Home Cikkek Hogyan észleljünk UFO-t?

Hogyan észleljünk UFO-t?

853
1
Megosztás

10+1 legjobb módszer önmagunk becsapására, és persze a kivételek. Szórakoztató és tanulságos összefoglalónk hívőknek és szkeptikusoknak egyaránt. UFÓ-k ugyanis léteznek. Minden “Azonosítatlan Repülő Tárgy” (Unidentified Flying Object) UFÓ, amíg nem azonosítják. Még egy elsodródott papírsárkány, egy esküvőből elszabadult színes lufi, vagy éppen a szélvihar által felkapott műanyag reklám-zacskó is lehet Ufó.

Valamiért a köztudatban viszont az terjedt el, hogy az Ufó földönkívüli intelligenciával, idegen lényekkel összeköthető technológia, és az X-akták nagy sikerű, 90-es évekbeli sorozata is ezt támasztotta alá.

Az Ufó észlelések 90 %-áról később kiderül, hogy természeteses jelenségek, optikai csalódások, vagy éppen szándékos csalások voltak – de mi a helyzet a maradék 10 %-al? Először lássuk inkább, hogy a statisztikák szerint mi vélünk leggyakrabban UFÓ-nak, ha feltűnik az égen. Jó szórakozást a toplistához!

1. A Vénusz bolygó.

Amerikai kutatások szerint az esetek legalább 30 %-ban ezt a néha rendkívül fényes, a légkör állapotától függően időnként szívárványszínekben ragyogó bolygót vélik földönkívüli járműnek a csillagászatban kevésbé tapasztaltak. A Vénusz a Föld szomszédos bolygója, rajta kívül csak a Merkúr van a Naphoz közelebb. Vakítóan tükörszerű ragyogását a titokzatos, mindent elrejtő felhőtakarónak köszönheti, amin a mai napig kevés szonda tudott áthatolni, és még rövidebb ideig működni. Mégis, a Vénusz NEM ufó.

moon-and-venus-1

2. Utasszállító repülőgépek.

Felszálláskor és leszállás során hatalmas erejű fényszóróikat bekapcsolják, hogy jobban lássák a kifutópályát, és őket is jobban lássák más repülőgépek (az összeütközést elkerülendő). Sokszor a fel- vagy leszálló gépek várakozó pályán körözni kényszerülnek, és emiatt ki- és bekapcsolhatják vakító fényjeleiket. Az utasszállító repülőgépek magasan haladva, normál estben egy fehér (villogó) és egy zöld-vörös irányfényt tartanak láthatóan bekapcsolva, 10 km-el a tengerszint felett is.

37748-1600x1200

3. Műholdak, és műhold (Iridium-) felvillanások.

A műholdak célja sokrétű; GPS-navigációs rendszereinken és televíziós műsorszóráson túl tudományos, és kutatási (így meteorológiai) célokat is ellátnak. Az ISS (Nemzetközi Űrállomás),korábban a Mir (Tenger – Orosz űrközpont) is ide sorolható. Jellemző rájuk, hogy NEM villognak, hanem a nap állásától, és az objektum méretétől függően halvány, vagy fényesebb, folytonosan haladó “csillagnak” látszanak. Megjelenhetnek csupán 1-2 másodpercre, de néha egy-két percig is nyomon követhetjük látszó útjukat az égbolton. A “felvillanás” azt jelenti, hogy az adott műhold vagy űrállomás egy pillanatra olyan szögben áll, hogy tükörként visszaveri a ráeső napfény döntő részét. Látványos, ám mégsem földönkívüli – 300 km magasan keringő, civilizációnk megszokott tárgyai.

2iridiumnext_satellite

4. Meteorológiai ballonok.

A légkör állapotának magassági észlelésére szolgáló óriási,jeladóval és érzékelőkkel ellátott “lufik”, amelyeket szinte minden Európai országban (így hazánkban Budapesten és Szegeden) is naponta 1-2 alkalommal bocsájtanak fel, helyzetmegjelölő lámpával. Akár 30-35km magaságig is emelkedhetnek, és több száz kilométerre sodródhatnak az indulási helytől, a magassági szelektől függően. Magyarországon Budapesten (délben és éjfélkor), ill. Szegeden (naponta ált. egyszer) történik ilyen eresztés.

weather-balloon

5. Szórakozóhelyek felhőpásztái és lézerei.

Az elmúlt évtized során vált divatossá Magyarországon is, hogy a szabadtéri és egyéb szórakozóhelyek elképesztően erős, irányított reflektorokkal és az égbolt félé fordított lézerfénnyel igyekeznek magukhoz csábítani a kikapcsolódásra vágyókat. Ezek olyan erős (több tízezer wattos halogén, illetve koncentrált lézerek), hogy fényük akár 30-50 kilométerről is jól látszik, és ha a felhőt világítják meg vele, úgy tűnhet, mintha valamilyen titokzatos fény, vagy fény-nyaláb cikázna az égen.

hfhjh

6. Speciális tüzijátékok.

Ma már fillérekért kaphatóak (igaz, nem mindig teljesen legitim forrásból) azok a a szülinapi, vagy éppen egyéb jeles alkalmakon bevethető látványos rakéták, amelyek fellövés után éppen a parabola csúcspontja előtt kezdenek világítani, és eközben súlyt vesztve még sokáig (5-10 mp-ig) is rendkívül fényes, ragyogó csillagként világíthatják be a tájat.

