Keviczky Kálmán 1980. január 29-én előadást tartott a Brit Parlament Felsőházának – Lordok Házának – zárt ülésén a UFO-erők problémájáról és földi felderítő tevékenységéről. Az előadás médiák számára előkészített írásos változatát védelmi okokra való hivatkozással letiltották. (E vitás memorandum közlését a nemzetközi sajtó hírszolgálata letiltatta és elhallgattatta. USA/New York – UK/London – olvasható a memorandum bal alsó részén, az ICUFON bélyegzőjének felülbélyegzésén)
Az alábbiakban a szerző Lordok Házában elhangzott beszédének írásos változatát tesszük közzé, amely Északi Vartanban jelent meg 1980-ban s amely mára a nemzetközi UFO-kutatás egyik legfontosabb bizonyító anyaga.
Nagyrabecsült Elnök Úr!
Őfelsége Lordok Házának Mélyen Tisztelt Tagjai!
Clancarty nemes grófjának, a nemzetközileg ismert angol UFO-pioneernek személyemet megtisztelő meghívását ma különlegesnek érzem, amikor Önök előtt országaink legelhanyagoltabb és sürgős megoldásra váró nemzetközi biztonsági és tudományos problémáját szerveztem, 28 évi katonai tudományos és technológiai kutatásának eredményeivel megvilágíthatom. Ez az évtizedeken keresztül mellőzött probléma, melyet hivatalosan azonosítatlan repülő tárgyak, illetve UFO-problémának neveznek, a maga egyszerű valóságában nem egyéb, mint a galaktikus űrhatalmak felderítő tevékenysége égitestünkön.
Nemzeteink és ezek kormányai hivatalosan immár három évtizede állnak szemben a galaktikus felderítő erőkkel, Földünkön és annak légterében folyó gyanús tevékenységével. Mivel közvetlen kapcsolat és kiinduló bázisaik ismeretének hiányában operatív műveleteik súlyosan veszélyeztetik a törvényes nemzetközi rendet és biztonságot, így ez veszélyesnek minősített és minősül.
A probléma megoldására szervezetünk (INTERCONTINENTAL UFO-GALACTIC SPACECRAFT RESEARCH AND ANALITIC NETWORK – ICUFON) 24 nemzet delegátusával együtt a mainzi UFO-határozatában még 1967-ben, az összes államfő és kormányaik felé hivatalosan deklarálta, hogy az UFO-k földönkívüli eredetének kérdése égitestünk minden országának létfontosságú problémája. Ahhoz, hogy a probléma megoldása a nemzetek összességének javán kívül a külső világűr békés kutatását is szolgálhassa, a világ népeinek teljes együttműködése szükséges.
Sajnos, amikor űrfelderítő nagyhatalmaink rádöbbentek arra, hogy az UFO-erők felderítő tevékenysége nemzeteink vitális fontosságú területeire összpontosulnak, mint az energiaforrások (Mexikói-öböl, Kuvaiti-olaj, Niagara, Zaporozsje erőműtelepek), az iparvidékek (California, Saar és Ruhr-vidék, Észak-Olaszország, Leningrád), közlekedési és hírközlő hálózatok (1979 november 11. Caravelle-Jet utasszállítógép kényszerleszállása, Valencia, Spanyolország), katonai és űrfelderítő létesítmények (Nevada, New-Mexicó, Florida, Bajkonur), a békés összeköttetés keresése helyett nemzeteink biztonságára (felségterület szuverenitásának megsértése) való hivatkozással az UFO-k ellen légvédelmi erőiket helyezték készenlétbe és ezt a mai napig legkorszerűbb stratégiai fegyverek arzenáljával egészítették ki.
Ami az érem másik oldalát illeti: különös figyelemmel a nemzetek űrkutatására és a lakosságnak a világűr ismeretlenségével szembeni fokozódó aggodalmára, hogy fegyveres elhárító készenlétüket leplezzék, a nagyhatalmi politika a tudományos közösséghez fordult segítségért. Feladatuk, hogy az UFO-k létezése felől zavaros és megtévesztő elméleteket terjesszenek, mint pl. az UFO-k parapszichológiai (helyesebben: síron túli) eredetével bódítják a tömeget.
Az egész világ 30 éve beszél az UFO-król. Helyesebben szólva: csak beszél, mert magának az UFO-problémának megoldásáról sem hallani nem hajlandó senki, sem cselekedni. A kormányok egyenesen félnek, sőt hivatalosan elutasítanak minden olyan kísérletet, mely az UFO-k létezését bizonyítja.
