Azt gondoljuk, hogy Isten fogalmának a meghatározása nem is lehet kérdés, hiszen annyira nyilvánvaló. Benne van a mindennapjainkban és így az egyik legáltalánosabban használt fogalmaink egyike. Nagyon sok köszönési forma, szólásmondásunk és káromkodásunk is köt?dik Isten fogalmához. Isten áldjon, Isten veled, Isten tudja, az Isten áldását, az Isten verje meg, az istenfáját és még sorolhatnánk tovább.
El?ször a barátn?mnek vetettem fel a kérdést, hogy tulajdonképpen tudják-e az emberek, hogy mi is Isten? Talán éppen azon a nagyon tanulságos, valós történeten nevetgéltünk, hogy Németországban az ottani keresztény demokrata párt CDU vezet?it kérdezték meg riporterek, hogy sorolják már fel a tízparancsolatot és egyéb nagyon egyszer? kérdéseket tettek fel a bibliából. A nyögdécsel?, hiányos és figyelemelterel? válaszokból kiderült a népi-kereszténydemokrata párt vezet?i alapjaiban nem ismerik a bibliát. Tehát lehet, hogy Istennel is ez a helyzet? El?ször lexikonokat és vallásokkal foglalkozó könyveket kezdtünk lapozgatni és az els? meghatározás, ami a kezünkbe akadt az volt, hogy Isten a világmindenség ura. Elkezdtünk rajta gondolkodni és sehogyan sem volt logikus a meghatározás. Tehát nem volt mit tenni, megkérdeztem másokat az egyik Internetes vitafórumon. Ebb?l lett ezen sajátságos gy?jteményem, a hozzá írt d?ltbet?s kommentárjaimmal együtt;
1. Def.
A világmindenség ura.
Ezzel a definícióval indult a meghatározások sora, amit az egyik vallástörténelemmel foglalkozó lexikonból kerestünk ki. El?ször is megkellene határozni, hogy mi a világmindenség. Eddig ez senkinek sem sikerült, csak újabb lezáratlan fogalmakat hozott. Az úr kifejezés uralkodást fejez ki valamin és így a világmindenségnek függetlennek kell lennie “Isten”-t?l. Tehát nem lehet “Isten” maga a világmindenség, mint sokan állítják.
2. Def.
ISTEN A VILÁGOT MEGTEREMT? ER? – Isten a világ teremt?je
Tehát “Isten” er?. Hát így elég nehéz kiigazodni, mások szerint meg szeretet. Vizsgálhatjuk az er? nélküli verziót is; “Isten a világ teremt?je”. – Az emberiség vallásai, mítoszai, hiedelmei tele vannak világteremt? lényekkel. Van bel?lük néhány ezernyi, vagy tízezernyi. Ez mind Isten lenne? Ha mind együtt nem Isten, mint gy?jt?fogalom, akkor viszont nem eléggé és szükségesen pontos a definíció, hiszen túl nagy és széleskör? dolgot próbál lefedni. Továbbá ezen sok Isten és mitológiai lény közül, melyik szélhámos és melyik valódi világteremt?? Mivel a világteremt?k sora igen nagy, ezért ha mindegyik igaz lenne, akkor világnak is igen soknak kellene lennie.
3. Def.
Isten emberek egy csoportjának kollektív tudata. Tulajdonságait meghatározzák az ?t alkotó egyedek tulajdonságai, ugyanakkor a kollektív tudat is meghatározó az egyes egyedre nézve. Megjegyzés: Az így létrejött er? nem lebecsülend?, de nem lehet mindenható, csak akkor, ha minden gondolkodó entitásra kiterjesztették az univerzumban. Ekkor sem lesz mindenható az univerzum szempontjából, de ha már mindenki bemesélte magának, hogy az akkor számukra azzá válik, és nem vesznek figyelembe alapvet? logikai ellentéteket.
Ha Isten emberek csoportjának kollektív tudata, akkor az ember el?tt és után nincs Isten? Ez a meghatározás nagyon közel állhat a valósághoz, bár szerintem “Isten” inkább egy speciális érzésforma, ami nem igazán tudatos dolog.
4. Def.
Természetfölötti lény v. er?, amelyet imádnak. Néhány világvallásban (pl. kereszténység, judaizmus, iszlám) csak egy isten van (monoteizmus), aki transzcendens, mindenható és a világmindenség teremt?je. Más vallásokban (pl. hinduizmus, klasszikus görög és római vallás és primitív vallások) több istent imádnak (politeizmus), és az egyes isteneknek jellegzetes tulajdonságaik és hatalmuk van. Bár Isten transzcendens és láthatatlan, a zsidó-keresztény hagyomány szerint kinyilatkoztatta magát a történelemben:…
Ezen meghatározást valamelyik nagy lexikonból másolták be. Itt ugyebár az a gond, hogy az derül ki bel?le, hogy “Isten” csak egy gy?jt?fogalom és ahány vallás és kor, annyi fajta jelentéssel bír.
5. Def.
Eleve rossz megközelítés tiszta logikával közelíteni Istenhez. Az emberiség mindig is beismerte, hogy egy olyan valamiben hisz, amir?l g?ze nincs micsoda Na jó, voltak biztos sokan olyanok, akik állítottak, hogy ok aztán nagyon tudják, mi Isten/ki Isten, de szvsz ezek jártak a legtávolabb az igazságtól. Viszont akkor is sokan maradtak, akik beismertek, hogy nem tudjak, mi az. Szóval nem értem, miért olyan fontos, hogy ne legyen benne ellentmondás. Szerintem ez csak akkor fontos, ha az illet? azt is állítja, hogy ? tökéletesen érti/tudja, mir?l beszél.
Akinek eddig g?ze sem volt, talán most ezek után már lesz, aki meg tudta, kiderülhet, hogy rosszul tudta. Az ellentmondás mentesség azért fontos, mert különben nyugodtan, akár el is dobhatnánk az agyunkat.
6. Def.
Minden, mindenben benne van, örökt?l volt és örökké lesz.
Ha minden “Isten”, akkor a Sátán is “Isten” és a zsíros kenyér is. Akkor mi értelme van “Isten”-nek saját magán belül küzdenie saját maga ellen.
7. Def.
A legérthet?bb meghatározást talán Weöres Sándor adja;”Az Isten; Az ember, akit jönni-menni látsz: zárt, egyéni; s az emberalkat legmélyebb rétege nem zárt, nem egyéni, mindennel összefügg?, azonos a minden alakzat mélyén rejl? egyetlen létezéssel. Az id?beli véges személyiség mögül kibontakozó id?tlen végtelenség: a lélek. A kibontakozásra nem szoruló id?tlen végtelenség: az Isten. Külön-külön határok csak a térben és id?ben vannak; ami tértelen, id?tlen: bontatlan. A személyiség burkából kiemelked? emberi lélek azonos az Istennel; és mégsem az Isten. Nem úgy azonos az Istennel, mint a csönd a csönddel, hanem mint a zaj megsz?nése a csönddel. Az ember, mikor zártságából megszabadul, háromféleképpen látja Istent: mint “van”-on túli, vonatkozás-nélküli lényeget; mint a mindenséget beburkoló és telesugárzó szerelmet: s mint a véges személyiség leomlása után felragyogó végtelen lelket. Az Istenbe-olvadó ember számára nincs többé kivánatos és nemkivánatos, nincs többé semmiféle fokozat; mindent végtelenül és kivánság nélkül szeret. Számára minden ugyanegy: minden a Teljes-Változatlan, melyb?l a számtalan változó jelenség árad. Isten tartalmazza a mindenséget, s a felszabadult lélek Istenben tartalmazza a mindenséget.(Weöres Sándor-A teljesség felé)”
Én csak egyetérteni tudok vele, legalábbis a fizikailag kimondható fogalmakkal, meghatározásokkal. Mellesleg soha nem fogod megtalálni a megoldást, amíg intellektuálisan keresed. Ha nincsenek meg a megfelel? logikai alapok sem, akkor pedig végképp nem. Mindez azért van, mert az elme nem képes polaritás, dualitás nélkül gondolkozni. Nem ismeri, és nem is fogja fel az abszolút dolgokat.
