Az evangéliumokból egyáltalán nem magyarázható és indokolható Jézus azon szokása, hogy az Olajfák hegyén lév? és a zsidók által a korrupció helyének? nevezett Astarte templomba járt imádkozni, miként az írva találjuk eképpen:
??méne az ? szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig ?t az ? tanítványai is.? (Lk. 22:39) – ??éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala, mely az Olajfák hegyének neveztetik. És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy hallgassa a templomban.? (Lk. 21:37-38) – ?És dicséretet énekelve kimenének az Olajfák hegyére.? (Mk. 14:26).
Írhatnánk még több idézetet. Jánostól is, de ez a legutolsó, Márktól idézve a legfontosabbnak látszik azért, mert az evangélista bizonyítja azt, hogy a Vérszövetség megkötése után mentek ki együtt az Olajfák hegyére, dicséretet énekelve. – Önkéntelenül feltámad az emberben az a logikus kérdés, hogy: Kit dicsértek énekelve? ?Milyen volt az énekük? ?Kit?l tanulták azt és miért énekeltek ?dicséretet? éppen az Olajfák hegyén, ahol a zsidók által utált Astarte (a galileusok vallása szerinti ?Fény Sz?zének?) temploma volt?…
Ezekre a kérdésekre a júdai-keresztény evangéliumok szellemében gondolkodva választ adni nem lehet. A logika azonban a gnosztikus írásokhoz küld minket vissza és ezek alapján – ha csendesen is, de félelem nélkül – talán azt mondhatjuk, hogy Jézus a Szentlélekként megnyilatkozó Fény-Sz?zét dicsérte tanítványaival az Olajfák hegyén lév? ?Sz?zanya? templomban. – Az evangéliumokból csak a ?hiányok? és az elnevezések pontatlansága következtében el?álló ?nem világos? kifejezések használhatók fel e történelmi nyomozásunkban. Ugyanis ezekben Jézus különbséget tesz a ?Szentlélek? és az ?Igazság Lelke? között. János evangélista tudósít az ?Igazság Lelke? jézusi kifejezés állandó használatáról (Jn. 14:17, 15:26, 16:13), és ezt a Lelket Jézus az Atyától származtatja (Jn. 15:26).
A ?Szentlélek? fogalmát nem tanítják az evangélisták. Egyedül Márk, aki írásának 13. részében tudósít Urunk buzdításáról, amit azoknak ad, akiket ?törvényszékeknek adtak át, gyülekezetekben vernek meg én érettem?? mondva, hogy a ?Szentlélek szól? majd a szenved?k helyett. (Mk. 13:11) – Minden valószín?ség szerint tehát Jézus az ?Atyától jöv? Igazság-Lelke? kifejezés alatt a ?kétszeri hármasság? földi – tehát emberben megnyilvánuló istenes Lelkiség erejét értette, és a Szentlélek Nála is ugyanaz volt, mint a gnosztikus tanításokban; vagyis a mindenkir?l egyformán gondoskodó és mindenkit védelmez? égi Édesanya – a ?Fény Szüze?, aki – éppúgy mint a Fényfia – örökt?l fogva lett
Ezt a meglátásunkat meger?síti az a történelmi valóság, mely szerint az apostolok által a Pártos birodalomban és – mint az egyházi iratok írják – Szkítiában megalakult Jézus-hit? egyházak azonnal bevezetik a kultuszba a Fény Sz?zének tiszteletét.
A saul-páli ortodoxia azonban szám?zi a ?Fény Sz?zét?. Megtartja az Atya-Fiú-Szentlélek ?szentháromságát?, de a ?Szentlélek? náluk csak olyan elvont isteni hatalom, amelyért állandóan imádkozni kell a b?nök enyhítése és az ?áldozat? által való megbocsátásának érdekében. Itt a Lélek nem ?Anya és Sz?z. Nem párja az égi Atyának? – Nem az a ?Szentlélek?, amelyik a Világra leszállt; nem az, amelyikt?l Jézus született? miképpen a gnosztikusok hitték és evangéliumaikban leírták. (Lásd pl. a gnoszikus Fülöp evangéliumot).
