Home Cikkek IDOCSUSZAS

IDOCSUSZAS

263
0
Megosztás

Ennek a cikknek az olvasása 8 percig tart

FOLYAMATOSAN LASSUL A FÖLD FORGÁSA!

Az elmúlt években napvilágot látott beszámolók szerint napi több másodperces különbség tapasztalható a hivatalos és mindenhol szentírásként követett pontos id?, illetve a valódi helyzet között. A megdöbbent? jelenségre felfigyel? amerikai kutatók szerint valakik ezzel próbálják leplezni a Föld forgásának természetesnél nagyobb lassulását. Bár a szakért?k szerint ez olyan képtelenség, amit a tudományos közösség el?tt nem lehetne sokáig titkolni, mégis egyre több jel utal arra, hogy a jelenség nem kitaláció, hanem az egész emberiség jöv?jét befolyásoló tény.

A forgás lassulására felfigyel? egyik karóragy?jt? több mint százharminc értékes órát birtokol. Elmondása szerint ezek közül mindegyik rendkívül pontosan mérte az id?t 2001 júliusáig, ám a pontosság ekkor véget ért: a különböz? típusú órák egyszerre látszanak elcsúszni a hivatalos id?t?l. Az óragy?jt? tapasztalata szerint “offline” órái átlagosan heti 15 másodpercet nyernek a magukat rádióhullámok útján frissít? órákhoz és az internetes id?szerverekhez, illetve az otthona elektronikus eszközein felt?n? szinkronizált id?höz képest. A furcsa jelenséget más országokban él? gy?jt?kkel is megvitatta, és ezek harmada szintén észlelt ilyen rendellenességet. A legnagyobb mért eltérés heti 43 másodperc volt. Mindezeken kívül – egy Németországban él? óragy?jt? szerint – amikor az id? “megszaladni” látszik, a Napnak az égbolton elfoglalt helyzete is eltér a normálistól. A napnyugta csillagászati szoftverek által generált id?pontja és földrajzi koordinátái tehát eltérnek a valóságostól. Az érdekl?d? amat?rök mérései szerint a Nap ilyenkor az el?re jelzett ponttól akár 15 fokkal északnyugatabbra is kerülhet.

Régen a pontos id? ügyében valóban a csillagászokat kérdezték meg. Magyarországon sokáig az Országos Mérésügyi Hivatal szolgáltatta a pontos id?t, de ez azóta változott. Az elektronikus média ma már a GPS m?holdakról nyeri a pontos id? jelét. Azt a felvetést pedig, hogy másképpen állna a Nap, képtelenségnek t?nik. A csillagászoknak alapvet? érdekük, hogy alaposan utánajárjanak minden új jelenségnek. A napi több másodperces csúszás hatalmasnak számít, és bizonyosan azonnal felfedeznék.
Az atomi pontosságú id?n alapuló UTC-t, a koordinált univerzális id?skálát 1972-ben vezették be, nyugdíjba küldve a csillagászati módszerekkel meghatározott hagyományos GMT-t (Greenwich Mean Time). Az elmúlt évtizedek során, 1970 és 1999 között összesen huszonkétszer kellett szök?másodperceket beiktatni. A kiigazításra a greenwichi hosszúsági körhöz tartozó, nemzetközi szabványként kezelt UTC és a csillagászati id? közti eltérés miatt van szükség. A semmiségnek t?n? egy másodpercnek komoly hatása lehet a távközlésben, navigációban és a légi irányításban. Ezért rendkívül pontosan nyilvántartják, hogy jelenleg 32 szök?másodpercet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Pontosabban – nem szabadna.

A földi napok hossza valamivel több mint 24 óra. Ha a forgási sebesség azonos marad, az elmúlt 30 évhez hasonló gyakorisággal kellene szök?másodperceket beiktatni. A CNN 2004 elején megjelent cikke szerint azonban a csillagászok meglep?dve tapasztalják, hogy már az ötödik évben nem volt szükség szök?másodperc beiktatására. A szakért?k egyetértenek abban, hogy a Föld korábban több évszázadig azonos sebességgel lassult. Viszont most nincs megfelel? magyarázat arra, hogy hirtelen miért nem tartja a Föld a “menetrendet”. Az Amerikai Mérésügyi Hivatal (NIST) szóviv?je, Fred McGehan szerint ezt okozhatja az árapály, az id?járás alakulása, illetve akár a bolygónk magjában végbemen? változások is. Az utóbbi évek mérései alapján végzett becslések szerint a Föld forgása 100 ezer év alatt átlagosan 2,2 másodperccel lassul. A dinoszauruszok idejében rövidebb ideig tartott egy nap, ezt a napszakok váltakozásától függ? életciklusú növények maradványaiból sikerült megállapítani.