Ez a sajnálatos tény tükröződik a kormányok évtizedes várjunk, majd meglátjuk – vagy tegyél valamit a semmiért – politikai vonalvezetésében és sajnálattal kell megállapítanom, hogy szervezetünk 14 éves felvilágosító munkája ellenében ez a politika akadályozta meg, hogy az ENSZ XXII. és a XXIII. ülésszakán a nagyhatalmak titoktartás alól feloldott okmányai (Freedom of Information Act) és az UFO-analízisek bemutatásra kerüljenek, melyek a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetettségének meggyőző dokumentációjaként alapvetően szükségesek voltak egy UFO-department létesítésének megszavazásához.
Nemes Lordok!
Nem az UFO-felderítés ténye a mi problémánk, az igazi probléma a hírszolgálati központok szerkesztőségi cenzúrája, a tények elhallgatása, a nagyközönség félretájékoztatása, tudatos mellőzés, a szenzáció és pénzéhes UFO-sajtó amely elgáncsolja a polgári UFO-szervezetek minden jó szándékú kezdeményező lépését a probléma megoldására. Az agresszív titkolódzás politikai takarója alól kilátszik a lóláb, mely ha kell más nemzetek kárára, nemzetközi problémából a maga számára kíván elsősorban tőkét kovácsolni.
ICUFON szervezetünk 1978. évi Zöld Memoranduma és jelenlegi Kék World Authority for Spatial Affairs, projektje – melyet az Egyesült Nemzetek minden tagnemzete megkapott – leleplezte és tényként bizonyította, hogy a fennálló UFO-probléma felelőssége egyedül és kizárólag a nemzetek fegyveres erejének és hadtudományának kezében összpontosul.
Ennek bizonyságaként nagy megelégedéssel vettük tudomásul, hogy nagyhatalmaink – élén az Egyesült Államok vezérkarával 1978 óta Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Szovjetunió a klasszikus UFO-eseteket és vizsgálataik okmányait feloldották a katonai titoktartás alól. Ez a tény határozott bizonysága a nagy vezérkarok elvi állásfoglalásának, hogy a galaktikus űrhatalmak erőinek felsőbbrendű tudományával és technológiájával szemben a fegyveres ellenállás meddőnek bizonyult és erre nem hajlandók. Ezzel egyidejűleg elismerték az évtizedeken keresztül meghurcolt polgári UFO-kutatás vitathatatlan fontosságát.
A súlyos bizonyító anyag, amely a nagyhatalmak legfelsőbb katonai vezetésének eme elhatározását megérlelte, s amely most megnyitotta a nemzetek számára a kaput a probléma megoldása előtt, a következő:
1./ Az első bizonyított galaktikus akció katonai létesítmények ellen 1942. február 25-én ? 80 nappal Pearl Harbour után egy 15-20 űrhajóból álló galaktikus egység San Diego és San Francisco parti térségében szabályos stratégiai felderítést hajtott végre az Egyesült Államok hatalmas ember és hadianyag központja felett, mely behajózásra várt a távol-keleti hadszíntérre. Amerika nyugati partvidékét teljes riadó készültségbe helyezték. A 37. partvédelmi légelhárító tüzérdandár jelentése szerint 3 óra 12 perc és 4 óra 15 perc között Los Angeles védelmében 1430 lövedéket tüzelt el a légvédelem a város felett – zajtalanul és méltóságteljesen – elvonuló állítólagos japán gépekre. A Los Angeles Times hivatalos és történelmi fényképfelvétele kétségkívül bizonyítja, hogy a légvédelmi fényszórók összpontosításában ködszerű burok képződményben repülő, szárny nélküli és diszkosz alakú gépek teste sokszorosan verte vissza a ráirányított fénysugarakat.
A gránátok robbanópontjainak lövéstani kiértékelése a találati valószínűség szempontjából, a repülés irányában a két űrhajó orrán 5+3=8 telitalálatot mutatott, amely figyelembe véve a gépek 200 m/sec. sebességét és 9-18 ezer láb (3-6 ezer méter) repmagasságát fölöttébb valószínű mégsem egyezik az Alaszkai Légvédelmi Parancsnokság volt titkos jelentésével: a gépek egyetlen bombát nem dobtak és egy gépet sem lőttünk le.
