Globális összeesküvések – amiről a média hallgat

Jurij Nyetkacsov orosz katonai szakértő – korábban a dél-kaukázusi orosz erők parancsnokhelyettese szerint, amennyiben Grúzia tovább blokkolja az örményországi orosz csapatok utánpótlását, ebben az esetben Moszkva katonai erőhöz folyamodhat, hogy áttörje a grúz közlekedési blokádot és korridort hozzon létre Örményország felé (az örményországi orosz csapatok utánpótlását jelenleg légi úton és Iránból (benzin, élelmiszer) oldják meg).

Ami Azerbajdzsánt illeti, bár az országnak közismerten rossz a viszonya Iránnal, és az utóbbi években hatalmasra növelte katonai kiadásait, főként izraeli haditechnikát vásárolva, mégsem várható, hogy Baku aktív szerepet vállalna egy Irán elleni háborúban.

Vlagyimir Popov, a karabahi háború szakértője, az azerbajdzsán fegyverkezési program tanulmányozója szerint nem kizárt, hogy egy Irán elleni háború árnyékában Azerbajdzsán (és esetleg Törökország) megtámadja Örményországot, hogy visszaszerezze az örmény megszállás alatt lévő Hegyi-Karabahot. Ebben az esetben az orosz-örmény légvédelem képes megsemmisíteni az azerbajdzsán (és török) támadókat. Oroszország biztosan nem vesz részt egy karabahi háborúban, de ha magát Örményországot érné azerbajdzsán vagy török támadás, akkor a támadók az orosz hadsereggel is szemben találják magukat.

Kína és Oroszország is bejelentkezett, hogy szívesen “megvizsgálná” az Irán által ellopott amerikai robot-kémrepülőgépet. A gép szinte sérülés nélkül került az iráni hadsereg birtokába, érzését és elrejtését az Iszlám Forradalmi Gárda végzi. A gép az USA legféltettebb csúcstechnológiáit rejti. Az amerikai kormány ugyan tett egy kísérletet, hogy visszaszerezze a gépet, mondván azzal csak Afganisztán felett hajtottak végre feladatot, Irán azonban a visszaszolgáltatást megtagadta, mivel nyílt titok, hogy az USA és Izrael légiereje iráni célpontokat kíván támadni. Irán azonban súlyos igényt támasztott “a vizsgálat” lehetővé tételéért. Közölte mindkét állammal, hogy megengedi a szétszerelésben és a vizsgálat elvégzésében való részvételt, amennyiben nem tagadják meg a továbbiakban Irántól az S-300 PMU-1 légelhárító rendszer leszállítását.

Mindazonáltal a Nyugat jól tudja, hogy Irán nincs olyan technológiai szinten, hogy egy ilyen, m?holdról irányított gép felett átvegye az irányítást, ezért kijelentették, hogy ez valójában orosz katonai siker. Oroszország egy hónappal ezel?tt adta el Iránnak a legmodernebb zavarótechnológiát. Ennyi id? alatt azonban még a kezel? személyzetet sem lehet kiképezni, tehát Izrael és az USA egyértelm?en orosz “munkának” tekinti az esetet…..

Szóval az USA igencsak berágott Oroszországra, de ebben semmi meglepő sincs, hiszen jó ideje újra virtuális és háttérben folyó hadviselést folytatnak egymás ellen.

India titokban – de Oroszország és Tadzsikisztán beleegyezésével – harci helikoptereket és repül?gépeket helyezett el a tadzsikisztáni Ajni légibázison – szivárgott ki az információ az indiai sajtó jóvoltából. A közép-ázsiai légibázison az indiai légier? Mi-17-es helikopterei, és bérelt orosz vadászgépei vannak.

Az indiai vadászgépek Ajniból szemmel tarthatják Afganisztánt, Észak-Pakisztánt és Délnyugat-Kínát is. Még októberben került sor A. K. Antony indiai védelmi miniszter dusanbei látogatására, melynek során a tadzsik főváros közelében található Ajni repül?tér közös, tadzsik-orosz-indiai használatáról tárgyaltak. A repülőtér jelentősége az amerikai csapatok afganisztáni kivonása után jelentősen fel fog értékelődni. Az indiai miniszter szerint ez a bázis a legjobb adottságokkal rendelkezik egész Közép-Ázsiában. Indiai források szerint Új-Delhi eddig mintegy 70 millió dollárt költött az Ajni repülőtér korszerűsítésére.

vilaghelyzete.blogspot.com

Michael Knoll képe a Pixabay -en.