Home Cikkek Idegen urhajók a Marson

Idegen urhajók a Marson

224
0
Megosztás

A Marson egykoron hömpölyg? folyók és tengerek létét ma már senki sem tagadhatja. Abban sincs vita, hogy ott élet is kialakulhatott. A vita azon van, hogy mindez mikor történt, illetve mi lett a sorsa. A marsi intelligens élet létezésével szemben a kormányszervek által támogatott tudósok igyekeznek minden ellenérvet felhozni, azonban elméleteik egyre inkább nevetségessé válnak, miáltal ?k maguk is. Egyes tudósok felismerték ennek veszélyét, egyre nyíltabban kezdenek beszélni, s a birtokukban lév? bizonyítékokat is feltárják. Jelen tanulmányban röviden áttekintjük mi minden derült ki eddig a Mars bolygó térségében és a felszínén idegen ?rhajókról.

Tekintsük át a marskutatás legutóbbi másfél évtizedének különös eseményeit!

1988. július 7-én és 12-én indították útjukra a célállomásuk alapján Fobosznak elnevezett szovjet ?rszondákat. Szeptember 2-án a Fobosz-1-gyel nem sikerült felvenni a kapcsolatot, mert, amint az utólagos ellen?rzések kimutatták, a legutolsó parancs hibásan ment ki. (Nem ellen?rizte volna senki a kiadott utasítás helyességét?) Emiatt a szonda elfordult a Naptól, napelemei nem töltötték fel akkumulátorait, ezért azok teljesen kimerültek. A Fobosz-1 tehát elveszett a kísérlet számára, m?ködési idejének csak töredékét merítette ki.

A Fobosz-2 által készített felvételsorozaton több mozgó objektumot is láthatunk.

A Fobosz-2-vel a kudarc után igen óvatosak voltak a szovjet irányítók. 1989. január 23-án pályát módosították azért, hogy a szonda 800 km-re megközelítse a Mars felszínét. 1989. január 29-én a fékezés következtében az ?rszonda igen elnyúlt ? 850 x 80.170 km ? Mars körüli pályára állt. Ezen a pályán megindult a marsfelszín, a légkör, az ionoszféra és a magnetoszféra vizsgálata. 14 nap múlva a Fobosz-2 magasabb bolygöközeli pályára került ? 6.400 x 81.188 km. Majdnem nyolc nappal kés?bb átment megfigyelési pályára ? 6.277 km -, amely mindössze 300 km-rel húzódott a Phobos pályája felett.

1989. február 21-én bekapcsolták az ?rszonda tv-felvev? rendszerét, és 1130-860 km távolságból készítettek képeket a Phobos holdról. Február 27-én a felvételek már 500-320 km távolságból, újabb tv-képek pedig március 25-én 279-190 km-r?l készültek a holdacskáról. Március 27-én folytatták a fotózási programot. A feladat végrehajtása után azonban a Fobosz-2 parabolaantennája nem fordult a Föld felé, ezért az utolsó mérések és tv-felvételek (összesen 49 db) nem tudta a Földre közvetíteni. Egy gyenge jelsorozatot a körsugárzó antennákról azért venni tudtak. Ebb?l arra következtettek, hogy a fedélzeti irányító rendszer három független egységéb?l a harmadik, az utolsó m?köd? egység is felmondta a szolgálatot, és a szonda forogni kezdett. Többhetes keres?munka indult, de nem sikerült újra megszólaltatni a szondát.

1989. március 26-án a Fobosz-2 megmagyarázhatatlan ovális alakzatról küldött képeket. Ezek a felvételek az Egyenlít?t?l délre készültek. Idézzük fel az akkor, egy sajtótájékoztatón elhangzott mondatokat!

?Ez az árnyék teljesen váratlanul t?nt fel. Hogy miért is nevezem árnyéknak? Mert látni lehet mögötte a felszínt.? ? nyilatkozta V. D. Harlamov szakért?.

?Ez az ovális árnyék a légkörben, vagy a felszínen van?? – kérdezte egy Spektrum Tv riportere.

?Egy biztos, olyasmi, ami nem horizontális helyzet?.? ? így a válasz.

