Válasz erre: Krónikák egy másik világból III.

News Fórumok Az emberiség rejtélyei Összeesküvés elméletek Krónikák egy másik világból III. Válasz erre: Krónikák egy másik világból III.

#28859
istvanka85
Felhasználó

Experimente

A Sisakos és a Kobzos majom

HAR1 UFO Gen-E-sis

-link-

Legújabban, és talán a legújabb szó alatt az értem, hogy a Nature 2006-os, augusztusi számában egy olyan új gént írtak le, amely ? hasonlóképpen az el?z?ekhez ? nagyon felgyorsult evolúciós változáson ment át az emberel?dökben és az emberekben, s amely különösen aktív az agyfejl?dés kritikus szakaszában. Ezt a gént HAR1-nek (Human Acceleraled Region) nevezték el. Rendkívül gondos számítógépes elemzés során, amelyben az ún. bioinformatika segítségével összehasonlították a csimpánzok és emberek genomjait, kiderítették, hogy kb. 48 olyan terület található a humán emberi genonban, a mostani Homo sapiens genomjában, amelyek különösen gyorsabban fejl?dtek, mint a csimpánz vagy más állatok ugyanazon 48 régiója. Az egyik régió ezek közül az úgynevezett HAR1, amely tulajdonképpen két egymást fed? gén részlete. E régió egyik génje, amelyet HAR1F-nek neveztek el, különösképpen aktív az úgynevezett Cajal?Retzius-idegsejtekben az agyfejl?dés korai szakaszában, amely sejtek nagyon fontos szerepet játszanak az emberi kéreg, a neokortex réteges szerkezetének a kialakulásában. Ugyanis a Cajal?Retzius-neuronok egy olyan fehérjét, az úgynevezett reelin fehérjét termelnek, amely ezeknek a neuronoknak és kapcsolataiknak a milyenségét szabályozza, és ilyen módon járulnak hozzá a réteges szerkezet kialakulásához. Tehát nagyon fontos, hogy a reelin gén és fehérje terméke nélkül tulajdonképpen nem fejl?dik ki normálisan az az emberi kéreg, amely igen nagy részét teszi ki az emberi agynak. Az is kiderült, hogy ez a HAR1F gén nagyon aktív a fejl?d? agyban, méghozzá a 7. és 19. embrionális hetek alatt és pontosan azon a területen, amelyb?l a nagyagykéreg fejl?dik ki. Különösképpen fontos az, hogy ez a gén együttm?ködik a reelintermeltet? génnel, és így egy id?ben aktív mindkét fehérjetermelés ezekben a sejtekben. A Cajal?Retzius-sejtek pontosan a fetális fejl?dés 7?19. hetei között vannak jelen. E sejtek felel?sek a fejl?d? kéreg rétegeinek kialakításában részt vev? idegsejtek megfelel? kérgi rétegbe történ? migrációjáért. Miután a hatréteg? neokortex alapstruktúráját kialakították, a Cajal?Retzius-sejtek elt?nnek, felszívódnak. A HAR1F gén szerepe ebben a periódusban (7-19. fetális héten) a reelinterm? gén szabályozása. E gének átmeneti id?re szóló együttes aktivitása azért is fontos az emberi agy nagyságának a kialakításában, mert az emberi nagyagykéreg éppenséggel e gének m?ködésének következtében háromszor olyan nagy, mint el?deinkében volt. Az elemzések során kimutatták azt is, hogy a HAR1 lényegében ugyanaz minden eml?sben, kivéve az embereket. Csak két különbséget találtak a csirke és a csimpánz genomjai között a HAR1 118 bázisában (a bázis a DNS-nek az a szubegysége, amely genetikus kódot fejez ki). Ez a hasonlóság azt jelenti, hogy ez a DNS-szekvencia tulajdonképpen változatlan maradt százmillió éveken keresztül az evolúció során, ami egyben azt is jelzi, hogy egy biológiailag rendkívül fontos funkciót lát el. Abban az id?ben azonban, amikor az emberi vonal szétvált a csimpánzzal közös el?dt?l, kb. öt-hétmillió évvel ezel?tt, a HAR1 elkezdett változni, sokkal gyorsabban, mint azel?tt. Egyáltalán, míg azel?tt nem volt lényegi változás, most rendkívüli módon változott: 18 különbséget találtak a csimpánz és a humán HAR1 DNS-e között, ami fantasztikusan gyors és nagy változás, különösképpen figyelembe véve azt, hogy néhány millió év alatt játszódott le. Különösen fontos e tekintetben az, hogy a neokortexnek az els? része a prefrontális, vagyis el?homloki lebeny, kortex, rendkívüli módon, hatalmasra fejl?dött a hominid evolúcióban, az ember fejl?dése során (4. ábra).

Sisakos és a Zöldfejek

A burzsoázia diszkrét bája

Vannak akiknek több jutott…és örökölhet?