Válasz erre: Krónikák egy másik világból III.

News Fórumok Az emberiség rejtélyei Összeesküvés elméletek Krónikák egy másik világból III. Válasz erre: Krónikák egy másik világból III.

#27768
istvanka85
Felhasználó

The Box – Dob”ÓZ”

-link-

-link-

Kitüremkedések a Mátrixban…elvileg ezekben kéne megbotlani és fejre majd lábra érkezve, felébredni.

Next Course:

?rendkívül gyors, er?s szelekciós nyomás?

HAR1 Gene-sis

?3_E_5?

-link-

-link-

Kulcsszavak: emberel?dök, f?eml?sök, agy, agyfejl?dés, agyfejl?dés génjei, beszédgén,
gyorsuló evolúció, el?homloki lebeny, kéregfejl?dés

-link-

?Legújabban, és talán a legújabb szó alatt az értem, hogy a Nature 2006-os, augusztusi számában egy olyan új gént írtak le, amely ? hasonlóképpen az el?z?ekhez ? nagyon felgyorsult evolúciós változáson ment át az emberel?dökben és az emberekben, s amely különösen aktív az agyfejl?dés kritikus szakaszában. Ezt a gént HAR1-nek (Human Acceleraled Region) nevezték el. Rendkívül gondos számítógépes elemzés során, amelyben az ún. bioinformatika segítségével összehasonlították a csimpánzok és emberek genomjait, kiderítették, hogy kb. 48 olyan terület található a humán emberi genonban, a mostani Homo sapiens genomjában, amelyek különösen gyorsabban fejl?dtek, mint a csimpánz vagy más állatok ugyanazon 48 régiója. Az egyik régió ezek közül az úgynevezett HAR1, amely tulajdonképpen két egymást fed? gén részlete. E régió egyik génje, amelyet HAR1F-nek neveztek el, különösképpen aktív az úgynevezett Cajal?Retzius-idegsejtekben az agyfejl?dés korai szakaszában, amely sejtek nagyon fontos szerepet játszanak az emberi kéreg, a neokortex réteges szerkezetének a kialakulásában. Ugyanis a Cajal?Retzius-neuronok egy olyan fehérjét, az úgynevezett reelin fehérjét termelnek, amely ezeknek a neuronoknak és kapcsolataiknak a milyenségét szabályozza, és ilyen módon járulnak hozzá a réteges szerkezet kialakulásához. Tehát nagyon fontos, hogy a reelin gén és fehérje terméke nélkül tulajdonképpen nem fejl?dik ki normálisan az az emberi kéreg, amely igen nagy részét teszi ki az emberi agynak. Az is kiderült, hogy ez a HAR1F gén nagyon aktív a fejl?d? agyban, méghozzá a 7. és 19. embrionális hetek alatt és pontosan azon a területen, amelyb?l a nagyagykéreg fejl?dik ki. Különösképpen fontos az, hogy ez a gén együttm?ködik a reelintermeltet? génnel, és így egy id?ben aktív mindkét fehérjetermelés ezekben a sejtekben. A Cajal?Retzius-sejtek pontosan a fetális fejl?dés 7?19. hetei között vannak jelen. E sejtek felel?sek a fejl?d? kéreg rétegeinek kialakításában részt vev? idegsejtek megfelel? kérgi rétegbe történ? migrációjáért. Miután a hatréteg? neokortex alapstruktúráját kialakították, a Cajal?Retzius-sejtek elt?nnek, felszívódnak. A HAR1F gén szerepe ebben a periódusban (7-19. fetális héten) a reelinterm? gén szabályozása. E gének átmeneti id?re szóló együttes aktivitása azért is fontos az emberi agy nagyságának a kialakításában, mert az emberi nagyagykéreg éppenséggel e gének m?ködésének következtében háromszor olyan nagy, mint el?deinkében volt. Az elemzések során kimutatták azt is, hogy a HAR1 lényegében ugyanaz minden eml?sben, kivéve az embereket. Csak két különbséget találtak a csirke és a csimpánz genomjai között a HAR1 118 bázisában (a bázis a DNS-nek az a szubegysége, amely genetikus kódot fejez ki). Ez a hasonlóság azt jelenti, hogy ez a DNS-szekvencia tulajdonképpen változatlan maradt százmillió éveken keresztül az evolúció során, ami egyben azt is jelzi, hogy egy biológiailag rendkívül fontos funkciót lát el. Abban az id?ben azonban, amikor az emberi vonal szétvált a csimpánzzal közös el?dt?l, kb. öt-hétmillió évvel ezel?tt, a HAR1 elkezdett változni, sokkal gyorsabban, mint azel?tt. Egyáltalán, míg azel?tt nem volt lényegi változás, most rendkívüli módon változott: 18 különbséget találtak a csimpánz és a humán HAR1 DNS-e között, ami fantasztikusan gyors és nagy változás, különösképpen figyelembe véve azt, hogy néhány millió év alatt játszódott le. Különösen fontos e tekintetben az, hogy a neokortexnek az els? része a prefrontális, vagyis el?homloki lebeny, kortex, rendkívüli módon, hatalmasra fejl?dött a hominid evolúcióban, az ember fejl?dése során (4. ábra).