?Nekem egy rakétának t?nik, mely felemelkedik a felszínr?l és csóvát húz maga után. ? vetette fel a riporter.?

?Ha fantáziálni akar, így is lehet értelmezni, de most úgy gondoljuk, meg kell vizsgálni a valódi körülményeket, amelyek ezt a jelenséget okozták.? ? kapcsolódott be A. S. Selivanov a Szovjet ?rügynökség. Részér?l. ?Ez inkább valamilyen testnek az árnyéka, mert a felszíni alakzatok rajta keresztül is láthatók.?

?Mennyi id?re van szükség ahhoz, hogy a tudományos eredményekr?l beszélhessünk fantáziálás helyet?? ? érdekl?dött a riporter.

?Egy hét múlva jöjjön.? ? felelte egy szóviv?..

Egy hét múlva semmit sem tudott meg az említett riporter, azonban az alábbi jelentést vehette kézhez:

?A múlt évben a szovjet kutatók két ?rszondát küldtek a Marsra. A cél az volt, hogy fotókat küldjenek a Marsról, és leszálljanak Phobosz nev? holdjára. Az egyik szondát véletlenül kikapcsolta egy repülésirányító, a másik szonda azonban elérte a Marsot, és átlendülve a bolygó egyenlít?je felett, 6000 km-es magasságból készített felvételeket??

A jelentéshez mellékelt fotókat amerikai szakemberek is kielemezhették.

?Ez egy infravörös felvétel, amely a h?mérséklet-különbségeket mutatja. A sötét foltok hidegebbek. Ez a szakasz (rácsos város) 200 km hosszú. Akár 2 km átmér?j? tárgyak is láthatók rajta. Ez a legrészletesebb h?fénykép a felszínr?l. Hallatlanul vékony vonalak figyelhet?k meg a Mars felszínén az infravörös tartományban és ez h?t jelent. Ez a felbontás átlagosan 3-4 km-es felbontásnak felel meg. Hogy a kérdésre válaszoljak, nem tudom mi ez, és az oroszok nem mondják meg nekünk.? ? kommentálta Dr. John Becklake. (2. ábra) Majd így folytatta:

?A kutatókat az a folt, melyet optikai és infrakamerával egyaránt rögzítettek, szintén meglepte. Meggy?z?désük, hogy árnyék, mert alatta láthatók a felszíni alakzatok, de mindek az árnyéka? (4-5. ábra) Végül itt van az elt?nt ?rszonda rejtélye. Az oroszoknak még közzé kell tenni az utolsó képet, amelyet az ?rszonda készített, miel?tt elvesztette a kapcsolatot a földi irányítással. Az oroszok szerint a kép egy olyan tárgyat mutat, amely közeledik az ?rszonda felé.

Popovics ezredes bemutta a híressé vált szivar alakú, Azonosítatlan Repül? Objektumot ábrázoló felvételt, mely egyben a Fobosz-2 ?rszonda utolsó ismert felvétele.

Az ?rszonda a bolygó körül keringve ugyanarra a pályára állt, mint a bolygó holdjai, és az utolsó képen láttak valamit aminek nem kellett volna ott lennie. Kapica professzor azzal tréfálkozott, hogy ezek bizonyára a marslakók voltak. A brit szakemberek mindezt saját maguk is megítélhetik, amikor az orosz kutatók elviszik az említett felvételeket az exeteri konferenciára, mert ésszer? magyarázattal kell szolgálniuk. Az oroszok azonban nem hoztak semmiféle képeket a konferenciára. De hogyan magyarázza az orosz ?rhivatal a szondák pusztulását, illetve elt?nését?? ? fejezte be Dr. John Becklake.

?Egy minimális pontossági feltételnek kell érvényesülnie ezeknek a foltoknak az esetében, amelyet egyesek repül? csészealjaknak nevezhetnek. Ez a kép az infravörös hullámsáv látóterében készült. (8-9. ábra.) Rá kell mutatnunk, nem a mi felvetésünk a csészealj változat. Valójában már a kezdet kezdetén azt mondtuk, nincs ott semmiféle csészealj, mert csak azt látunk, amit megmagyarázhatunk ismert természeti és fizikai fogalmakkal.? ? próbálta leh?teni a lelkesedést megkeresésre. A. S. Selivanov

?Kézenfekv? az a feltételezés, hogy a Fobosszal azonos pályán kering? apró meteor, egy szikladarab keringett és az ütközött bele.? – Vetette fel Dr. John Becklake.