George C. Marshallnak, a vezérkar főnökének F.D. Roosevelt elnökhöz intézett, ugyancsak titkos jelentése nemcsak a fényképfelvételek eredetiségét igazolja, hanem azt is, hogy ezeket a repülőgépeket Mysterious objects-nek jelentette. Ellenben: hogyan néznek ki ezek az object-ek nappal? Hadd mutassam be Önöknek az Egyesült Államok 7. flottájának légibázisa, Honolulu, Hawaii felett 1974. április 25-én nagysebességgel repülő diszkosz alakú űrhajót? És Nemes Lordok, emlékezzünk Pearl Harbourre.
Három évvel később, 1944. december 13-án Sir Winston Churchill és Dwight D. Eisenhower nyugati szövetséges haderőparancsnoka stratégiai hadviselést üzentek egy harmadik, ismeretlen hadviselő fél floating mystery balls-jainak, melyeket annak idején a nácik titkos fegyverei egyikének nyilvánítottak.
2./ A Pentagon figyelmeztetése. Az amerikai kormány támogatásával a sajtó útján népszerűsített egyetemi tanárok az UFO-k nemlétezését illetve parapszichológiai eredetét hirdetik világszerte. Így 1978. november 27-én az ENSZ különleges politikai bizottsága előtt az US-Légierő UFO-tanácsadója, dr. Allen J. Hynek és kutató kollégája, dr. Jaques Vallee exkatedra jelentették ki, hogy az UFO valóságon túli (beyond reality) és pszichofiziológiai tünemény. Megállapításuk teljesen diszkreditálta az ENSZ napirendjén lévő UFO-problémát, amelynek következtében a külső világűr békés felhasználásának bizottsága a javaslat további tárgyalását azonnal levette a napirendről.
Engedjék meg Nemes Lordok, hogy a nyakatekert áltudományos megállapítással szemben az Önök kezébe helyezzem az UFO-probléma egyetlen illetékes szervének, az Egyesült Államok Pentagonjának a titoktartás alól feloldott legsúlyosabb bizonyítékát: az Egyesült Államok Légiereje vezérkari főnökének, N.F. Twinning tábornok összefoglaló jelentését az UFO-król, amelyet szolgálati úton még 1947. szeptember 18-án terjesztett fel a véderő vezérkari főnökének, Omar N. Bradley tábornoknak.
E hivatalos jelentés értéke talán súlyosabb egy kicsit, mint a két csillagász, Hynek és Vallee magánvéleménye! Az emberiség egy háromdimenziós világ teremtésének fizikai valóságában él, mely a tudományos feltevések szerint egy többdimenziós, általunk láthatatlan világrendbe illeszkedik. Ellenben az emberiség történetében szellemek és kísértetek számunkra soha veszélyt nem jelentettek. Ezt a józan és magától értetődő alapelvet tükrözi az UFO fizikai létének meghatározásában az Egyesült Államok vezérkarának 30 éves jelentése, hangsúlyozva, hogy azok a világegyetem látható és fizikai létesítményei! Winning tábornok jelentése még 1947-ben félreérthetetlenül leszögezi, hogy a jelentett jelenség fizikai valóság és nem képzelődés vagy koholmány!?
A jelentés b./ pontja megállapítja: vannak tárgyak, melyeknek alakja általában diszkoszhoz hasonló és méreteiben olyan nagy, mint egy földi repülő.?
Bizonyíték: 1971. január 23. St. Lorenzen, Ausztria: egy 25-30 méter átmérőjű diszkosz alakú tárgy, tetején lapos kupolával. (méreteiben olyan nagy, mint egy földi repülőgép!? 1947-1971)
A jelentés d./ pontja: ?a tárgyak repüléstani karakterisztikája olyan rendkívüli emelkedés és irányíthatóság?
Bizonyíték: a fenti, geometriailag szabályos, diszkosz alakú űrhajó fényképe pillanatnyi cikk-cakk forduló emelkedésben teljesen szimmetrikus, eltorzult hajótestet mutat. A torzulás fototechnikailag megmagyarázható. Fennáll a valószínűsége annak, hogy egyes tárgyak élőlények útján közvetlenül vagy automatikusan irányítottak, vagy távvezéreltek.
A jelentés e./ bekezdése megállapítja: megfigyelők egybehangzó vallomása szerint (az UFO-k hajóteste) acélos és fényesen csillogó felületű.
1948. január 7., Godmann Légibázis, Kentucky, USA: az UFO-kkal kapcsolatos első halálos szerencsétlenség. Az Egyesült Államok szövetségi kormányának kincstára, Fort Knox légterében feltűnő UFO-k megfigyelésére a bázis parancsnoka, Guy Higs ezredes Thomas A. Mantell repülőszázadost utasította, aki éppen gyakorló repülést végzett. Mantell az UFO üldözése közben az ellenőrzőtoronynak 15 óra 8 perckor a következőket jelentette: A valami (UFO) acélosnak látszik és borzalmas méretű.
