Amikor az istenes római császár – Nagy Konstantin – államvallássá tette a kereszténységet, a zsidó származású és arámi gyöker? egyházatyák kegyetlen vitát indítottak meg. Azt akarták eldönteni, hogy az ?új? római hiedelemnek ?Chrestos?-a (egyetlen Isteni-Szentje) vagy ?Christos?-a, Krisztusa (Messiása) legyen. – Miként már tudjuk és gyakoroljuk a ?Messiás? lett a gy?ztes és a zsidó származású ?egyházatyák? belezsugorították Jézus tanítását a júdai gyökérbe, de a saját ízük szerint átformálva. Ez a ?bezsugorítás? pedig napjainkban is itt van és hivatalosan ?júdai-kereszténység? a neve. keletkezését?l kezdve gondosan elpusztított mindent, ami a pártus hercegi család vérével született, Adiabene-Grapte-Kharax Sz?z-Mária Fiára, a ?Názáreti Jézusnak? nevezett Égi-Küldöttnek a Pártus birodalmi kapcsolataira vonatkozik. Tehát máig sem tudjuk azt, hogy kik voltak azok a “zarándokok? akik köszönteni mentek a Kisdedet Betlehembe. – A júdai kereszténység ?szentírtása? ?Napkeleti bölcseknek? vagy ?Három Királyoknak? nevezi ?ket, és ünnepük is van a naptárban, de a hivatalos egyházi tanítás gondosan eltakarja valóságos kilétüket.
Az arméniai ?Gyermek Evangéliumá?-ban (Kr.u. 500.) Melkon (Menyhért) Perzsia királya, Gaspar India királya, és Balthasar Arábia királya. A jámbor hív? persze azt nem tudja, hogy Jézus születésének idejében a Pártus birodalom egész Keletnek az ura és ?Napkeleti Bölcsek? is csak itt élnek, mint az ?si sumér tudomány tovább m?vel?i és mint az ?si hiedelem mágus-papjai.
Tehát akár ?bölcsek?, akár ?királyok? voltak a Jézus-köszönt?k, azok csakis a Pártus birodalomból mehettek, és teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy mentek is. – sajnos sehol sem található olyan királylista, melyb?l megtudható lenne mi volt a neve a Jézus születésekor uralkodó pártus királynak, de kikövetkeztethet? a történelmi eseményekb?l, hogy a ?három? Arsak-házi uralkodó, a pártus, az arméni és az Oxus-menti hun uralkodók, vagy családtagjaik voltak a ?három királyok?.
Az evangéliumok említik azt, hogy ?Jézus élete veszélyben volt.? Heródes – állítólagos gyermekgyilkossági rendeletére hivatkoznak, de ma már minden biblikus elismeri azt, hogy ilyen nem létezett és mese, vagy valami ?más? veszélyt takaró kitalálás ez. – Viszont a Korán 19. részében így olvassuk: ?Emlékezz meg Máriának azon történetér?l, mint ment el Atyafiai közé Napkeletre, hogy ott elrejt?zzék!?
Itt tehát Jézust az Édesanyjával zsidó bosszúállás és gy?lölet veszélye fenyegette, mely azáltal hárult el, hogy ?Mária és a kisded Atyafiai közé ment Napkeletre?, ahová velük tartott József is, de nem az ?ács?, hanem Adiabene József, pártus herceg, Mária oltalmazója és a jeruzsálemi törvények szerinti férje.
Ma már lehetetlen adatokat találni erre a Pártus birodalmi tartózkodásra vonatkozóan, mert napjainkig a júdai-keresztény egyházpolitikai inkvizíció elpusztított minden dokumentumot a Pártus birodalom történetér?l, az ott munkálkodó apostolok írásaival együtt.
Az evangéliumok semmit sem tudnak Jézusról 12 éves koráig, de nagyszer?en leírják, hogy miként tesz tanúbizonyságot tudásáról a ?tizenkét éves Jézus a templomban.? Érdekesen ír err?l már az arab-korban (Kr.u. 6. sz.) keletkezett ?Arab evangélium?. Nézzünk bele ebbe is. Jézust itt a csillagászok faggatják. Íme a szöveg:
?Akkor egy jelenlev? bölcsész, aki a csillagászatban jeleskedett, azt kérdezte az Úr Jézustól, vajon tanulmányozta-e a csillagokat? – az Úr Jézus felelvén kifejtette neki az égitestek és égövek számát, azok természetét és munkáját, helyzetét, harmad, negyed, hatod állásait, el?re és hátrafutásukat, s mindenféle viszonyaikat és sok egyebet, amit emberi ész ki nem nyomozhat.?
Miután a zsidóknak nem voltak csillagvizsgáló intézeteik, így közöttük ?csillagászatban jelesked?? bölcseket hiába is keresnénk. E párbeszéd tehát valószín?leg a szkítopoliszi máguspapi szervezet templomában történhetett, ott, ahová Gábriel jött Mária látogatására az isteni üzenettel. De aztán a ?szentiratok? nem tudósítanak Róla semmit. Elküldik a ?pusztába?, és csak harminc éves korából származik a hivatalos egyházi jelentés. Sok biblikus azt állítja, hogy az esszeusok rendjében volt. Mások Indiába küldik a buddhista lámák közé. Mindez így is történhetett, azonban feltehet?, Jézus Urunk ?munkahelyének? a logika szerint Sipparnak kellett lennie. A régészet azt is megállapította, hogy ?a pártusok újraépítették a régi sumér városokat, mágus-papi intézeteiket kib?vítették és kegyelettel ápolták a mágus vallás hagyományait? – Azt is megállapították, hogy Jézus születésének idején Sippar volt a vallási központjuk, és Pl. Werner Keller, 17 nyelven megjelent könyvében innen indítja a ?Napkeleti Bölcseket? a mágus-papokat Jézus köszöntésére, Betlehembe.
Úgy gondoljuk (Badinyi), hogy a zsidók által ?mágus-papnak? nevezett Jézus Urunk volt az esszeusoknál is, meglátogatta a buddhista lámákat is. Azokat is tanította, de aztán ?hazatért? Sipparba, ahol a Gábriel-féle bölcsekkel és tisztánlátókkal megbeszélte mindazt, amit látott és tapasztalt.