Azonban 1990-ben egy moszkvai intézetben Dr. Lev Muhin professzor, a Szovjet ?rkutatási Intézetb?l, elvetette a meteor elméletet:

?Történtek kísérletek egy olyan hipotézis igazolására, amely szerint az ütközés egyrészt a Mars holdjaival azonos pályán kering? ?rszonda, más részr?l a Fobosz-2 ?rszondát körülvev? porréteg között következett be. De néhány szervezet, így a mi intézetünk is, meglehet?sen pontos számításokkal mutattuk ki, hogy ez a feltevés teljesen alaptalan.?

Ha nem meteorit, vagy törmelék, akkor mi magyarázhatja a balesetet? Hosszú csend következett. Aztán 1991. decemberében Marina Popovics, a Kozmonauták korábbi kiképz?je, nyugalmazott repül?ezredes, meglep? sajtókonferenciát tartott a San Franciscoi Orosz Konzulátuson. Nyilvánosságra hozta a Fobosz-2 által készített rejtélyes utolsó felvételt. Furcsa alakzat látható az el?térben. Popovics ezredes szerint ez egy azonosítatlan repül? tárgy, vagyis egy UFO. Mérete igen tekintélyes, 1.5 km széles és 20 km hosszú, a Phobos holddal azonos pályán mozgott. Természetesen az optikai torzítás következtében nem biztos, hogy ezek az adatok teljesen pontosak. Különös a dologban az, hogy egyes sci-fi szerz?k pontosan ilyennek képzelték el a csillagok közötti tereket átutazó telepes-?rhajókat? (Kés?bb a szivar alakú objektumnak is megtalálták a Mars felszínére vetett árnyékát.)

A korábbi kérdés sem hagyta nyugodni a kutatókat: hogyan magyarázható a rejtélyes árnyék?

A szivar alakú objektum árnyéka több korábbi képen is felt?nt, a Mars bolygó különböz? helyein.

Az oroszok szerint ez valamilyen tárgynak az árnyéka a Mars felszínén, vagy fölötte. (Tehát nem felszíni elszínez?dés.) Az árnyék széle ugyanis egyértelm?en meghatározható, miáltal jelent?sen különbözik a Mariner-9 által készített, a Phobosz holdnak a Mars felszínére vetül? árnyékától. (3. ábra.) Az az ellipszis ugyanis sokkal szélesebb, az árnyék széle elmosódott, ami abból ered, hogy a Phobosz hold felszíne nem egyenletes. A Fobosz?2 által lefényképezett alakzat szabályos, sima felszín? objektumtól származhatott, mely ráadásul sokkal közelebb is volt a Mars felszínéhez, hiszen az árnyékfoltot nem vette körül a jellegzetes halo. S?t. A további vizsgálatok során – 1992. áprilisában, amikor minden erre vonatkozó fényképet összehasonlítottak -, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az árnyék valójában mozog.

Az alapos válasz tehát újabb kérdéseket vetett fel: Kik röpködnek hatalmas ?rhajókkal ? talán most már nevezhetjük nevén az objektumot ? a Mars felszínének közelében?

A tudósok a ?szivar alakú árnyék? infravörös, nagyfelbontású fotóját elemzik, összehasonlítva a látható tartományban korábban készített felvétellel.

A Fobosz ?rszondák kudarcát újabbak követték, el?ször a Mars Observer, majd a Mars Polar Lander veszett el, mindkett? rejtélyes módon. A Mars Observer állítólag nem tudott pályára állni bolygószomszédunk körül. Azonban a NASA által akkoriban és a korábban megadott, a különböz? man?verek végrehajtására vonatkozó, id?pontok nem egyeztek, így sok minden utal szándékos ködösítésre, mint puszta balesetre. Különös tekintettel arra, hogy a hivatalosan ?elveszettnek? nyilvánított ?rszonda néhány felvétele mégis napvilágra került. A hibát hónapokig keresték, aztán megneveztek egy olyan alkatrészt, amely egyes meteorológiai holdakban is abban az id?ben tönkrement, s az ?rszonda el?zetesen bemutatott fedélzeti berendezései között nem is szerepelt?