Méghozzá olyan módon, hogy a prefrontális kéreg megnagyobbodása a Homo sapiensben kulminál. Ami nyilvánvalóan arra utal, hogy rendkívül gyors, er?s szelekciós nyomás játszódott le, amely el?segítette a prefrontális kéreg megnagyobbodását. A prefrontális kérget Changaux a civilizáció szervének nevezte el, hiszen az el?homloki lebeny az, ami minden érzékszervt?l állandóan információkat kap, és ezeket az információkat összehozza, kombinálja, méghozzá (általában) hasznos következtetésekre is jut. A prefrontális kéreg állandóan tartalmaz aktív reprezentációt, méghozzá a munkamemória aktív reprezentációját; a céloknak és a célokkal kapcsolatos kontextusoknak a reprezentációja is az el?homloki lebenyben található. Az agy intellektuális és emocionális aktivitása is itt kapcsolódik egymáshoz. Az elmúlt hárommillió év, az emberi fejl?dés hárommillió éve során a prefrontális kéreg nagysága hatszorosára n?tt, míg az agy és a neokortex nagy része tulajdonképpen csak háromszorosára. Ez is jelzi a prefrontális kéreg különleges és kiemelked? jelent?ségét az emberré válásban. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy a neokortexnek ez az expanziója általában és a prefrontális kortexnek ez a különlegesen nagy fejl?dése csakis mutációk révén vált lehetségessé, méghozzá egy korlátozott számú génnek a mutációja révén, a fejl?dés korai szakaszában. Ezek a mutációk, valószín?leg HAR1 típusú géneknek a mutációja, tulajdonképpen a kérgi areáknak a duplikációját hozták létre, éppúgy, mint ahogy megfigyelhet? hasonló folyamat más gének esetében is a genomban. És mint más gének esetében, a duplikáció lehetséges el?nye itt az lenne, hogy egy adott kérgi régió, példának okáért a prefrontális kéreg sokkal gyorsabban fejl?dik, és nagyobbra tud fejl?dni, mint a duplikátum másik része, amely a továbbiakban is azt a funkciót látja el, amire alapvet?en szánták. A genetikai vizsgálatok alapján más, különösen érdekes következtetésre is jutottak, nevezetesen: hogy az er?s szelekció, amely lehet?vé teszi a ?jobb?, mennyiségileg és min?ségileg jobb agyakat, még ma is lényegében folytatódik. Vagyis ma is várható az emberi agyak további fejl?dése, legalábbis kvalitatív fejl?dése, genetikai háttérrel.

?Hogy az emberi vonal fejl?désében miért volt ilyen fantasztikusan feler?sített az a szelekció, ami ?jobb? és nagyobb agyakat hozott létre, míg más fajoknál ez nem következett be, továbbra is nyitott kérdés. Más szóval, hogy az emberi agynak ez a fejl?dése miért volt és még ma is folytatódóan miért egy ?speciális? esemény, ma még nem lehet pontosan megmondani. A válasz erre a nagyon fontos kérdésre nemcsak a biológiai tudományoktól, hanem valószín?leg a társadalomtudományoktól is várható.?

?A végs? kérdésre, tudniillik, hogy mi hozta létre az emberi agy s így az ember felgyorsult evolúcióját, valamint ennek következtében az állat rokonainktól történt markáns elkülönülését ? egyel?re csak hipotézisekkel lehetne válaszolni.?

***

A magyar és az olasz zászló tartalmazza a legpontosabban a 7UP “kulcsot”.
A magyar és a spanyol nyelv tartalmazza a legtöbb “kulcsszót”.
q.q.