Ez szerinted értelmes? Véleményem szerint Weöres Sándor “Isten”-es írásai nagyon jól beillenének egy brazil szappanoperába.
8. Def.
Isten = szeretet
Tehát “Isten” csupán egy emberi érzés. (?)
9. Def.
? AZ, AKI KEZDETT?L FOGVA VAN !!!!
Egyszer van egy személyes névmás az “?”. Tehát mintha “Isten” egy személy lenne. Másrészt a “kezdet” az mindig köt?dik valamihez, itt pedig csak lóg a leveg?ben. Minek a kezdetét?l? Mikor voltak a kezdetek? Mert ugye az id? kezdete az megint csak egy ilyen boci-boci tarka, se füle, se farka.
10. Def.
Istenre semmilyen szabály nem vonatkozik
SZ= “Istenre semmilyen szabály nem vonatkozik?
1) SZ egy szabály
2) SZ Istenre vonatkozó szabály
3) ha SZ igaz, akkor Istenre semmilyen szabály nem vonatkozik, tehát SZ sem, tehát SZ hamis
tehát SZ nem lehet igaz
11. Def.
Isten az Isten. Halleluja.
Hát igen, a krumplif?zelék, meg krumplif?zelék.
12. Def.
Független, él? személy, akivel kapcsolatba, illetve bizonyos szint? közösségbe lehet kerülni. Tehát kommunikálni lehet vele bizonyos feltételek teljesülése esetén. Ezt az említett Istennel való kapcsolatba kerülést az ember meglév? b?nei akadályozzák. A kapcsolat feltétele az ember b?neinek eltörl?dése…
A személy az ember szinonimája, tehát “Isten” egy él? ember lenne? Az ember, mintha az egész emberiséget jelentené a beírónál. Nos én például b?ntelen vagyok. Hol lehet “Isten” titkárn?jét?l egy találkozási id?pontot kérni?
13. Def.
Szerintetek lehet Isten fogalmát definiálni? Hiszen még sohasem látta senki!
Az “Isten” szót mindenképpen szükséges lenne ellentmondásmentesen definiálni, legalább a szót bevezet? és jelenleg is használó szervezeteknek. Hiszen ha ezt nem teszik meg, akkor “Isten” bármi lehet, akár zsíros kenyér is.
14. Def.
Kérdés, hogy létezik-e, mert ha nem nincs mit definiálni.
Maga a szó létezik, tehát annak jelentését mindenképpen szükséges definiálni, hogy mit értsünk alatta és mit nem.
15. Def.
Isten az a szám, amire nem számíthatsz.
“Isten” egy szám? Aztán melyik szám lenne ez?
16. Def.
MAGA A LÉTEZÉS – VAGYOK AKI VAGYOK (YHWH)
Mózes 3,14 az Isten erre azt mondta Mózesnek: “Én vagyok az, Aki vagyok”
Tehát “Isten” egy fogalom lenne? Egyesek szerint a “Vagyok, aki vagyok”, “Vagyok, aki van” kijelentést?l lehet ” Isten”-né válni. Nos, ezen gondolat miatt létrehoztam az “Istenek” klubját. A belép? tagnak csak a “Vagyok, aki van” kijelentést kell megtennie.
17. Def.
A bögre létezését hallás és szaglás útján nehéz bizonyítani. Ugyanígy, Isten létezését nem lehet csupán logikai úton bizonyítani, mint ahogy látás útján sem. Isten érzékeléséhez egy más gondolati funkció szükségeltetik, ez az úgynevezett intuíció.
Itt ellentmondások halmazával találkozhatunk, hiszen sokan “Isten” létezését érveléssel igyekeznek bizonyítani. Látta, hallotta ez és ez, leírta ez és ez a személy. Másrészt egy bögre mindenki számára elérhet? dolog. Bemegyek egy porcelánboltba és veszek egyet. “Isten” elérhet?ségére senki nem tud ilyen tuti biztos receptet adni.
18. Def.
Az abszolút
Abszolút mi? Talán vodka? Ha valaki túl sokat iszik egyszerre bel?le, lehet, hogy tényleg látomásai lesznek.
19. Def.
Én Istenben hiszek. De nem kezelem ?t egy létez? személyként vagy fels?bbrend? lényként, hanem, ha úgy tetszik, Abszolútumként, amely mindenben benne van, hiszen mindennek a lényege.
Tehát “Isten” csak egy összetev? eleme a világnak?
20. Def.
Létet is tapasztalsz, tudatot is tapasztalsz, közvetlenül az értelmeddel, olyan módon, hogy ha nem használod ezeket a fogalmakat, nem tudsz gondolkodni. A vallásos emberek ezt a két tapasztalatot összekapcsolják, és a tudatos létnek adnak egy nevet: “Isten”.
A fákkal és a kövekkel, akkor mi legyen?
21. Def.
Isten egy egészségügyi probléma.
Igen találó megközelítés. Talán a pszichológiának többet kellene foglalkoznia ezzel a kifejezéssel.
22. Def.
Ha Isten az embert a saját képmására teremtette, akkor Isten úgy néz ki, mint egyes festményeken? Szakállas apóka a fellegeken ülve?
A festészet az csak egy m?vészeti ág. Még ott vannak az írók és a filmesek is. Másrészt “Isten” most n? vagy férfi? Fekete, vagy fehér a b?rszíne? Ja és a neandervölgyi ember az még csak a piszkozat volt?
23. Def.
a+(2(b*c)/(f/l))-(e*g)+(d/8,236587421)*2x+Pi*c = Isten
Ez egy egészen pontos matematikai meghatározás. Ugye?
24. Def.
(a+(2(b*c)/(f/l))-(e*g)+(d/8,236587421)*2x+Pi*c) + 1 = az is Isten
Még sem olyan pontos? Hát igen, sokak szerint, ha minden “Isten”, akkor eggyel többnek is “Isten”-nek illik lennie.
25. Def.
Isten szakállas és kötényes bácsi. Képet is akarsz? Küldjek?
Valóban ott van a kép alatt a leírás, hogy “Isten” ábrázolása, konyhai teend?k közben.
26. Def.
Gödel híres tétele szerint bármely konstruktív rendszer (alapfogalmak + következtetési szabályok által meghatározott) tartalmaz egy olyan kérdést (problémát, tételt), amelyet az adott rendszer nem tud megválaszolni (bizonyítani). Pl. azt hitték, hogy az aritmetika zárt (tehát nem Gödel tipusú). Gödel erre azt a példát adta, hogy vegyük azt példát, hogy egy krétai kiáll a térre, és azt mondja, hogy “minden krétai hazudik”. Ezt az állítást nem tudod bizonyítani a logikára alapozva. De nem tudsz olyat sem mondani, hogy “Az-az állítás igaz, hogy minden krétai hazudik”, és azt sem, hogy “az-az állítás igaz, hogy az-az állítás igaz, hogy minden krétai hazudik”. Ezzel bebizonyította, hogy a matematika (aritmetika) nem zárt.
Tehát mindenki aki “Isten” létét, vagy nemlétét ténynek állítja hazudik. (?)
27. Def.
Szerintem már azzal is beljebb lennénk ha nem definícióról beszélnénk, hanem csupán megismerésr?l. Egy almáról se kell mindent tudnod, hogy megkóstolhasd.
Ok, de almát vehetek a zöldségesnél. “Isten”-re hol tehetek szert?
28. Def.
Isten megint, mint konkrét személyiség van említve. Pedig nem kell felismerni, mert benne van egy falevélben, egy korty vízben, vagy éppen egy fuvallatban. Ha valaki összekeveri az ördöggel, az a saját személyiségéb?l fakad.
Nos akkor honnan tudja egy ember megkülönböztetni az ördögöt “Isten”-t?l, ha nem ad senki rá biztos útmutatást?
29. Def.
Isten egy átverés eszköze: “Az emberi történelmet (néhány primitív társadalom kivételével) nagyrészt az jellemzi, hogy a törpe kissebség az uralma alá veti és kiszipolyozza embertársai többségét. Ennek érdekében a kissebség rendszerint er?szakot alkalmaz, de az er?szak nem elég. Hosszú távon a többségnek a saját jószántából el kell fogadnia, hogy kizsákmányolják, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a feje tele van mindenféle hazugságokkal és koholmánnyal, ami igazolást és magyarázatot ad rá, hogy miért fogadja el a kissebség uralmát.”