A Mars Polar Lander elvesztése sem volt kevésbé különös. (Az ?rközpont irányítóinak cinikus viselkedése pedig egyenesen vérlázító volt.) A hiba okául azt hozták fel, hogy az egyik ?rközpont mérföldben adta meg azt a távolságot, amilyen magasan az ?rszondának el kellett volna repülnie a Mars felett, míg a másik ?rközpont, amelyik aztán a tényleges parancsot elküldte, azt hitte, hogy az adatokat kilométerben kapták meg. Ennek megfelel?en adták ki a pályamódosítási parancsot, így az ?rszonda s?r?bb légrétegekben fékez?dött a tervezettnél, s egész egyszer?en elégett. Legalábbis ezt állították. Aztán hogy, hogy nem, megjelent a Malin ?rközpont archívumában egy katonai technikákkal feldolgozott fotósorozat, melyen tisztán látszik a Polar Lander kett?s napelem szárnya. (A kép egyébként háromdimenziós.) A gond az, hogy a fotók elkészítésének idején hivatalosan nem keringett ?rszonda a Mars körül. Akkor mégis ki és milyen berendezéssel készítette el a nevezetes fotót?

Az eddig említett árnyékokat még csak-csak meg lehetett magyarázni valahogy, ha nehezen is. Aki ?rhajóknak merte hívni az ?rhajókat, azt besorolták a fantaszták közé. Egy árnyék bármi lehet, nem kézzelfogható, nem konkrét valami. Még akkor sem nevezhet? egyértelm? bizonyítéknak, ha az a bizonyos árnyék olyan, mint amilyen a korábban tárgyaltak valamelyike. Azonban a dolog nem ért itt véget. A Global Surveyor egyik felvételén, egész egyszer?en, egy repül? csészealj látható! Méretei kicsit nagyobbak a megszokottnál, átmér?je ugyanis közel egy kilométer. Ett?l a pillanattól kezdve pedig vitának helye nincs, legfeljebb arról lehet eszmét cserélni, hogy a képen látható repül? csészealj hogyan került a helyszínre. Azon nem, hogy ott van!

És ez még nem minden. Az el?bb említett ?rszonda, a Gobal Surveyor, egy kráter belsejében olyan alakzatot kapott lencsevégre, mely az elemzéseket követ?en, akár egy ?rtámaszpont is lehet. Mindezekb?l pedig az az egyetlen és egyértelm? következtetés vonható le, hogy az emberi civilizáció képvisel?i és a Marson él? idegenek közötti kapcsolat mindennapos. Kérdés: kiknek és milyen érdeke f?z?dik eme tény eltitkolásának?

A Mars Global Surveyor fotóján egy kráter belsejében kialakított épületrendszer látható, amely talán egy ?rközpont is lehet.

A korábbi írásaimban bebizonyítottam, hogy 1963-ban amerikai ?rhajósok léptek a Marsra. Több lelkes hivatásos és amat?r kutató igazolta, hogy a Marsról készített felvételeket folyamatosan meghamisítják, átpixelezik, átszínezik, szemcsékkel ?szórják tele?, stb. A Fobosz-2 ?rszonda lefényképezett egy, a Phobos holdhoz közel ?lebeg?? Azonosítatlan Repül? Tárgyat?. Végül pedig a Mars Global Surveyor a felszínen a hatalmas repül? csészealjat és egy, ?rtámaszpontnak átalakított krátert. És akkor még nem is beszéltünk a ma is lakott marsi városokról. Eközben a NASA képvisel?i folyamatosan tagadják mindezt, még azon az áron is, hogy teljesen nevetségessé és komolytalanná válnak ?álláspontjukkal?.

Vajon, amikor az igazság már kiderült, mi értelme még mindig fenntartani a látszatot?

Megosztás
Previous articleA Mercury 13
Next articleDávid Fia