Válasz erre: Álom lenne az életünk?

News Fórumok Kávézó Sziget Álom lenne az életünk? Válasz erre: Álom lenne az életünk?

#7493
monolit
Felhasználó

Kedves Pleh!

Mióta az ember gondolkodni tud, szerintem azóta foglalkoztatják ezek a kérdések. Saját magunknak kell a válaszokra találni, mert ahány ember, annyiféle a válasz. Szerintem nincs két teljesen egyforma elképzelés ezekr?l a kérdésekr?l. A nagyon er?s kiváncsiság, a tudás vágya vezetett téged is, hogy az a bizonyos tudatosodás egy másik síkon létrejöjjön. Feltételezem, nem ezt akartad konkrétan, csak ez történt. írtad, hogy azóta sem sikerült a másik létsíkra eljutnod. Ennek oka, hogy már nem hajt az a mindent elsöpr? vágy, a vágy arra, hogy választ kapj. (Tapasztalatból tudom, hogy megkapjuk mindig a választ, sokszor sok id? és er?feszités után -mint esetedben- de utána nem tudtam én sem megismételni az eljutást. Mert már tudtam a választ, és nem hajtott akkora er?.) Én úgy gondolom, ha világunk illúzió és álom, akkor semmi baj: olyan, mint egy virtuális játszótér, és nem azokkal van a probléma, akik így gondolkodnak. Azokkal van a gond, akik elhiszik, hogy életük egy megismételhetetlen történet, és ennek a hiedelemnek alárendelnek mindent: megszerezni minden hatalmat, gátlástalanul uralkodni mások felett, birtokolni mindent, ami csak birtokba vehet?, nem számít milyen áron. Mert ?k valóságként fogják fel a világot, pedig jobb lenne, ha álmodnának – velünk együtt….

Születésünk csak álom s feledés:
létünk csillaga, lelkünk, mely velünk kél,
messzir?l ered, és
véget nem mivelünk ér:
nem teljesen emléktelen,
és nem egészen védtelen
jövünk az Istenb?l, ki otthonunk,
de fénycsóvát vonunk:
gyermekkorunkban a menny vesz körül!
Már kezdik eltakarni börtön-árnyak
a növekv? Fiút,
de ? a fényt nézi, s hogy honnan árad,
s ennek örülni tud;
az Ifjú a Természet papja, bár
kelett?l már mindmessze jár,
az ábránd tündökölve
mindig ott megy el?tte;
végre a Férfi látja: elenyész,
s a hétköznapok világába vész.
William Wordsworth