Home Cikkek Idő és döntéseink

Idő és döntéseink

604
0
Megosztás

A valóság működésével kapcsolatban egy különös, de mindenképpen elgondolkodtató világkép a párhuzamos idősíkok szemlélete. A párhuzamos valóságok lehetősége már a 8 Kiterjesztett valóság kvantummechanika elméletében is megjelenik, mely szerint adott kvantum-esemény kimenetelei adott valószínőségőek (azt is mondhatnánk: érvényességűek) lehetnek, és egyes elméletek szerint ezek meg is valósulnak különböző, egymás mellett létező univerzumokban.

Az idő, illetve a párhuzamos valóságokra az egyik legteljesebb összefoglalást Seth-nél találjuk. Seth szerint az események egymás mellett, egyszerre léteznek, s az idő valójában csak számunkra egy segítség: az „mindössze” egy fókuszálási sorrend. Képzeljük el az életünk eseményeit egy kép bonyolult, egymásba fonódó mintázataiként. Egyszerre a teljes képet nem tudjuk minden részletében felfogni, ezért adott sorrendben tekintünk végig a minták vonalain – mintha egy lámpa szűk fénykörével haladnánk azokon végig –, s ez a sorrend az idő. Ha például valamikor később visszatérünk egy adott cselekvéshez, akkor az valójában ugyanannak a mintának a további kibomlása, csak éppen – időközben – máshova fókuszált a figyelmünk. A világ és saját életünk eseményeinek mintáiba így adott íven kapcsolódunk be. Mi történik döntéseink esetén? Még alapvetőbb kérdés, hogy egyáltalán mikor döntünk? Azt hinnénk, hogy egy nap akár több százszor vagy ezerszer is döntünk, de ez valójában nincs így. Mindezt viszonylag könnyen ellenőrizhetjük a „pénzfeldobás” módszerével. Ha úgy érezzük, hogy való- ban egy döntés előtt állunk, ha bizonytalanok vagyunk, hogy egyik vagy másik módon cselekedjünk, akkor dobjunk fel egy érmét, s az alapján válasszunk.

11

A szabály azonban Idő és döntéseink 9 az, hogy csakis akkor dobjunk fel pénzt, ha ezután valóban a „fej vagy írás” alapján fogunk választani, és semmiképpen sem másíthatjuk meg a „véletlen” döntését. Megdöbbenésünkre azt vehetjük észre, hogy legtöbbször fel sem dobjuk az érmét. Amit első pillantásra bizonytalanságnak, döntési helyzetnek véltünk, egyáltalán nem az, mert az egyik „ágat” előnyben részesítjük belső személyiségszerkezetünk, motivációink, preferenciáink alapján. Valójában tehát nagyon ritkán történik valódi döntés, legtöbbször automatikusan megyünk a belső világunk által meghatározott úton. Ez természetesen nem feltétlenül baj, ha ez az út jó. Seth elmondása szerint minden döntés esetén a figyelmünk fókusza, azaz az idő kettéágazik. Az egyik időre fókuszáló személyiségünk az egyik ágat, míg a másik fókusz a másik ág eseményeit követi tovább. Azt hisszük, gyakran döntünk. Az esetek többségében ez azonban egyáltalán nincs így: az egyik ágnak gyakorlatilag elenyésző az érvényessége, mivel az ahhoz kapcsolódó valódi szándék, lelki töltet gyenge, amit túlnyomórészt a másik ág kap, azt jobban érvényre juttatva. Valódi döntés esetén mindkét ághoz kapcsolódik lelki töltet, amely így kettéosztja a figyelem fókuszát, az időt, az elágazásokat a lelki töltetnek megfelelő érvényességhez juttatva. Azt gondolhatnánk, hogy ez alapján mindegy, hogy hogyan döntünk, hiszen mindkét ág adott érvényességet kaphat, mindkettő realizálódhat. Dr. Bruce Goldberg pszichiáter a pácienseit hipnózisban „visszavitte” a páciens lelki problémájára 10 Kiterjesztett valóság májának eredeti okához.

12

 

Meglepetésére esetenként ez az ok valamely korábbi életben volt. Igazán azonban akkor döbbent meg, amikor bizonyos probléma gyökere egy elkövetkező életbeli esemény vagy egy akkor elkövetett tett volt. Ez vezette el ıt az események egyidejőségének szemléletéhez. A páciens pszichiátriai kezelésével megváltozott annak az elkövetkező élete is. Ez elsőre meglepő, de végül is érthető, hiszen a lelki problémák megoldásával a saját jövőnk is megváltozik, miért ne változhatna meg ez alapján a jövendőbeli életünk is? A jövő tehát nincs kőbe vésve. Goldberg a különböző jövőket tanulmányozva észrevette, hogy azok különböző minőségi szintekhez tartoznak, s azokat öt fı csoportba, nagyon rossz, rossz, közepes, jó és nagyon jó szintekre lehet besorolni. A minőségi szintek pedig adott rezgésekhez tartoznak. A személyiség pozitív változásával emelkedik annak lelki minősége, „rezgése”, amelyhez egy jobb minőségű jövő tartozik. Döntéseink tehát igenis fontosak. Adott döntéshez magasabb rezgésű, magasabb minőségi szintű időszál tartozhat. Bár Seth erről nem ír, de feltételezhetjük: ahogy szétbomlanak az időszálak, ugyanúgy össze is kapcsolódhatnak. Egy alacsonyabb rezgésű szálról a személyiség jobbításával felléphetünk egy magasabb minőségű időszálra, visszakapcsolódva, visszatérve így a kerülőútról.

13

Ugyanez fordítva is igaz lehet: az út a mélybe is bukhat. A személyiség rezgésének emelkedésével azonban az alacsonyabb rezgésű időszál Idő és döntéseink 11 érvényességét is vesztheti, úgy, hogy az idővonala bekapcsolódik egy magasabb minőségbe. (A párhuzamos idősíkok könnyen egy gondolati csapdához vezethetnek: azt gondolhatnánk, bárhogy is döntünk, egy síkon akkor is megvalósul a jobb helyzet. Nos, felelőtlen „döntés” esetén még ezen elmélet alapján sem valószínű, hogy valóban, a valóságban megteremtődő érvényességgel létezne a másik, „jobb” világ. És az is elképzelhető, hogy a „párhuzamos síkok” mindössze az elménkben a „máshogy kellett volna tennem” gondolatok fennmaradó lelki energiáit jelentik, amelyet egy rossz döntés esetén folyton tovább táplálhatunk az érzelmeinkkel. Még egyszer: a döntéseink igenis különleges jelentőségűek életünkben.)

* Jane Roberts: Seth könyve c. kötetben találjuk meg a párhuzamos idık leírását. További részletek találhatók a többi Seth kötetben, így a korábban íródott Jane Roberts: Seth megszólal, ill. az ESP – Az érzéken túli tapasztalás fejlesztése kötetekben is.

* A „pénzfeldobás” alapján történı döntés leírása: Jacques Bergier – Louis Pauwels: Mágusok hajnala. Bevezetés a fantasztikus realizmusba.

* Dr. Bruce Goldberg: Elızı életek – jövendı életek c. kötet tartalmazza a párhuzamos idősíkok leírását.

 

 

Vég Csaba
BEAVATÁS
Kiterjesztett valóság
Filmekről – Más/Kép
Szerepek, életek
Úton
Budapest, 2011.