Az id?z? jel után Erich Fromm gondolatai találhatóak, amelyet nem kifejezetten csak az “Isten”-hitre értett, de ezek szerint arra is stimmel.
30. Def.
Minden halmaz halmaza.
A minden halmaz halmaza ez valami nagyon újkori meghatározás lehet, mert ezt nem hiszem, hogy 2000 évvel ezel?tt így mondták volna. Ez a meghatározás szintén nem jó, hiszen önmagának ellentmondásos, mint ahogyan a kígyó sem tudhatja a farkánál fogva megenni önmagát, minden halmaznak már nem lehet halmaza, mert közben elfogytak a rendelkezésre álló halmazok. Ez legalább akkora butaság, mintha valaki a végtelenhez (mármint számhoz) akar egyet adni. Hiszen akkor ha hozzá tud adni, akkor a már nem a végtelenhez adta hozzá.
31. Def.
Mint azt írta XY, hogy Isten definíciója ott van a “szent” könyvekben. Istent nem lehet definiálni úgy, ahogy a háromszöget, vagy a függvény érint?jét definiálod. Nem megy. Istent csak megismerni lehet (ha lehet). A megismerésre van egy bevett szó, az intuíció. Ezek miatt Isten valójában egy szubjektív dolog. S?t, Isten (pl. a keresztény) a valódi istenségt?l olyan messze áll, mint mi Istent?l, pontosan azért, mert a róla alkotott kép korlátokat szab számára. Nyilván felt?nt, hogy Isten csak egy absztrakció, egy elvonatkoztatott kép. Azok, akik ebben a képben hisznek, azok földhülyék, hitük nem nevezhet? Hitnek. Ezért minden vallás csak egy ideig segít, utána már korlátoz: a kép kerül a valóság helyére.
Csak összefoglalnám: “Isten” egy szubjektív dolog. Egyetértek veled. Viszont abban nem, hogy nem lehet definiálni.
32. Def.
Isten az a végtelen hatalom, amely el?tt abszolút semminek érzed magad. Isten az a vezérl? er?, amely irányítja döntéseidet, s mindig a nehezebb út felé vezet, ahová magadtól sohasem mennél. Isten az a végs? reménysugár, amelyhez akkor fordulsz, amikor már senkihez sem tudsz fordulni.
Egy kicsit túl sok dolog egyszerre. Másrészt én például semmi különösebbet nem érzek az “Isten” szó hallatán.
33. Def.
Szigetlakó a Csendes-óceánon.
Ja és az a sziget, most közelebb, vagy távolabb van Magyarországtól, mint a “mennyek”?
34. Def.
A legnagyobb átverés eszköze az emberiség történelmében.
Egyre több erre utaló jel és bizonyíték van. Tehát valószín?leg ez egyik f? ismérve “Isten”-nek.
35. Def.
“Bárcsak Isten egy egyértelm? jelet adna! Mondjuk azzal, hogy egy svájci bankban egy nagy letétet helyez a nevemre. Hogy hihetnék Istenben, amikor éppen a múlt héten ragadt be a nyelvem egy elektronikus írógép görg?jébe?” (Woody Allen)
Hát igen. “Isten” azért eléggé bújócskázik az emberiséggel az ószövetségi leírásoktól eltelt id?ben. Akkor még úgy hipp-hopp megjelent egyeseknek.
36. Def.
Karen Armstrong: “Egy olyan isten, aki kontárkodik a világegyetemmel, abszurd, egy Isten, aki beavatkozott az emberi szabadságba zsarnok. Ha Istent egyedülállónak tekintjük a világban, egy személy, aki egy gondolathoz kapcsolódik, egy ok, amely el van választva az eredményét?l, akkor olyan valakivé válik, aki nem önmaga. Egy mindenható, mindent tudó zsarnok nem sokban különbözik a földi diktátoroktól, akik mindent, és mindenkit egyszer? fogaskerékké változtatnak egy gépezetben, melyet ?k irányítanak. Egy olyan ateizmus, amely visszautasít egy ilyen Istent b?ven jogos.”
A többi “Isten”-fajtával miért nem foglalkozik az ateizmus? Mint látjuk, van bel?lük b?ven.
37. Def.
Einstein mondta: “Természetesen hazugság az, amit vallásos meggy?z?désemr?l egyesek írnak, s ezt a hazugságot újra meg újra megismétlik. Nem hiszek a személyes Istenben, s ezt a felfogásomat sohasem titkoltam el, hanem mindig világosan kifejezésre juttattam. Ha van valami bennem, ami vallásosnak nevezhet?, az a határtalan csodálat, amelyet világunk szerkezete ébreszt bennem, világunké, amennyire azt tudományunk feltárni képes.
Valóban. Einsteint sokan hazudják “Isten”-hív?nek. Pedig Einstein saját magáról már csak biztosan tudja, hogy az-e, vagy nem. Persze egyesek ezt is jobban tudják nála.
38. Def.
Istennek nem volt célja, hogy az emberiséget megszívassa. Ebben igazat adok neked. Itt csak az emberek szívatják egymást isten nevére hivatkozva.
Akkor ez a biblia szerint mindenható “Isten” miért nem avatkozik bele, például amikor b?ncselekményeket követnek el a nevével fémjelezve?
39. Def.
Isten csak az emberben, az agynak a szürke rétegében létezik, addig amíg a szürke állomány életben van. Amióta nyoma van a gondolkodásnak, Isten azóta változik párhuzamosan az emberiség létével.
A valósághoz nagyon közeli álláspont. Gyakorlatilag csak pontosítani lenne szükséges.
40. Def.
A jelenleg “ismert” isteneket mi az emberek teremtettük. A nem ismertet meg Karakutty.
Hát igen. Istennek, miért ne lehetne éppen Karakutty a tetemt?je? Cáfolja meg valaki ha tudja. El?re elárulom, nem fog menni. Karakutty létét, csak “Isten” létével együtt lehet megcáfolni.
41. Def.
Istenre és a halhatatlanságra az embereknek egyrészt érzelmi okokból volt, van és lesz szükségük, másrészt pedig a világ könnyebb megértéséhez. De ez még önmagában nem bizonyíték sem Isten és a halhatatlanság mellett, sem pedig ellene. Valamilyen vágy megléte még nem nyújt bizonyítékot arra, hogy a vágy tárgya maga létezik-e vagy sem.
Itt azért nagyon megfeledkeztünk azokról az emberekr?l, akik számára a világ megérthet?. Nekik nincs szükségük ilyen k?leveshez szükséges k?re. Másrészt nincs mindenkinek halhatatlanság iránti vágya. Egyébként tényleg ez van, hogy sokan a vágyaikat összekeverik a tényekkel.
42. Def.
Isten a mindegy. (mind egy.)
Ilyen alapon akkor “Isten” zsíros kenyér. Persze lekváros is lehet.
43. Def.
Ha “Segszpír” bácsinak igaza volt és tényleg színház az egész világ, akkor isten a rendez?, a Biblia a forgatókönyv, sátán a súgó, Jézus a f?szerepl?, a keresztények a mellékszerepl?k …és én vagyok a néz?, akiért az egészet kitalálták. És aki jót mulat az egészen, elvégre ezért van…
Ez lenne a helyes álláspont. Jót mulatni az egészen, csak hogy sokan ezt halál komolyan veszik, aztán jön a csihi-puhi.
44. Def.
Isten az az idea, amit ha követsz rossz nem lehet.
A történelemben párszor már gyilkoltak a hit és “Isten” nevében. Számszer?en dobogós helyen van az emberek er?szakos halálozását illet?en.
45. Def.
És istent azt meg ki teremtette? Ja az csak úgy van punktum. Hát akkor én is csak úgy vagyok?
Jogos a felvetés. Persze a biblia el?tti id?kb?l származó információk szerint mi már tudjuk, ( amikor az emberek, még sem írni, sem beszélni nem tudtak) Karakutty teremtette “Isten”-t.