900xN

7. Kínai lampionok és reklám-léghajók.

Úgy tűnik, hazánkban is egyre népszerűbbé válnak azok a távol-keleti lebegő világító gömbök, amelyből kivételes eseménykkor egyszerre többet is fel szoktak ereszteni, és amelyeket a bennük világító gyertya fénye voltaképpen hőlégballonként lebegtet. Egyes esetekben úgy nézhetnek ki, mint egy egész rajnyi Ufó – aztán általában károkozás nélkül elenyésznek, és megsemmisülnek.

dsc_0092

8. Hullócsillagok.

A világűrből a légkörbe belépő (voltaképpen a Földdel összeütköző), több tízezer(!) km/órás sebességgel becsapódó legparányibb meteorok is ragyogó villanásokat eredményezhetnek. Amiket halvány elsuhanó csíknak látunk, azok általában nem nagyobbak, mint egyetlen porszem. A fél-egy kilós darabok már óriásinak számítanak; ilyenkor gyakran szinte nappali fénybe borítják az eget, és nyomvonaluk is másodpercekig izzani látszik. Színük általában fehéres, de anyaguktól és a légkör állapotától függően a szivárvány valamennyi árnyalatát felvehetik.

hullocs

9. Északi-fény.

Hazánkból nagyon ritkán megfigyelhető jelenség, amely néha halványan, néha erősebben “hullámzik”, térben, időben és színeit tekintve egyaránt. Mivel nem pontszerű, kevesen hiszik repülő tárgynak, ám ha valamilyen más jelenséggel párosul – ami a közelgő napfolt-tevékenységi maximum esetén nem kizárt – akkor igen érdekes mennybéli kompozíciókat eredményezhet még itt, Magyarországon is.

104755

10. Modell-helikopterek.

A korábban álomszerűen elérhetetlennek tűnő, nyugati játékcsodák – mint a tárvirányítású repülő és helikopter modellek – ma már néhány tízezer forintét megvásárolhatóak hazánkban és az Interneten egyaránt. Ezek közül jó néhányat direkt Ufó alakúra terveznek, és színes, világító, nagy fényerejű Led-ekkel szerelik fel a gyártók. Képesek egy helyben lebegni, illetve ide-oda cikázni, villámgyorsan megállni, majd ismét emelkedni vagy süllyedni – tehát jellemző rájuk a tipikusan “Ufó-szerű” mozgás, amelyről a hívők azt állítják, hogy “Földi repülőgép sohasem lenne képes ilyen manőverekre”.

helikopter1

Egy módon lehet őket elkülöníteni a talán valóban igazi “Ufó”-któl; mivel viszonylag apróak (15-30 cm), és főleg éjjel nagyon nehéz őket távirányítani, közel kell, hogy legyenek ahhoz, aki repíti őket (ált 30-50 méteren belül kell látnunk valakit egy nagy távirányítóval a kezében). Kis méretük miatt általában halkabb vagy hangosabb sivító hangot adnak nagy sebességű elektromos motorjaik és propellereik révén; valamint viszonylag kevés ideig tudnak levegőben maradni (max. 5-10 perc), és viszonylag instabilak (imbolyognak lebegés közben).

Külön kategóriát képviselnek az ún. “drónok” (robotrepülőgépek és helikopterek). Ezek ugyan jóval nagyobbak és GPS vezérléssel akár 50-100 km-es útvonalakat is képesek egyedül végigrepülni, az éjszakai repülésre is alkalmas verzióik nagyon drágák (8-10 Millió Ft), kevéssé valószínű, hogy tréfás kedvű tinédzserek ezzel próbálnának riadalmat kelteni egy-egy város felett.

POLICE Drone 5

Kevesen tudják, de Magyarországon is van már ilyen, talán több is; és a szigorúan titkos katonai, nemzetbiztonsági kutató- és megfigyelési műveleteken kívül katasztrófavédelmi célokra is gyakran alkalmazzák őket. Konkrétan, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tűzoltóság rendszeresen használ pont egy ilyen, hőkamerával ellátott robot-helikopter távoli, ritkán lakott területek erdőtüzeinek felderítésére.

