Hét éve nem volt ilyen heves napkitörés

A napkitörések fáradtságot és koncentrációs zavarokat okoznak, veszélyeztetik a légi közlekedést, a műholdak épségét, és összezavarják a rövidhullámú rádiókat. Ugyanakkor megvédik az űrhajósokat a kozmikus sugárzástól, és az űrszemét eltakarításában is fontos szerepet játszanak.

Fél éven belül másodszor került sor komolyabb napkitörésre. Az augusztusi kitörés a Nap túlsó oldalán történt, sem a légiközlekedésben, sem a kommunikációs rendszerek működésében nem okozott fennakadást. Ezzel szemben a január 24-i kitörés a legerősebb, amit a csillagászok 2005 óta észleltek. Mivel az eseményt két nappal előre lehet jelezni, nem meglepő, hogy a NASA már január 23-án készített felvételeket az eseményről.

A kitörést koronakidobódás (CME – Coronal Mass Ejection) is követte, melynek során körülbelül egymilliárd tonnányi anyag csapódott ki a Napból. Ilyenkor az aktív terület fölötti mágneses fluxuskötegek elszakadnak a felszínt?l, majd óriásira fúvódnak fel, és nagy sebességgel eltávoznak a csillagból. Doug Biesecker, a National Oceanic & Atmosphere Administration fizikusa szerint a távozó részecskék sebessége az óránkénti 6,4 millió kilométert is elérhette.

A földrengéseket jelz? Richter-skálához hasonlóan a napkitörések er?sségét is mérni szokták; a mostani kitörés M8,7-es volt. A méréshez használt skála öt részre ? A, B, C, M, X ? van osztva, amelyek tízszeres szorzóval növekednek. Az M8,7 tehát alig maradt el a leger?sebb, X kategóriába sorolható kitörésekt?l. Ez azonban még mindig nem közelíti meg a napciklus intenzitásának maximumát. A 11 éves ciklusok tet?zése 2013-ra várható; a mostani események abból adnak ízelít?t, hogy mire számíthatunk a kés?bbiekben.A lassabb mozgású részecskék a következ? napokban fogják elérni a Föld atmoszféráját. Az esemény elvileg veszélyeztetheti az asztronautákat, mivel a részecskék sugárzása ártalmas lehet az egészségre. A Nemzetközi ?rállomást azonban felkészítették a napkitörésekre, és mivel a részecskék nem tudnak áthatolni a hajótest burkolatán, az ?rhajósok biztonságban érezhetik magukat. A kozmikus sugárzás már komolyabb kockázatot jelent.

A NASA szerint az extrém töltés? részecskék általában a Naprendszeren kívülr?l érkeznek, a forrásuk pedig éppúgy lehet egy felrobbant csillag, mint egy fekete lyuk vagy olyan égitestek, amelyek mellett a Nap is eltörpülhet. A napenergiából felszabaduló protonokat a m?anyag- vagy alumíniumszigetelés is képes blokkolni, de a kozmikus sugarakat a jelenleg ismert szigetelési technológiák már nem képesek megsz?rni. Az ?rállomás falán átsz?r?d? kozmikus sugárzás ? mikroszkopikus mértékben ugyan, de ? roncsolja a szöveteket, ez pedig a DNS sérülését, illetve rákot vagy szürkehályogot is okozhat.

A hosszú távú hatásokról azonban keveset tudunk, a vizsgálatuk pedig az ?rutazás viszonylag rövid múltja miatt ütközik nehézségekbe.A Nemzetközi ?rállomást elméletileg nem fenyegeti veszély. A létesítmény a Föld mágneses mezején belül található, ami védelmet nyújt a Naprendszeren áthaladó kozmikus sugarakkal szemben. Napkitörés esetén a sugárzás mértéke ráadásul tovább csökken, mivel a Nap részecskéi a kozmikus sugarakat eltérítik a pályájukról. Mindez a Forbush-csökkenésnek köszönhet?: a napkitörések és koronakidobódások hatására a mágnesesen töltött részecskék kilök?dnek a Napból, ez pedig minden más, kozmikus eredet? részecskét elsöpör. Az ?rhajósokat tulajdonképpen a napkitörés megvédi a kozmikus sugárzástól, így összességében nagyobb biztonságban vannak. A Pioneer?10 és Pioneer?11, illetve a Voyager ?rjárm?vek megfigyelték, hogy napkitörés idején a kozmikus sugárzás mértéke mind a MIR ?rállomás, mind az ISS környékén csökkent.Az eseménynek volt egy nem várt, pozitív mellékhatása is.

A felfokozott naptevékenység eltakarította az ?rszemét egy részét a Föld körüli pályáról, ez pedig a m?holdak m?ködését, illetve az asztronauták ?rsétáit is biztonságosabbá teszi. Az ?rszemét ugyanis komoly veszélyt jelent; a másodpercenként több kilométeres sebességgel száguldó roncsdarabok ellen még a Nemzetközi ?rállomáson is komoly védelmet kellett kiépíteni, de még ez sem garantálja az ?rhajósok biztonságát. A NASA negyedévente megjelen? hírlevele, az Orbital Debris Quarterly News beszámol róla, hogy a termoszféra aktivitása felgyorsította a Feng-Yun 1 m?hold maradványainak elporladását; a szatelitet Kína 2007-ben l?tte ki egy kísérleti fegyverrel. A megfigyelések szerint az orosz Kozmosz 2251, illetve az amerikai Iridium 33 m?holdak maradványai szintén gyorsabb ütemben ég el a Föld légkörében. Nicolas Johnson, a cikk szerz?je örvendetesnek nevezte a történteket, mivel ez id?vel jelent?sen csökkentheti az ?rszemét mennyiségét.

A naptevékenység 2013-as tet?zése ráadásul felmelegítheti a termoszférát is, így az atmoszférába kiáramló molekulák a bolygó légkörébe vonzzák az ?rtörmeléket, ahol az porrá ég a súrlódástól.A napkitörések a légiközlekedésben viszont fennakadásokat okozhatnak. A Delta Air Lines már módosította a sarkvidék környékén repül? járatok útvonalát, a Hong Kongból, Sanghajból és Szöulból induló járatok pedig déli kerül?vel közlekednek. Bár a koronakidobódás és az ezzel járó sugárzás az emberi szervezetre nem ártalmas, a NASA szerint a mágneses viharok károsíthatják a rövidhullámú rádiókat, illetve a katonai, tudományos és kommunikációs m?holdakat.Összességében elmondható, hogy talajszinthez közelítve egyre inkább ártalmatlannak mondhatók a napkitörés hatásai. A Föld légköre és mágneses mezeje mind a kozmikus sugárzás, mind a mágneses viharok ellen védelmet nyújt, a m?szeres mérések pedig még intenzívebb kitörések esetén sem mutatták ki talajszintben a sugárzás jelent?sebb növekedését. Komolyabb kockázatnak csak a pilóták és légi utaskísér?k vannak kitéve: a légkör fels? rétegeiben, különösen a sarkvidék környékén jobban érvényesül a sugárzás káros hatása.

Index