Atomórák és ezredmásodpercek

Az amerikai NISTL tervez?mérnökei nemrég alkották meg a világ eddig legpontosabb atomóráját, amely a precízebb m?ködéshez fényt használ. A US National Institute of Standards and Technology tudósai által kifejlesztett óra csupán 15 milliárd évente késik egy másodpercet. Ez a szám azért számít fantasztikus eredménynek, mert ezzel ezerszer pontosabban jár, mint a mai legjobb atomórák.
Ezek a különleges id?mér?k egy bizonyos atom által kibocsátott mikrohullámok pontos mérésén alapultak. Mivel a mostani órák mikrohullámot alkalmaznak, a tudósok úgy gondolták, egy magasabb frekvenciájú átmenetet kell alkalmazniuk, mert így sokkal pontosabb mérést tudnának végrehajtani. A megoldást a higany jelentette. A tudósoknak egy leh?tött higanyion optikai frekvenciájának mérésével sikerült megalkotniuk azt az órát, amelynek segítségével az összes számítógépre alapozott iparág rendkívüli mértékben fejl?dhet, hiszen használatával minden számítást sokkal pontosabban lehet elvégezni.

Érdekesség, hogy a Föld forgásának szeszélyes alakulására külön hatóság figyel: a párizsi Nemzetközi Földforgás Szolgálat (IER). Amikor ez egy teljes másodperces késést állapít meg az atomórához képest, világszerte elrendel egy váltómásodpercet, amikor is a nap 24. órájában az utolsó perc 61 másodpercb?l fog állni. Legutóbb ez 2004. június 30-ra esett. Persze id?r?l-id?re fellángol a vita, szükség van-e ezekre a szök?másodpercekre. Ezek ugyanis kényes ügyek: ha nem hangolják össze rendesen a beiktatásukat, vagy nem teljes kör?en viszik végbe, nagy bonyodalmak keletkezhetnek: összevisszaság támadhat a számítógépes rendszerekben, repül?gépek zuhanhatnak le, no meg az átállás is sok munkával jár. A csillagászok azonban ragaszkodnak a kiigazításokhoz, részben presztízs okokból – hiszen az id? évezredeken át hozzájuk igazodott. Van persze megfontolásra érdemes érvük is: e szök?másodpercek nélkül az atomórák ezer év után már egy teljes órát sietnének, és eljöhetne az az id?, amikor déli 12 órakor nyugszik le a Nap. Lehetne persze ezerévenként egy-egy órát korrigálni, amivel szemben viszont az az ellenvetés, hogy ennyi id? alatt feledésbe merülne az átállás technikája, amit jobb inkább másodpercenkénti váltásokkal ébren tartani. Kísért még a 2000. évi dátumváltozással járó nagy pánik és rengeteg bonyodalom emléke is.

Hogy még teljesebb legyen a jelenlegi z?rzavar, harmadik változatként létezik az ?rhajózás id?számítása is, amely 19 másodperccel marad el az atomóra (a fizikusok id?számítása) mögött. Ennek oka, hogy a GPS navigációs m?holdak csak azokat a szök?másodperceket veszik figyelembe, amelyeket már 1980-ig beiktattak, az azóta bevezetetteket már nem, ugyanis az ?rhajózási technika nem vállalkozott az átállás nehézségeinek leküzdésére. A baj csak az, hogy a GPS-jeleket ma már számtalan földi számítógép, de a hajók, repül?gépek nagyobb része is óraként használja, egyre növelve a különböz? id?skálák átszámításából adódó költségeket.

Az összeesküvés-elméletek kiötl?i szerint az amerikai haditengerészet már egy évtizeddel ezel?tt jól tudta, a Föld lassul, s mindent elkövetett annak érdekében, hogy err?l a tényr?l ne szerezzen hírt a nyilvánosság. A holdfázisokat tehát el?re ehhez igazították, így a holdciklusokat közl? naptárak nem tették lehet?vé, hogy bárki is rájöjjön: a Föld lassabban mozog a Holdhoz képest, mint korábban. De vajon milyen érdeke f?z?dik mindehhez az USA hadseregének? Elképzelhet?, hogy – ha kismértékben is, de – befolyásolni, manipulálni tudják a Föld forgását, talán éppen a hosszú évtizedek óta fejlesztés alatt álló ?rvédelmi rendszer segítségével? Bizonyítékok híján egyel?re mindez felvetés marad. Csupán az a biztos, hogy bolygónk forgásának lassulása már napjainkban is komoly kommunikációs és számítógépes zavarokat okoz az egész Földön. És ki tudja, mit hoz a jöv?.

Megosztás
Previous articleA Mercury 13
Next articleDávid Fia