesküvés elméletek Krónikák egy másik világból Válasz erre: Krónikák egy másik világból

#21306
Bison
Felhasználó

Queen of the Night

szemek..Metropolis (tudod : False Mary)…sisakon a vízjelek…gyöngy isis palást …kapu…

-link-

***

Éjkirályn?

-link-

***

Rejtett üzenet…
-link-

…elérkezett a katasztrófa kezdete, a Földet elhagyták az elnyomók, volt egyszer egy N? aki, amikor felülr?l látta az emberek szenvedését fellázadt és leérkezett a lelkekért…sumér agyagtáblák…

fejforma… piramis és szem

-link-

jobb oldalon a paláston a szemek…

-link-

a fán a kis piramisok lefele mutatnak mintha levelek lennének…

***

A piramis lefele mutat a sarkán nehezékkel..a vándor övében szobor (meg kell álltítani amikor megy a botjára támaszkodva):

-link-

***

Varázsfuvola díszlet

-link-
Act1 – nél nézd meg a képet jobban.

***

Mozart

Mozart halála [szerkesztés]

-link-

Mozart halotti maszkja
Nem sokkal a zeneszerz? halála után Bécs-szerte azt kezdték pletykálni, hogy Mozartot riválisa, Antonio Salieri mérgezte meg. Csak olaj volt a t?zre, hogy egy alkalommal Constanze is arról számolt be, hogy férje a halála el?tti napokban azt mondta neki, arra gyanakszik, hogy valaki megmérgezte. Ezzel kapcsolatban azonban senkinek sem sikerült egyetlen megbízható szem- vagy fültanút találni. A 19. század elején a közvélemény gyanúja a szabadk?m?vesekre terel?dött, és sokáig makacsul tartotta magát az a mendemonda, miszerint Mozartot páholytársai ölték meg. Majd az 1830-as években elterjedt az a pletyka, miszerint nem sokkal halála el?tt Salieri bevallotta: ? volt Mozart gyilkosa. Valószín?leg ennek sincs semmi alapja, a legendát Puskin élesztette újjá, aki 1830-ban megírta a Mozart és Salierit, amiben Salierit Mozart gyilkosának állította be. Puskin olvasatában Salierit az motiválta tette elkövetésében, hogy a zsenivel szemben ? csak gyenge középszer tudott maradni.[76] Csakhogy Salieri ? ha félt is, hogy Mozart operaszerz?ként komoly konkurenciát jelenthet számára Bécsben ? a maga korában a legelismertebb operaszerz?nek számított: operáit Bécsen kívül játszották Drezdában, Münchenben, Firenzében, Milánóban, Velencében, Rómában, Nápolyban, Párizsban, Prágában, Koppenhágában és Stockholmban is. Sokkal híresebb és jobban megbecsült komponista volt Mozartnál, ezért nem látszik megalapozottnak az a nézet, miszerint úgy érezte, hogy nem látott más kiutat abból, hogy kin?jön Mozart zsenijének az árnyékéból, minthogy megmérgezze.[76]
Mozart halálával kapcsolatban sokan hátborzongatónak találták azt a tényt, hogy utolsó m?ve egy Rekviem volt. Ráadásul sokáig homály fedte a megrendel? kilétét, Constanze is csak azt tudta, hogy egy titokzatos látogató rendelte meg férjét?l a halotti misét. Erre a titokra mára már fényt derítettek a kutatók.[77]

Mozart jelképes síremléke a Sankt Marx temet?ben
Azt, hogy pontosan mi is okozta Mozart halálát, ma már lehetetlenség minden kétséget kizáróan megállapítani. Az azonban tény, hogy már gyermekkorában is beteges volt: megkapta a himl?t és a hastífuszt is, 1784-ben pedig átesett egy súlyos vesebetegségen is. Ezt sokan a mai napig a zeneszerz? halála közvetlen okaként szokták emlegetni. 1791. december 6-án Mozart kezel?orvosa a következ?t jegyezte be a halotti bizonyítványba a halál okaként: ?heveny kásahiml??. A Mozart betegségének tüneteit taglaló korabeli dokumentumokban ezzel szemben gyulladásos vagy reumás lázról, gyulladt b?rkiütésekr?l és fájdalmas ízületi duzzanatokról olvashatunk, ezért inkább az valószín?síthet?, hogy Mozart valamiféle akut fert?zéses betegségben szenvedhetett.[77]
A halál december 6-án, hajnali egy óra el?tt nem sokkal állt be. A holttestet a zeneszerz? rauhensteingassei lakásában ravatalozták fel, majd átvitték a Szent István-dómba. Itt beszentelték, majd még aznap este eltemették a Sankt Marx temet?ben. De nem a II. József-féle takarékossági rendeletnek megfelel? tömegsírba, hanem egy harmadosztályú sorsírba. Ebben a sírfajtában három koporsót helyeztek egymásra, majd a sírhelyet hét év múlva újra kiadták. A Mozart családból senki sem vett részt a temetésen, Constanze pedig valamilyen oknál fogva csak 1809-ben ment ki a temet?be, hogy megkeresse férje sírhelyét, ezért 1800-ra annak pontos helye a feledés homályába merült. Jelképes síremlékét 1900-ban állították fel a temet?ben.[77]

***

Törött oszlop

-link-