46. Def.
1. Találjunk olyan szavakat, amiket felhasználhatunk a célhoz. 2. Adjuk meg ezek pontos jelentését. 3. Az ezekb?l alkotott kijelentések valóban a célt szolgálják-e? 4. Fogadjuk el a kijelentést egységesen. Ekkor elmondhatjuk, hogy definiáltuk Isten fogalmát.
Pontosan ezt tesszük.
47. Def.
Isten mindennek az ellentéte. Na jó, kicsit komolyabban… Volt egy Thorwald Dethleffsen nev? fickó, egész találó magyarázattal. Ezek szerint a világ kétpólusú. Gyengén magyarázok, mert fáradt vagyok, a hiányzó részeket pótoljátok magatok. Szóval kett?sség uralkodik: férfi-n?, nappal-éjszaka, stb. A kett?sség önmaga miatt feltételezi a saját ellentétét, amit nevezzünk, mondjuk egységnek. Az Isten.
Hát ha egyesek szerint minden “Isten”, akkor saját maga ellentétének is annak kell lennie.
48. Def.
Isten = Karakutty
Jó kérdés, (bár ez itt inkább állítás) hogy “Isten” teremt?je lenne az “Isten”? Nos mivel a biblia szerint Ádám és Éva nem Isten ezért fura logika lenne. S?t ilyen logikai alapon a világnak is Istennek kellene lennie, ha Isten teremtette a világot.
49. Def.
Isten nélkül is lehet emberként élni. Például a buddhisták, vagy a Tao követ?i is egészen jól eléldegélnek.
Sokan hajlandóak megfeledkezni róla, hogy a kezdeti buddhizmus egy “Isten” nélküli, lényegét tekintve ateista vallás volt. Persze az id?k során már a legtöbb ágában megtörtént az “Isten”-esítés.
50. Def.
Tévedsz, ha tudományos definíciót vártál… Ha valamit nem definiálnak, az létezik, vagy nem. Olyan, mint az UFO, nincs rá bizonyíték, tehát nem tudjuk biztosan, létezik-e. Mindkett? perspektíva szerint lehet nézni, és nem lehet eldönteni a kevés információ miatt a létezést, vagy a nem létezést.
A tudomány szerint a földön kívüli más civilizációk létének valószín?ségét számolni lehet. “Isten” létének vagy nem létének a valószín?ségét, azért nem lehet számolni, mert az ufó, seti fogalmakkal ellentétesen, “Isten” egy meghatározatlan fogalom a tudomány számára a mai napig.
51. Def.
Nem vagyok vallásos, mindamellett, hogy hiszek Istenben.
Hát igen. Vasfából lehet vasfakarikát gyártani. Ja és talán ember sem vagy, annak ellenére, hogy ezen megállapításodat megírtad?
52. Def.
Szerintem érzelmileg biztos alapot teremt Istenben (vagy egy olyan, mindenek fölött álló személyben, er?ben, Karakuttyban, stb.) való hit. Márpedig, ha ez így van (ez pedig 125%), akkor létjogosultságot nyert Isten általunk ![]("http://www.7days.hu/images/emotes/default/smile.png")
)). Miért kéne Istent megcáfolni? Csak azért mert pár okoskának kiskorában rossz emlékeket okozott az Egyház? És ezért elvennék több milliárd ember érzelmi, lelki támaszát? Ezzel többet ártanának, mint ha sikeresen bebizonyítanák, hogy Isten nem létezik.
Sokak szerint éppen, hogy nem lelki támasz, hanem lelki béklyó. Ez a biztos alap pedig eléggé ingatag, lásd a vallási átigazolások.
53. Def.
Freud valláskritikája. ? a vallás lényegét abban az illúzióban látta, hogy az oltalmazó és büntet? apától való függ?séget az Istent?l való függ?séggel helyettesítik. Az istenhittel az ember, Freud szerint, meghosszabbítja a gyermeki függ?ségét, ahelyett hogy érett fejjel csak a saját erejére hagyatkozna. Freud szerint a vallás, kollektív neurózis.
Ezen a szálon szintén érdemes elindulni. Az “Isten”-hit valóban a pszichológia kérdésköreinek egyike.
54. Def.
Isten: Egy ember által kitalált absztrakt fogalom.
Tehát akár a szerelem? Teljesen szabályos tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy a szerelem biokémiai szempontból meggyezik a súlyos obszesszív-kompulzív személyiségzavarral; azaz tulajdonképpen az agyi szerotonin-háztartás zavara.
55. Def.
?STÉNY
Vagy esetleg ?shazugság?
56. Def.
Isten mindenkinek más és más
Valóban. Bár egyes vallási csoportok igyekeznek valamiféle közös álláspontot kialakítani, csak hát ebb?l inkább vallási háborúk, mint megegyezések lettek. Az is vicces, hogy a szeretetet hirdet? vallások követ?i, hogyan acsarkodnak egymásra.
57. Def.
Isten = mákos nudli – szeretem – csak ha túl sokat eszem bel?le egy kicsit uncsi.
Végül is ez sem egy szokatlan felfogás. Ha “Isten” és szimbóluma lehet egy ókori kivégz?eszközön haldokló ember, akkor miért ne lehetne a mákos nudli.
58. Def.
Isten = A remény
Ez már a sokadik egy érzelemmel való “Isten” megadás. Innét is lehet látni, hogy ez egy érzelmekhez köt?d? fogalom.
59. Def.
Isten az évezred csalása
És az el?z? évezredekben minden rendben volt?
60. Def.
Az isten fogalmat az ember találta ki, a történelem elején csak a meg nem értett jelenségek megmagyarázására. Kés?bb a halál tudatosodása után, kellett egy kiutat találni, valamiféle magyarázatot arra, hogy a halál miért nem igazán az aminek látszik. A vallások, istenhitek legeslegelejét?l, isten “alapfunkciója” az volt, hogy miképpen “menti át” az embereket egy “halál utáni” existenciába. Több istenhitt?l egyistenhitig, Zeusztól Jézusig (el?tte és utána), és minden közbees? f? és mellékvallások között ez volt a f? összeköt? kapocs. Minden nagy és kis változáson túl, ez megmaradt mint vezet? motívum, minden vallásban, a legelejét?l kezdve.
Valóban, de ennek ellenére attól tartok, hogy az ez alóli kivételek is lényegesek lehetnek.
61. Def.
Az én eszemhez képest kellene hogy legyen , KELLENE de nincs.
Minek kellene lennie és mi nincs? Ez itt most a f? kérdésünk.
62. Def.
Hány Isten van? Ahány ember. Ahogy például sárga is annyiféle van, ahányan nézik azt a színt.
Akkor most egy, egy a háromban, vagy a hatmilliárd istenkép az igazi?
63. Def.
Isten létet nem lehet bizonyítani, de nem is err?l szól.
Maga a szó létezik, mint egy gy?jt?fogalom. Ez tény. Itt egyébként nem “Isten” létére, vagy nem létére keressük bizonyítékokat, hanem az adott szó mögötti tartalomra.
64. Def.
Isten = Örök vitatéma. Szó szerint.
Legyünk optimisták. Akkor most megoldjuk.
65. Def.
Az embernek egyetlen elfogadható kijelentése lehet Istennel kapcsolatban: “szeretném, ha lenne” és ennek variációi.
Mindenesetre vannak más kijelentések is és azt néha eléggé sokan el is tudják fogadni. Hogy miért az egy külön kérdéskör.
66. Def.
Isten = a legnagyobb EGOista.
A bibliában leírt “Isten” valóban az.
67. Def.
Istent és az Igazságot is Karakutty teremtette. Ezért ezen kijelentés biztosan igaz.
Hát igen, ez így egy logikai hurok. Hasonló ahhoz, hogy “Isten” a világot az id?vel együtt teremtette.
68. Def.
….mindehhez már csak annyit tehetnék esetleg hozzá, hogy… hát kedveseim, Isten én vagyok (Hamupipe nick az Internetóról )
Én hiszek neked.
69. Def.
A Bibliában van valahol, így szól Isten: “Én vagyok az alfa és az omega, a kezdet és a vég.”
Ez legalább ennyire értelmes: “A dolgok érzékelhet? mivoltában nincs jelen az Isten. A dolgok a visszájukat fordítják az érzékelés felé és színüket az Isten felé. Isten jelen van a dolgok közös lényegében, de nincs jelen a dolgok sokfajta érzékelhet? megnyilvánulásában, ahol a tünemények serege hullámzik.