+1 tudományos lehetőség – Gömbvillámok, lidércek vagy jetek

Igazság szerint ezek sem sokkal kevésbé rejtélyes jelenségek, mint az esetleges földönkívüliek – mégis, világunkban elfogadottan létező megnyilvánulásaiként emlegetjük őket. Tesszük ezt annak ellenére, hogy szinte SEMMIT, de semmit nem tudunk a természetükről, létrejöttük okáról, fizikájukról, keletkezésükről és eltűnésükről – még szinte fotóink sincsenek róluk. Bár történetek ezrei, tízezrei keringenek róluk, hitelesnek tűnő gömbvillám (Ball Lightning) fényképet talán 3-at vagy 4-et találunk az egész Internet több tíz- vagy százmilliárdnyi felvétele között. A titokzatos, akár a sztratoszféra elképesztő, 80-100 km-es magasságig is felcsapó vörös lidércekről, vagy kék jetek létéről két évtizede tudunk egyáltalán.

lkjghk

Ha valaki végigolvassa a felni gyűjteményt, talán most az az érzése támad, hogy “hát ez mindent megmagyaráz”. Elképesztően sokféle természeti és mesterséges jelenség, tárgy vagy jármű bocsájthat ki titokzatosnak tűnő fényeket – nincs is mért tovább keresgélni. Bármit is látunk ezután, a fentiek valamelyikét figyeltük meg. Mondanunk sem kell, hogy az igazság ennél kicsit bonyolultabb.

Igen, az észlelések 90, talán 99 %-a megmagyarázható a fentiek által. De mi lesz a maradék 1, vagy talán 10 %-al, amit nem sorolható ide? A talán valóban, földönkívüli vagy földöntúli intelligencián alapuló, idegenek által irányított csillagközi, bolygóközi, vagy éppen a sztratoszférába belépő légi járműveket láttunk.

Hol van az igazi E.T??

Vannak bizonyos kritériumok, amik alapján elég jól ki lehet szűrni a kínai lebegő lampoinokat, színesen világító játék-helikoptereket, hullócsillagokat, a Vénuszt vagy éppen a leszállni készülő utasszzállító repülőgépeket.

Ha például egy jelenséget nem éjszaka, hanem fényes nappal(!)észlelnek; ha az eseménynek több, független szemtanúja van; ha ezek időben összeillenek, és mégis más, egymástól távolabb eső helyszínekről érkeznek; ha hivatásos katonai vagy civil pilóták jelentik őket; ha radar- vagy műholdas megerősítés párosul hozzájuk – akkor már nem lehet csak úgy elhessegetni a kételyt.

Egy kiváló péda, fényes nappal – Mexikóban és New York-ban – több ezren(!)látták a fényes, nappali égbolton csoportosuló UFÓ-kat,és soha,semmi nem derült ki azóta sem (legalábbis nyilvánosan) az esettel kapcsolatban. Ufó-rajzás minden mennyiségben:

Mivel segíthetjük elő az UFÓ-észlelés megerősítését?

Ha van esély arra, hogy az Ön által észlelt tárgy, vagy tárgyak a talán-a-valódi-ET kategóriába tartoznak, a következő fényképezési, filmezési és egyéb dokumentációs tanácsokkal szolgálhatunk.

1. Fényképezzünk vagy videózzunk azonnal, bármivel, ami nálunk van. Ne bámuljuk a jelenséget hosszan inkább vegyük fel, és ha később kiderül, hogy repülő volt – akkor semmit sem vesztettünk. Ha viszont későn rohanunk fényképezőért vagy videokameráért, akkor végleg elveszíthetjük az esélyt a megörökítésére.

2. Ha csak mobiltelefonunk, vagy kompakt digitálisfényképezőnk van, akkor ne vacakoljunk az (általában sajnos csak kamu) beállításokkal; csináljunk egy vagy két fotót, és utána rövid, 30 mp-es videókat egymás után, majd ugyanezt ismételgetve, felváltva.

4. Mindenképpen próbáljunk meg valaminek nekitámasztani a fényképezőt, kamerát vagy mobiltelefont, hogy ne remegjen a kezünkben. Akár tegyük le a földre, szorítsuk egy kőnek, korlátnak, fatörzsnek, vagy bármi szilárdnak.

5. Ha profi fényképezőnk van, akkor válasszunk záridő (shutter) előválasztást, és vegyük a lehető legrövidebbre, az ISO értéket pedig a legmagasabbra. Az eredmény egy nagyon-nagyon zajos és sötét, mégis éles kontúrokat ábrázoló felvétel lesz (ami sokkal jobb mint a zajtalan, de elmosódott fénycsíkok); a világosítást utólag, szoftveresen is megoldhatjuk. Ha van időnk, a manuális fókuszt is állítsuk be végtelenre (sötétben híresen rosszul fókuszálnak még a legmodernebb fényképezők/kamerák is).

6. A lehető legpontosabban jegyezzük fel a esemény időpontját (ideális estben percre pontosan), és persze a megfigyelés földrajzi helyét és irányát (Gps koordináták, vagy ha az nem áll rendelkezésre, akkor a legközelebbi út, település vagy egyéb objektum helyzetét).

Mindezek együtt, összevetve más szemtanúkkal vagy felvételekkel, esetleg civil- vagy katonai hírszerzési adatokkal, nyilvánosan is hozzáférhető repülőgép-útvonalakkal kideríthetik, hogy tényleg ET-t láttuk-e, vagy valami mást.

idokep.hu

1 COMMENT