1973. október 18-án Lawrence Coyne alezredes helikopterpilótát és 4 főnyi személyzetét egy hatalmas, torpedó alakú légijármű támadta meg Colombus, Ohio Mansfield légibázisa felett. Az esetről Coyne alezredes az ENSZ Special Political Committee-je előtt 1978. november 7-én az alábbi nyilatkozatot tette: ??50-60 láb (20 méter) hosszú, acélosan szürkés építmény volt. A hajótest alsó részéből zöld fény emelkedett ki, mely 90 fokos szögben végigsöpörte a helikopter pilótaülését és kabinját.
1978. október 21-én Frederik Valentichet egy űrhajó Cesna-182 gépével együtt Melbourne (Ausztrália) és King Island közötti Bass Atrait tengerrészen elrabolt. 12 óra 10-kor a melbournei reptérnek a következőt jelentette: ?felületén zöldes fény és acélos csillogású.?
1953. május 21-én az amerikai légierő egy mérnökét, aki az Atomenergia Bizottságnak dolgozott, egy lezuhant UFO elemzésére rendelték ki, Kingmann Arizona területére. Hiteles jegyzőkönyvi vallomása a következő: tompa fényű, ezüstös acélból készült, hasonlóan a durván csiszolt alumíniumhoz az acél a szélek felé fokozatosan elsötétült, ahol a két összeillesztett tányér összeért?
Nemes Lordok! Meg tudná-e mondani Önök közül valaki, hol van ezeknek a légijárműveknek a bázisa, melyek minden látható motor, horizontális és vertikális kormányfelületek és szárnyak nélkül légterünkben és szállnak le égitestünk különböző pontjain? (USA, Anglia, Franciaország, Új-Zéland, stb.) Nem! A polgári lakosság csak egy kérdésre vár feleletet: hogyan lehetséges az, hogy immáron 30 éve nincs egyetlen hivatalos és illetékes szerv az UFO-probléma vizsgálatára? És helyette hétvégi hobbysta UFO-klubok, szektariánus kultisták és UFO-rajongó iskolás gyerekek foglalkoznak egy világproblémával, amelyre már réges régen a nemzetek lennének illetékesek!
De nézzük tovább, mit jelentett 1947-ben Twinning tábornok: repülési nyomsáv hiánya, kivéve, ha a tárgy oly magasságban repül, hogy annak keletkezése atmoszférikusan valószínű. Kondenzcsík?
3. bekezdés: kör vagy ellipszis forma, lapos alsórész, tetején kupolával. A Pentagon jelentés a továbbiakban folytatja: különböző jelentések szólnak 3-9-ig zártrendi űrhajó alakzat repülésekről.
Zacatecas csillagda, Mexikó, 1883. augusztus 5.: Jose Bonilla csillagásznak, a csillagvizsgáló igazgatójának megfigyelése összesen 447 repülő tárgyról, melyek két napon át húszas kötelékben vonultak át Földünk és a Nap között. Jose Bonilla készítette azt a dagerrotip UFO felvételt, mely a megfigyelés részletes leírásával Camille Flammarion neves francia csillagász L’Astronomie folyóirata 1885. évi számában jelent meg először nyilvánosan.
Végezetül a 6./ bekezdés: Általános repülési sebesség 300 csomóra becsült.
Űrháború hadüzenet nélkül.
1952. június-júliusában az USA fővárosát, Washington DC-t ért meglepetésszerű UFO-invázió alkalmával az amerikai polgári és katonai titkosszolgálat jelentései alapján egészen érthető volt, hogy Harry S. Truman elnök és vezérkari főnöke Omar N. Bradley tábornok – sub rosa – hadat üzent az inváziós UFO-erőknek illetve galaktikus űrhatalmaknak.
Az Egyesült Államok egyesített vezérkarainak főnöksége, JANAP 146. számú elvi rendelkezését 1952-ben adta ki a légierő, a haditengerészet és a hadsereg vezérkari főnökeinek további intézkedésre. 1966-ban a megfigyelő és jelentő szolgálat már Kanada és az egész észak-amerikai kontinens térségére is vonatkozott; a rendelkezés hatálya magától értetődően a NATO-erők s az egész nyugati hemisphere (félgömb) országait is magába foglalta.
