Húszéves a magyar ufókutatás (az ATV videójával)

kem volt kilenc kényszerleszállásom, meg lezuhanásom, de egy se volt olyan, mint amikor ?59. július 29-én Kaposvár fölött éjfél el?tt találkoztam el?ször például a repül? csészealjjal. Még most borsódzik a hátam? ? mondta el Knoll.

A tárgy megközelítette az ? 900-1000 kilométer/órás sebességgel haladó repül?gépét, majd egy kis id? után az övénél háromszor nagyobb sebességgel elt?nt. Kés?bb egy Karakum-sivatag beli kiképzésen volt megmagyarázhatatlan élménye.

?Jelentem rádión: feladatot végrehajtottam. Nem szól a rádióm. De ez hagyján , az elektromos irányt?m meg áll egyhelyben? ? vélekedett a pilóta.

Kés?bb kiderült, hogy a radarok egy ismeretlen repül? tárgyat jeleztek az ? gépe közelében. Sokáig nem beszélt senkinek az élményeir?l, viszont elkezdett kutatni, és azóta több könyve is megjelent a témában.

A kongresszus szervez?je szerint az ufókutatás nem egy egységes tudomány, hiszen mindenki saját szakterületén próbálja megfejteni a rejtélyes eseteket.

?Van akit érdekel, hogy hogy nézhetnek ki az idegen civilizációknak az ?rhajói. ? csak az ?rhajókról, mint akár egy földi ?rhajóról vizsgálódik, és azt próbálja összehasonlítani, hogy mi a földi és mi az idegen. Van, aki azon kezd meditálni, hogy amennyiben vannak idegen civilizációk, abban hogy néznek ki a társadalmi felépítettsége, hogy néznek ki az ottani él?lények, vajon ott is demokrácia van, diktatúra van?? ? nyilatkozta Pusztay Sándor, az Ufó Magazin f?szerkeszt?je.

Vannak olyan országok, amelyek egyébként már nyilvánosságra hozták a megmagyarázhatatlan esetek aktáit, az itthoni ufókutatók pedig azt szeretnék, hogyha vannak ilyenek dossziék, akkor ezek Magyarországon is nyilvánosak legyenek.