70. Def.
Hogy micsoda Isten? CSAK EGY SZÓ A SOK KÖZÜL!
Ez tuti, hogy igaz. Viszont a kérdés arra vonatkozott, hogy milyen jelentéstartalommal bír ez a szó.
71. Def.
Egy biztos “istenek” csakis és kizárólag az emberek képzeletében léteznek egyfajta mentális mentsvárként.
Ebben is sok igazság van, de hát mások szerint még manipulációs célokat is szolgál.
72. Def.
Istennel és meghatározásával annyi értelme van foglalkozni, mint meghatározni, hogy mib?l van a lyuk.
Tehát a lyuk, valamilyen közegnek a meghatározott alakú hiánya, ahol egy másik közeg van. Maga a közeg meghatározása nem is lényeges, csak a hiány. Egyébként egy konkrét esetben mindig meg lehet mondani a lyuk összetev?jét. Sajtlyuknál például leveg?.
73. Def.
A hitem szerint Krisztus = Isten, mint Fiú, de a szentháromság. Atya, Fiú és Szentlélek = Egy Isten, mint olyan, hittitok, egyike annak, amit még a pápa sem ért, csak elfogad, mert megérteni nem lehet, és egyébként sem ez a lényege az egésznek.
A három az egyben hajsampon is ilyesmi lehet. Persze azért az legalább logikus.
74. Def.
Ha azt mondod Isten teremtette a világot és ? egy személy, akkor azt mondom, nem hiszek benne. Ha azt mondanád, Isten a Természet maga, akkor azt mondom, hiszek.
Akkor viszont “Isten” csak a természet szinonima szava lenne.
75. Def.
Szóval Szent Tamás szerint Istenben nem lehet semmilyen tökéletlenség, ugyanakkor minden tökéletesség állítható róla. Öt Isten-érvét (“bizonyítékát”) részletesen leírni kicsit hosszú lenne, ezért egyszer?sítve, rövidítve: 1. A mozgás (minden, ami mozog, azt valaminek mozgatnia kell). Kell lenni egy els? mozgatónak, amelyet semmi sem mozgat. (Ez Isten) 2. A ható ok (A ható okok sorozatában nem lehet a végtelembe menni. Az els? ható ok az Isten) 3. Lehet?ség és szükségszer?ség. (Vannak dolgok, amelyek keletkeznek és elpusztulnak stb. Minden létez? nem lehet esetleges: kell lennie egy szükségszer? létez?nek, amely önmaga által szükségszer? és oka a többi szükségszer?ségnek. Ez Isten) 4. A dolgok fokozatai. (A dolgok a jóság fokozatai tekintetében különböznek egymástól. A legjobb, legigazabb stb.: Isten) 5. A dolgok kormányzása (Van valami értelmes lény, amely minden természeti dolgot célra irányít, s ezt Istennek mondjuk.)
Na jó. Ezek önmagukban akkora butaságok halmaza, hogy felesleges rá reagálnom.
76. Def.
Istent a hatalom érdekében találták ki!
Valószín?leg egyes helyeken ezért is. Constantinus császár rájött, hogy így olcsóbb a rabszolgákat és másokat is kordában tartani, mint katonai er?vel.
77. Def.
Isten = öt bet? a keresztrejtvényben
Ez egy nekem nagyon tetsz? ironikus definíció. Persze minden keresztrejtvényt meg szoktak fejteni, hiszen azért készítik.
78. Def.
Isten, Aki nem teremtetett. Tehát nem angyal, nem ember, nem állat. Transzcendens, felfoghatatlan és megismerhetetlen lény. A világban csak a megnyilvánulásaiból tudhatunk Róla. Mindig és mindenkor csak annyit tudhatunk Róla, amennyit ? közöl velünk. Mindenható és mindentudó, korlátok nélkül szabad, és semmi teremtett nem tudja korlátozni. Id?n és téren kívül áll. Se kezdete, se vége nincs.
Ja és azt, hogyan lehet felfogni, hogy “Isten” felfoghatatlan? Vagy a felfoghatatlanság még is legfelfoghatóbb?
79. Def.
Olyan mindegy, ki kit minek nevez, egy a lényeg, higgyen valamiben. De ne úgy, hogy saját emberi gyarlóságát rákenje valakire, legyen szellem vagy Isten.
Tehát ezen megállapítás szerint “Isten” amolyan sajátos lelki szemetesláda, vagy “fogd rá a nyuszira” dolog?
80. Def.
Isten azoknak való, akik nem hisznek önmagukban.
Ez végül is érthet?, hiszen a legtöbb ember ismeri önmagát.
81. Def.
Isten = Istenn?, Isten a Legmagasabb rend? Létez?. Isten a Mindenek Összessége. A Kezdet és a Vég. Az Alfa és az Omega. Isten a Lényeg és a Szubsztancia. A Kérdés és a Válasz. (!!!!) A Fent és a Lent. A Bal és a Jobb, az Itt és a Most, az El?tt és az Után. Isten a Fény; Isten a Sötétség, melyb?l megszületik a fény. Isten a Végtelen Jó, és a Rossz, amit?l a jó egyáltalán létezhet. Ez mind Isten: Mindenek Összessége. Azt akarjátok, hogy Isten egy bizonyos min?ség legyen, és semmi más. Hogy ? legyen a magas, ne az alacsony. A jó, és ne a rossz. Ám ha így megtagadjuk az egyik felét, azzal saját énünk egyik felét is megtagadjuk. Nincsen semmi, ami ne Isten volna. Tehát Isten az Aki, és az is Aki Nem. Ez az isteni kett?sség.
A mindennek már nem lehet összessége. Egyébként meg ha minden “Isten”, akkor az összes vele foglalkozó vallás hülyeség, hiszen semmi értelme “Isten”-nek önmagát dics?ít? szervezeteket teremtenie saját magán belül.
82. Def.
ISTEN MAGA A VILÁGOT ÉLTET? ÉLET.
Ennek kb. annyi értelme van, mint a halálosztó halálnak, vagy a létet teremt? létnek. Tehát halandzsa.
83. Def.
Isten: egy önálló tudattal rendelkez? tér-id? generátor. Legkisebb alkotóeleme /ez egy téves meghatározás rá / a tahion. Térben egy, id?ben egymásra épül? nyolc ciklusról van szó.
A négyütem? robbanómotorról is kifejthet? lett volna a vélemény. Lehet, hogy az lett volna a félisten kategória.
84. Def.
És mondta Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra” Teremté tehát az Isten az embert az ? képére, Isten képére teremté ?t: férfiúvá és asszonnyá teremté ?ket.” I.Mózes 1:26/a. és 27. Világos, hogy mi hasonlítunk Istenhez: ? örökt?l fogva VAN. Mi csak azóta, hogy az ? kezéb?l kikerültünk. Olyan tökéleteset, olyan jót, és olyan méltóságosat határozott el az ember “paramétereiként”, hogy “nem csak saját jellemére, szabad akaratára, fennköltségére és szentségére nézve, hanem” küllemére, megjelenésére nézve is! képmására teremtette az embert.
Tehát, akkor “Isten”-nek van lába is és vajon lábszaga is? A lábmérete biztosan 42.
85. Def.
Ha nincs ellenetekre, akkor most elképzelem Istent. Középmagas pasi. Kopott farmerban és világos kit?rt pólóban van. 40 körüli, borostás, vidám, huncut tekintet?, középhosszú világosbarna hajú, kissé kócos. Egyik keze zsebben másikkal a cigarettáját fogja, cinkosan vigyorgó szájában. És azt mondja éppen: “Na mi van haver ? Nem erre számítottál mi?”
Örkény István stílusában. Nagyon tetszik.
