Guatemala sürgetné a 2012-es jóslatok megértését

Az öt éve megnyílt párizsi Quai Branly múzeum, amely az egzotikus népek és kultúrák hagyományát ?rzi, a maga részér?l a 2012-es rejtély beharangozásaként október 2-ig kiállításon mutatja be a maják történetét.

Maja, a hajnaltól az alkonyig – ez az önmagában is kissé titokzatosan hangzó cím az i. e. III. évezred végén felt?nt és hosszú története során többször is elsüllyedt, majd újra feltámadt civilizáció megpróbáltatásaira utal – írta a párizsi Le Monde. A maja kultúra két ízben is – 150-ben és 900-ban – összeomlott különböz? ökológiai csapások és háborúk következtében, majd a spanyol hódítás vetett véget a birodalomnak. Guatemala mai lakói jórészt a maják leszármazottai.

A párizsi kiállításon bemutatott 160 maja emlék, dekoratív tárgy, temetési tartozék, építészeti elem és díszítés az utóbbi id?ben végzett ásatások anyagából került ki. A legtöbbet a guatemalai régészeti és etnológiai múzeum kölcsönözte, s?t ennek az intézménynek az igazgatója, Carlos Melendes Mollinedo a Quai Branly tárlatának biztosaként maga rendezte a bemutatót, amely kronologikus sorrendben sorakoztatja fel a darabokat. A plakáton egy 200-ból való, kagylókból és jádekövekb?l készült, a halál istenét megjelenít?, eredetileg kis méret? mozaik látható, amely – akárcsak a gondosan válogatott kiállítás egész anyaga – rendkívül hatásos. A Le Monde kiemeli, hogy a maják értettek mind a rémület, mind a pompa érzékeltetéséhez. A figurák ajka nyitott, a szemek kidagadnak, a nyelv kinyúlik, a jaguárok üvöltenek, a kék szín világít.

Guatemala büszke arra, hogy a több mai közép-amerikai ország területén virágzott bonyolult és különös civilizációnak a bölcs?je, és mindent megtesz a területén lév? 17 maja régészeti hely megóvásáért. 2003 óta Richard Hansen, az amerikai Idaho egyetem régésze folytat nagyszabású új ásatásokat a térségben, különösen az ?serd? szívében található Cuenca del Miradorban, amely e kultúra egyik leglátványosabb maradványa. A munkát a több guatemalai üzletember által létrehozott Pacunam alapítvány támogatja, amely nagy szerepet játszott a párizsi kiállítás létrehozásában is, de ezzel kapcsolatban bírálatok is elhangzottak.

A Le Monde Diplomatique egyik cikke szerint a vállalkozók a maja lel?helyek térségében “régészeti és természeti parkok” létrehozását tervezik azok számára, akik megengedhetik maguknak ezt a fajta elit-turizmust. Fernando Paíz, az ásatásokat pénzel? egyik üzletember, a Walmart áruházlánc közép-amerikai leányvállalatának elnöke “szórakoztató és szellemi purifikációs régészeti parkot” tervez, és ez aggodalmat kelt a helyi lakosság körében. A párizsi kiállítással kapcsolatban fenntartásait hangoztatta mások mellett az Amnesty International is, mert annak egyik szponzora a Perenco k?olajtársaság, amelynek olajkitermelési módszerei az emberjogi szervezet szerint veszélyeztetik a környezetet. Másfel?l viszont ez a cég támogatta Charlotte Arnauld francia régészn? jelent?s ásatásait, amelyek 2003 el?tt folytak szintén a maja civilizáció feltárására.

Hector Escobado, Guatemala kulturális és sportminisztere azzal indokolta az üzleti szféra által nyújtott támogatás szükségességét, hogy “a pénzhiány miatt a régészeti helyek 95 százalékán eddig nem voltak ásatások”. Sok maja emléket id?közben kiraboltak és minden kiemelt darab örökre elveszett a tudomány számára. A kutatás pedig nagyon költséges, mert a régészeti helyeket utak hiányában csak igen nehezen lehet megközelíteni: elérésükhöz két-három napi gyaloglásra van szükség az ?serd?ben vagy helikopterre.

MTI