Aztán csaknem 600 év telik el addig, míg Jézus Édesanyját elismeri az ortodoxia ?Sz?zanyának? és tiszteletére Alexandriában megépül az els? hajlék. De a mai napig sem azonosult a ?Fény Sz?zével?, aki a ?szent-t?z? Szentháromságában él örökké. A templomban ég? örök mécses, vagy örök ?Szent-T?z? – mint az ?örök-Fény-Szentháromságnak jelképe? biztosította a vallási békét a Pártos birodalomban létesült Jézus-hit?, majd kés?bb ?manicheus? és a perzsa zoroaszteri hiedelmek között.
Annak bizonyítására, hogy a hit ereje a politikai államhatalom elhatározásait is befolyásolja, hadd mondjak el itt egy érdekes történelmi példát: A Pártos birodalom Kr.u. 256-ban megsz?nt és uralkodtak a szaszanida perzsák. A Jézus-hit? pártos-hun-mahgar-szkíta nép északi testvérei felé vándorolt és nagy részük ?avarként? érkezik a Kárpát-medencébe, ahol megszületik a Nagy Avar birodalom, melynek Bizánc hatalmas összeget fizet aranyban évi ?békeadó? fejében. A ?Fény-Szentháromság? hiedelme is beérkezik a Kárpát-medencébe a Jézus-hittel és a zoroaszteri hagyományokkal. Fel kell ismerni tehát azt, hogy a volt Pártos birodalom népessége a ?Szent-T?z-i? hagyományokat vallásos kegyelettel ápolta. – a züllött és g?gös Bizáncban már a judai-kereszténység volt az államvallás és Herakliosz császár elrendelte a ?Szent-T?z? meggyalázását azzal, hogy mindenkinek bele kellett köpni abba. Maga is megtette ezt. Kr.u. 627-et írtak, amikor a ?Szent-T?z? gyalázás megtorlására létrejött az avar-perzsa szövetség Bizánc megbüntetésére és a hatalmas avar hader? egy ?Baján-fi? vezérletével legy?zte Bizáncot és a békekötést a harc után beérkez? perzsa hader? vezérére – Sarbarazra – bízza a kegyelemért esedez? görög követséghez intézett utasításával, maga pedig hazatér hadával. – Ez az ostrom ékes bizonyítéka annak, hogy avar ?seink már Jézus-hit?ek voltak és a ?Szent-T?z? nekik azt a ?Fény-Szentháromságot? jelentette, amit a gnosztikusok hagyatékaként a fentiekben ismertettünk.
A ?magyar? történelemben igen fontos adatok ezek, hiszen igazolják a magyar népnek Jézus Urunkhoz való h?ségét és azt is jól megmagyarázzák, hogy az I. Istvánnal megindult római, judai-keresztény ?térítés? miért nevezett minket ?pogánynak? és miért irtották könyörtelenül a ?Szent-T?zi Szentháromság? Jézus-hitében megmaradókat, akik semmiképpen sem akarták Pártus hercegüket ismét és ismét az ún. ?Istentiszteleteken? feláldozni.
Ismerjük végre fel azt, hogy ezek a ?térít?k? a Saul-Pál által kialakított zsidó-Jézus nevében ?térítettek?. Nem a Szeretet Törvényét követték, hanem a ?szemet-szemért, fogat-fogért? kegyetlenséget gyakorolták. Ugyanazt végezte ez az ?ortodoxia? a magyar néppel, mint amit 800 évvel el?bb a gnosztikusokkal elkövetett. Az ?írott hagyaték? a ?Fény Fia? hív?kkel együtt került pusztításra. Azért nincsenek ?rovásírásos? emlékeink. De ha Jézus parancsát követjük és ?tudakozzuk a régi írásokat?, majd ?nálunk lakik és bennünk marad ama Igazság Lelke?. (Jn. 14:17), amire az evangéliumi jézusi szavak tanítanak. De majd gy?zhetetlenné teszi ezt a Lelkedet a Fény-Sz?ze ?az a véd? óvó, gondoskodó ?Szentlélek?, akir?l a gnosztikusok oly szépen, okosan és kedvesen tudósítanak. És ebben van a Betlehemi Herceg keresésének a legszebb és magasra emel? misztériuma.