86. Def.
Nem fogjátok elhinni. Ma reggel láttam Istent. Éjjel riadtam föl, hogy valami megcsípte a karomat. Lámpa föl, szúnyogvadászat indul. Álomtól, káprázó, lüktet? szemeimmel csak nem voltam képes felfedezni sehol a kis dögöt. Hát feladtam és jól betakarództam. Reggel viszont, ahogy fölkeltem meghökkenve láttam, hogy nem messze t?lem a szekrényajtón ott gubbaszt Isten. Már csaptam volna agyon a komisz vérszívóját, amikor rájöttem, hogy Istent azért mégsem kéne megölni. Így hát ráborítottam egy poharat, a “kijáratot” lezártam egy befizetetlen villanyszámla csekkel. És az ajtón kívül elengedtem a nagyvilágba. És Isten boldogan elrepült, idegtép? zümmögésével…
A szerz? ugyan az és ugye már egyre jobban értjük “Isten” lényegét.
87. Def.
A minap az út szélén egy fehér fényt láttam. Lelassítottam, megálltam és láttam, hogy Isten áll az út szélén és integet nekem zseblámpával a kezében. Mogorván jó estét kívánt és forgalmi engedélyt és jogosítványt kért t?lem.
Még ennek is azonos a szerz?je az el?bbi kett?vel és lássuk be teljesen megvilágosultunk ett?l a mesterhármastól.
88. Def.
Remélem tudjátok, hogy istenkáromlók vagytok ! Tudhatnátok, hogy Isten a leghatalmasabb uraság a világ királya, fönt az égben, a Mennyek országában ül aranytrónon Jézussal a jobbján, glória a feje fölött és körbeveszik ?t az angyalok és a szentek. Minden más elképzelés eretnekség !
Tényleg, mintha már láttam volna ilyesmit rajzfilmekben.
89. Def.
Nekem Isten a hangot jelenti, aki arra sarkall, hogy éljek ?szintén, jó szándékkal, harmóniában önmagammal, és a környezetemmel. Csak figyelnem kell rá. Egyébként számomra Isten a Minden és a Semmi ! Csak ez az Isten elnevezés nem túl szerencsés. Nem teccet?sebb inkább az, hogy: Atya ? Nem beszélve arról, hogy egyesek szerint az Isten ugyanazt jelenti, mint a Sátán. Hát kituggya?
Nos most az Atya kifejezéssel nem foglalkozunk. Tehát itt “Isten” egy hang.
90. Def.
Visszatérve az eredeti kérdéshez, én úgy hiszem, hogy meleg-sárga fénye van, és mennydörg? hangja. Tele van szeretettel, és jósággal. Sajnos azért nem tudja senki a földön, hogy milyen ?, mert még senki se lenne képes elviselni az Atya jelenlétét. A Biblia azt írja, hogy ahol csak a hangját hallották is, földre estek- földre zuhantak, és senki se volt képes ránézni.
Talán mást is kellene írni a Bibliába.
91. Def.
Eszerint Istenr?l kérdezni az embert olyan, mint egy mosógépet kivallatni arról, hogy néz ki az elektromos áram. Ha beszélni tudna, sem tudna semmit mondani róla, s?t, lehet, még tagadná is a létezését. Fél füllel hallottam róla, hogy az anyag végs? soron az energia egyik megjelenési formája. Úgy képzelem, ez az energia nem “ami”, hanem “aki”, és valamilyen szinten még az élettelen anyag is tudatos. Az istenélmény pedig annyi, hogy ezt jobban érzed, mint máskor.
Tehát akkor felesleges minden az “Isten”-hitre alapuló vallás és könyv. A papok is elmehetnek megint kapálgatni, sört és sajtot gyártani.
92. Def.
Tessék, megfogalmaztam Isten definícióját: a primitív (embriófázisban lev?) ember agy-szülöttje, melyet azért talált ki hogy legyen egy biztos pont az életében. Akár a gyereknek az anyaöl. Ergo, Isten nincs csak eladható ?rtornyok meg az ezer éve velünk és értünk létez? katolikus egyház óriásplakátja, rögtön a pelenka meg az Orbit között.
Valóban “Isten” marketing szempontból egy jól jövedelmez? áru.
93. Def.
Isten fogalmilag nézve egy olyan lény, ami mindenre képes.
Erre mondják egyesek, hogy olyannyira, hogy léteznie sem szükséges ahhoz, hogy megváltson egyeseket.
94. Def.
Isten = Buddha
Buddha tudomásom szerint egy él? személy volt, aki öreg korában ételmérgezésben halt meg.
95. Def.
Idézek Karinthy-tól, remélem pontosan: “Gyermekkoromban elszántam magam, hogy hinnék Istenben, ha van, de nékem ? ég? csipkefenyérben meg nem jelent, NEM MÉLTATOTT RÁ, hogy ?t higgyem!” – pedig hatalmánál fogva bármikor megtehetné (ha lenne?)”
Hát igen. Mostanában már kissé ellustult.
96. Def.
Isten a Semmi meghasadása
A semmit felezni, a végtelent megkétszerezni, mind-mind teljesen logikus dolgok. Vagy mégse?
97. Def.
ISTEN NEM CSAK SZAKÁLLAS ÖREGÚR VAGY EGY SZELLEM VAGY VALAMI HASONLÓ LEHET, ISTEN BÁRMI LEHET, HISZEn MINDENKI MÁST ÉRT ALATTA
Egy kivétellel csupa nagybet?. Higgyük, ne higgyük?
98. Def.
Isten egy fluidum, és hiperkapcsolatban van mindennel. Mindent kitölt, mint egy medencét a víz.
Tehát “Isten”-nek már halmazállapota is van. (?)
99. Def.
Isten = Mindenség =Végtelen
Ha a három dolog egyenl?, akkor kett?t nyugodtan el is dobhatunk. Pl “Isten”-t és a végtelent. Majd valaki magyarázza meg, hogy mi is a mindenség, mert szerintem csak egy absztrakt fogalom és semmi több.
100. Def.
Vegyük csak a vallásokat. Isten létezik. Aki Isten törvényei szerint él üdvözül a többi pokolra kerül. Egy bibije van a dolognak. Kb. létezik 5-10 ezer vallás. Ha betartod amit egy vallás hirdet akkor a többi 9999 vallás szerint a pokolra jutsz. Még ha a létez? és létezet vallások között egy igaz is, a többi akkor is szélhámosság.
Attól tartok, hogy nincs egy kivételesem az istenhív? vallások között. Persze ne felejtsük el nincs minden vallásban “Isten”
101. Def.
Isten, Abszolút, vagy nevezzük bárhogy nem bizonyítható, de szükségszer?. Ha ezt elfogadjuk, vagyis feltételezzük, hogy van Teljesség, Abszolút, akkor ez mindennek az oka, és nem célja. Ez az egyik legfontosabb dolog, amit az ateisták nem értenek: Isten nem egy dolog, amit bizonyítani kell, hanem az a Dolog, ami mindennek az oka. Lehet, hogy nincs ilyen, de szükségszer?.
Akkor ugyebár az ateistáknak is “Isten” az oka.
102. Def.
Istent az Ember teremtette egy jól meghatározott céllal: hogy betöltsön minden olyan ?rt térben és id?ben, amit tudatlanságnak nevezünk (ami persze nem róható fel senkinek).
Hát igen. Sajnos ennek olyan emberek is a kárát szenvedték, akiknek nem volt ?r a fejükben.
103. Def.
Azt hiszem, hogy ez az egész Isten dolog sokkal inkább bio-pszichológiai-etológiai probléma vagy kérdés, mint filozófiai. Azaz érzésem, hogy az emberek Istent éppen azért találták ki, hogy bizonyíthatatlan legyen. Így minden olyan gyengeségüket jó messzire el tudják magunktól távolítani, amit nem is akarnak kijavítani, megoldani. Mindenki nagyon jól tudja, hogy els?sorban a bizonytalanság és a félelem tereli össze az embereket, meg a hatalom iránti vágy, az ego.
A pszichológiai probléma megközelítéssel teljesen egyetértek.
104. Def.
Isten olyan entitás, amelynek a nemlétezését Iván Gábor nem képes bizonyítani.
Mivel én éppen a létét keresem. Iván Gábor, tehát jómagam szerint “Isten” egyértelm?en és tényként létezik, mint egyes emberek és embercsoportok tudatában és tudattalanjában lév? speciális érzésforma.
105. Def.
Az “Isten” olyan emberek fölötti roppant hatóerej?, de az emberekhez hasonlatos lény, amelyet emberek teremtenek maguknak azért, hogy gyermeki függ?ségünk kitolható legyen a feln?tt korra is.
Ok ez egy Freudi meghatározás átírta. Mindenesetre ez a hatóer? nem volt benne az eredetiben.
106. Def.
“Isten = önbizalomalap”
Attól tartok inkább csak zavart kelt az emberekben.
107. Def.
Isten tehát szükségszer? hivatkozási alap volt (egy sikeres mém a mai napig ), amelyre építve erkölcsi, etikai szabályoknak lehetett érvényt szerezni, amelyek nélkülözhetetlennek t?ntek a társadalmi rend kialakítása és fenntartása szempontjából. Legalábbis szerintem.
Volt. Tehát egyetértünk, hogy éppen ideje lenne a helyére tenni.
108. Def.
isten= egyfajta vigasz, kiút, megoldás keresése olyan problémák megoldásárára, amik közvetlenül nem, legalábbis nehezen befolyásolhatóak olyan együgy? emberek számára, akik hisznek benne.
Akkor talán segíteni kellene ezen “egy-ügy?” embereknek és nem lenézni ?ket.
109. Def.
Isten az ismeretlen legkívánatosabb formája.
Miért ne lehetne megismerni “Isten”-t. Sokan állítólag beszél? viszonyban és kapcsolatban vannak vele.
110. Def.
Amikor a kedveseddel, szerelmetek tet?pontján a legtökéletesebb pillanatban egyszerre értek a gyönyör beteljesüléséhez, akkor egy pillanatra átélitek, mi is ISTEN lényege.
Err?l a szexológiai felvilágosító könyvek, mintha teljesen más elvevezéssel írnának.
111. Def.
Szerintem a hív? emberek számára nem szükséges definiálni Istent. Azt mondom, hogy egy keresztény tisztában van Isten mibenlétével, így aztán teljes képtelenség, hogy Isten definiálásával a közösség összetartó ereje felbomlana. Én azért mondtam, amit mondtam, mert ha egyszer definiáltunk valamit, akkor az kézzelfoghatóvá válik. És ha kézzel fogható, részekre bontható, és a tudományos gondolkodás, ami korunkban sajátja mindenkinek, (kés?bb bizonyítom majd) hidd el, fel is fogja bontani. És ha minden részt kell? mértékben megvizsgáltunk, mert már ugyan ki állíthatna meg, akkor tudomásunk lesz róla. A hit és a tudom között ég és föld a különbség. A mitikus köd lefoszlik. Így gy?z a tudomány a vallás felett, ha sikerül alapjait a tudományos világkép földjére csalogatni. Isten definiálása ezért fontos, s a vallásos emberek ezért menekülnek t?le.
A tudomány sajnos nem igen mer a kérdéskörhöz ténylegesen hozzányúlni. Még mindig érdekcsoportosulások gátolják ezt a vizsgálatot. Talán a könyvem után elkezd?dhet valami.
112. Def.
Szerintem Isten : Minden él? emberi tudat egy meghatározott részének az összessége. Ha pozitív energiák (gondolatok) vannak túlsúlyban-jó a Világ, ha negatívak-akkor bibi van.
Ez valamiféle hasonló, mint a morfogenetikus mez? elmélet. Ja és az ateisták tudatával mi is lenne a helyzet?
113. Def.
Isten a valóság ideája.
Tehát egy elképzelés.
114. Def.
Miért szükséges? Kinek szükséges ez? Egy hív? embernek nem. Egy nem hív? embernek pedig természetesen nem lehet bebizonyítani fizikai valójában Isten létezését, mert Isten nem egy fizikai valójában létez? lény. Hangsúlyozom, nem FIZIKAI valójában létez? lény! Ezért rossz a megközelítés, hiszen egy nem materiálisan létez?, de mégis LÉTEZ? dolgot akarunk bizonyítani materiálisan. Ez olyan, mint hangyára ágyúval l?ni! Teljesen értelmetlen!
Csizmás kandúr és Micimackó sem egy fizikai valójában létez? lény, ennek ellenére tudjuk, hogy egy irodalmi és rajzfilmfigura, amit sokszor és sokféleképpen ábrázolnak.
115. Def.
Képzeld Gábor, megkérdeztem Istent, és azt mondta, hogy nem a Karakutty familiából származik, de ha te úgy véled, hogy Karakutty volt az apja, akkor azt is meg kell nevezned ki volt az anyja, mert egyedül nem megy. Elmélázva azt mondta, valószín?, hogy az ?skáoszt téveszted össze Karakuttyal, ami csak benned karakuttyol, egyébként nem létezik, s ebb?l a nemlétezésb?l fakad a te tagadó anti-filozófiád. Tényleg megkérdeztem, mi több, hosszan beszélgettünk, és ?, (mármint Isten) meglehet?sen rossz kedv? volt. Miért? Miért. kérdeztem én, s ? megrándítva a vállát csak annyit mondott: az ember félelem-szorongatta képzelete teremtett engem, és erre egyáltalán nem vagyok büszke.
Természetesen Karakuttyné. Ja és még kiskorában kioktatták “Isten”-két, hogy idegen bácsiknak ne mondjon semmit róluk.
116. Def.
“Isten egy feszület, ? teremtette a kismacskát, a kiskutyákat, a mókusokat és mondhatjuk, hogy az iskolát is. ? egy nemes óriás, aki nem bratyizik senkivel. Vincenzo atya ostyájában található. Az ördög egy olyan személy, aki mindenáron ártani akar, nem olyan mint az Isten, hanem sokkal rosszabb. Az ördög akkora rohadék, amekkora nincs is, ez van.”
Ez ha nem tévedek az aranzói gyerekek evangéliumából való idézet. Marcello D’Orta: Isten Ingyér teremtett bennünket könyvéb?l.
117. Def.
Isten Szellem! A legfels?bb! Láthatatlan és halhatatlan lény. Isten valóságos személy, Aki teremt?je, fenntartója és kormányzója az egész világmindenségnek. A láthatóknak és a láthatatlanoknak egyaránt. Székhelye a Mennyben van, de mindenütt jelen van. Isten legf?bb tulajdonságai: örökkévaló, mindenható, mindentudó, szent, igazságos, h?séges, irgalmas, kegyelmes és félt?n szeret?. Isten egy, Aki az emberi értelmet és befogadóképességet túlhaladja, de természetes és kegyelmi kinyilatkoztatásán keresztül megismerhet?. Isten Három személyben jelentette ki magát: ? az Atya, a Fiú és a Szent Szellem
Ez ha nem tévedek még ez is az aranzói gyerekek evangéliumából való idézet. Marcello D’Orta: Isten Ingyér teremtett bennünket, cím? könyvéb?l
118. Def.
Nem nehéz megérteni a szentháromságot, Isten simán skizofrén.
Ötödik Sallyhez képest, akinek öt énje volt még szerencsés is.
119. Def.
Isten egy olyan mumus, akire minden ráfogható.
És rá is fognak mindent.
120. Def.
Isten azért van mert megválasztottuk. (Persze a kommunista pártot/rendszert is hasonlóan demokratikusan választottuk meg annak idején, mint Istent is. Aki rá szavazott letehette az egyik kezét.)
Mikor lesz újra választás?
121. Def.
Az általad összegy?jtött (de korántsem teljes*) definíciók egyike sem tökéletes (de az enyémet tartom a legjobbnak), Istent nem lehet szavakban visszaadni, szavakkal csak egy része, az emberi képességekkel megragadható “szegmense” ragadható meg, ill. lehet magasztalni, szapulni, kérni vagy megtagadni t?le. ? maga is igen egyszer?en “definiálja” magát az ember számára a Bibliában, ezzel is sugallja, nem érdemes – nem lehet – szavakkal leírni. Isten túlnyúlik a tudomány lehet?ségein, s?t még a bizonyítottsági alapokról elmozduló fantázia sem érheti utol. Aki mégis azt hiszi, hogy elkapta ?t, az vagy sokat gondol magáról, nagyon sokat, vagy a még feltáratlant kicsinyeli le. Lélektani búvárkodásaim azt sugallják, hogy e két szimptóma együtt szokott jelentkezni.
Ha “Isten”-t valóban nem lehet szavakban visszaadni, akkor már kezdem érteni, miért tartják sokan zagyvaságnak a bibliát.
122. Def.
Isten a szív dolga, és nem az értelemé. Kár ide keverni az észt.
Ezek szerint a papok értelmetlenek lennének? ?k magukat nagyon értelmesnek titulálják.
123. Def.
Na de most mi is a kérdés? Lehet-e bármi is “mindenek feletti”? Szerintem az egyik baj ezzel a zsidó-keresztény-muszlim kultúrkörrel pont az, hogy metafizikai “világképe” is tekintélyelv?. Isten hatalommal bír benne, és hatalmának forrása megkérd?jelezhetetlen. miután ez a megkérd?jelezhetetlen hatalom jó támaszul szolgál ideológiailag, a legkülönböz?bb embercsoportok használják fel földi hatalmuk, befolyásuk alátámasztására. Amikor pedig e hatalmat megkérd?jelezed, legbens?bb értékrendeddel, a saját hiteddel kerülhetsz konfliktusba. Tehát egy ilyen földi hatalom elvetése együtt kell járjon a hitnélküliséggel? Mindenesetre a környékbeli történelem számos példát szolgáltat rá, mi tudja felváltani ezt az abszolút rezsimet.
Vannak azért még más lehet?ségek is a teizmuson és az ateizmuson kívül.
124. Def.
isten= Olyan lény, amely a számunkra természetes illetve a felett mondott létez? dolgok felett ál, ezért számunkra mind fizikailag, mind érzelmileg elképzelhetetlen, fantáziával és illúzióval sem közelíthet? meg. Éppen ezért bármilyen konkrét definíció róla vagy hazugság, vagy szándékos félrevezetés, vagy része egyfajta manipulálásnak.
Ha értelmezem a leírtakat, akkor az egy hazugság, vagy szándékos félrevezetés, amit írtál.
125. Def.
Anzelm : Nincs Istennél nagyobb, ami elképzelhet?.
Dehogy nincs, például két Isten, vagy Isten teremt?je Karakutty. Egyébként ez elképzeléseknek nincsenek nagyságai, csak esetleg annak a dolognak amit elképzelünk. Akkor viszont a mértékegységet és a pontos méretet is hozzá kell képzelnünk, hogy összehasonlítható legyen.
126. Def.
Az állampolgárok 90%-a nem hisz Istenben inkább Isten fél?k, mint hív?k. Félnek attól mi lesz ha mégis van.
Nagyon sok szociológiai felmérés bizonyítja, hogy hazánkban az emberek kb 10%-a vallásos. Tehát maximum ennek a 10%-nak a 90%-a, az állampolgárok 9%-ára helyes az utalás.
127. Def.
Isten egy személy.
Tényleg. Eddig is miért nem magunk között kerestük?
128. Def.
“…god is neither good or bad / god is you and me / god is everything…” isten nem jó vagy gonosz / isten te és én vagyunk / isten minden – egyszóval: nincs.
Mi nincs? A “minden” nincs?
129. Def.
Én nem tudom ki mit ért Isten alatt. Egy id? óta ez meglehet?sen bizarr, misztikus dolgokat kezdett el jelenteni, aminek a végén nem sok jó sült ki – pl. sok bajt okozott civilizációnknak is mind mentálisan, mind társadalmilag… Egy azonban biztos a Világegyetem, mint olyan szervezett egész. Önszervez?d?. Kvázi: él?. Önszervez? erejének tulajdoníthatunk valamiféle tudatosságot is. Valamilyen szükségképpen van neki… (Ahhoz meg ugye azt kellene meghatározni…) Ilyen isten van. Másmilyen nincs! Ezekb?l a gondolatokból is látszik: nem értek egyet a bibliai, misztikus világ felett trónoló önkényúrral ill. annak istenítésével. Valójában nincs is. De idelenn a Földön mégis megteremtették valakik… És ez nem hozott túl sok jót… Különösen nem szeretem az elfogult, bosszúálló Jehovát… a Bibliából. Hogy Élohim úr rokona-e, vagy mást jelent érdemes lenne tudni? Nem. Ez az ? bajuk. Ezek az “Istenek” emberi mesterséges találmányok. Szellemi képz?dmények. Hatalmi célok kiszolgálására.
Aham.
130. Def.
Ha isten egy végtelen örökt?l való létez? lenne, akkor az id?pont, amihez mérten számíthatnánk világunk létezését a végtelenbe tolódna. Tehát a világunk teremtésének id?pontja sosem érné utol a létrejöttének idejét. Ezen felfogás szerint nem is létezünk, mert végtelen id? eltelte szükségeltetne a most-hoz. Erre rácáfol az, hogy vagyunk. Emiatt ha isten van, akkor helyet kap iván gábor féle karakutty és Thas féle isten1, isten2, isten3 is…vagyis isten léte illogikus. Annál is inkább, hogy a világunkat nem a Rend, hanem a Káosz irányítja! Ez kicsit ellentmondás, mert a tökéletes szétszórtság maga a semmi vagyis a tökéletes rend. A világ tágul, az energia szétszóródik a sugárzása során, a napok kih?lnek, az anyagiság kisimul, “isten meghal “. Ezért maga a topiknyitó kérdése a hibás. Helyesen: Bizonyíték e a világ isten nemlétezésére? Válaszom kérdésemre: Igen.
131. Def.
isten definíciója: A definícióban szerepl? valami vagy személyek csakis a képzelet szülöttei, ha mégis hasonlítanak valamire vagy valakikre az csak a véletlen m?ve lehet! Isten egy színtelen, szagtalan, alapállapotban feltehet?leg légnem?, többek szerint mindenható és igazságtalan objektum, az egyetlen ami túlélte az ?srobbanást. Környezetével reakcióba nem lép, látni, megérinteni nem lehetséges, ezért leginkább egy neutrínóhoz hasonlíthatjuk de méretében és képzettségében valószín?leg er?sen különbözik. F? tevékenysége, atomokból különféle él?lények el?állítása, megsemmisítése és sanyargatása, ígéretek osztogatása a majdani megsemmisítés utáni állapot elviselhet?ségének megkönnyítése érdekében. Barátai nincsenek mert mindenki fél t?le és ? is csak a lelki szegényeket szereti, pedig nem is olyan félelmetes mert csak a lelki szegények tartják életben. Ha egyszer abbahagyná az él?lények gyártását, saját magát pusztítaná el. Különös ismertet?jele, hogy el?szeretettel jelenik meg ég? csipkebokor formájában, észt osztogatva, dadogó hajléktalanok el?tt, de ezt a szórakozását már több ezer éve nem ?zi. Ha valaki ennek ellenére mégis találkozik vele, sürg?sen forduljon kezel?orvosához, gyógyszerészéhez! Lehet dobálni a köveket.”
Inkább gratulálok a kreativitásodhoz.
132. Def.
Az útjelz?, ami felé haladnom kell.
Szóval egy közlekedési tábla? Én már semmin nem lep?döm meg.
133. Def.
Valójában a materialista emberek sokkal sz?klátókör?bbek lehetnek, mint a hív?k. A hív?k elismerik az anyagot, csak még tudják, hogy létezik valami efölött. A materialista nem képes az érzékeit meghaladni, és az agyát bizonyos határon túl használni. Olyan, mint a strucc, vagy az az ember, aki azt hiszi, hogy ha behunyja a szemét és nem látja a monitort, akkor az nincs is. A materialista embernek van tehát blokkolva a gondolkodása, mert az agyának azokat az összetev?it, amik a nem-racionális gondolkodásért felel?sek, nem hajlandó kihasználni.
Juuuujjjj!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! !!:-)
Képzel el ezek az istenhív?k olyan sz?klátókör?ek, hogy a bibliai Istennél nem tudnak nagyobb létez?t elképzeli. Pedig létezik Isten teremt?je Karakutty. Meghaladja az agyukat, hogy fel tudják fogni. Ennyire korlátoltak ezek a bibliai Istenhív?k.
134. Def.
Isten maga az összemberi neurózis bekenve egy jó nagy adag transzcendens pacsulival. Ha ezt egy keresztény ember olvassa és felháborodik, akkor kérem, ne felejtse el, hogy szeret engem és megbocsát nekem hivatalból.
Így legyen.