E rendelkezés érvénye 27 évvel később a CIA titoktartás alól feloldott irattárában is megerősítést nyert a következőkben: egy, az egész világra kiterjedő jelentő szolgálat lett intézményesítve és a légierő legfontosabb bázisai utasítást kaptak az UFO-k leküzdésére és az elhallgatott háború megkezdődött!
E tényt elsőként a Pentagon Project Blue Book-jának egykori vezetője, Edward J. Ruppelt százados leplezte le és erősítette meg a “The Report on Unidentified Flying Object” című könyvében, amelynek első fejezete így kezdődik: ?1952 nyarán az amerikai légierő F-86 típusú vadászgépe titokban tüzet nyitott egy repülő csészealjra. Ez a tény. Sok más, hasonló eset alkotja a repülő csészealjak olyan komplexumát, amiről eddig senki sem beszélt??
1955. februárjában Benjamin Chidlaw tábornok, az amerikai kontinentális légvédelem parancsnoka még többet árult el: ?UFO-jelentések nagy tömege van birtokunkban. Nagyon komolyan vesszük őket, figyelembe véve, hogy légierőnk elhárító beavatkozásának igen sok emberáldozata és repülőgép vesztesége van? A Szovjetunió beavatkozását illetően az USA katonai akadémiáinak a “Bevezetés az űrtudományba” című tankönyve 462. oldalán a következő esetet részletezi a Szovjetunió távol-keleti stratégiai bázisáról: 1957. július 24-én a Kuril-szigetcsoporton az orosz légelhárító ütegek tüzet nyitottak az UFO-kra. Annak ellenére, hogy a szigetcsoport összes ütege lőtte őket, nem voltak képesek egyet sem lelőni.
Nemes Lordok!
Emlékezzünk csak mit is jelentett George C. Marshall tábornok F.D. Roosevelt elnöknek 1942-ben: ?1430 lövedéket lőtt ki a légvédelem, de egy gép sem zuhant le!?
Űrlátogatóink és megmentőink?
Országaink kormányai, hogy a közönség növekvő aggodalmát az UFO-jelentésekkel szemben ellensúlyozzák, nagy előszeretettel hangsúlyozzák, hogy azok békés látogatók a világűrből. Hadd vizsgáljuk meg ezt a kérdést egy kis józan ésszel és tiszta logikával. Milyen alapon fogadhatjuk el a földönkívüli felderítő erőknek a békés szándékát, amikor három évtizede meg sem kísérelték az emberiség nemzeti vagy nemzetközi képviseleteivel (kormányok, ENSZ, tudományos közösségek) bármiféle közvetlen kapcsolat létesítését? Hogyan fogadhatjuk el őket az emberiség megmentőinek, amikor a mai napig egyetlen tanújelét sem mutatták annak, hogy civilizációnk egyetlen problémáját is megoldják! Talán fogadjuk el egy felsőbbrendű galaktikus civilizáció – mely évszázadok óta felderítést végez égitestünk körül – hivatalos küldötteként azokat a kontaktoknak nevezett földi embereket, akik már alapjában véve alacsony fokú műveltségi és képzettségüknél fogva is távol állnak attól, hogy az intergalaktikus összeköttetésben vagy diplomáciában egyáltalán szóba kerülhetnek? Itt mutatom be Nemes Lordok Andy Sinatrát, a titokzatos borbélyt az USA-ból, aki homlokára szerelt szerkezet útján állandó összeköttetésben van a holdlakókkal és üzeneteket közvetít a világ problémáinak megoldására fel egészen a Fehér Házig.
Potenciális veszély
Nemzetközi törvények és rendelkezések szerint ha a légijármű megsérti egy ország területi felségjogát, ez veszélyezteti annak nemzetközi biztonságát. E rendelkezések vonatkoznak elsősorban az UFO-erőkre, amelyek törvénytelen behatolók az ország szuverén légterébe. Ennek következtében nemzetközi ENSZ-rendelkezések hiányában az egyes nemzetek UFO-k elleni fegyveres akciói törvényesek. Első példa a Szovjetunió fegyveres támadása az USA U2 katonai felderítő repülőgépe ellen 1960 májusában.
Következésképpen: az 1969. december 17-én megszületett Project Blue Book? első bekezdése, amely szerint: a légierőnek jelentett, kivizsgált és kiértékelt UFO-esetek a nemzet biztonságára soha veszélyt nem jelentettek egyáltalán nem áll helyt és el nem fogadható. Mert ha a megállapítást elfogadjuk, akkor a különböző nemzeteknek a földön, a levegőben és az űrbolygókon végrehajtott ún. nemzetközi kémkedése és stratégiai felderítése egymás ellen a Pentagon szerint nem más, mint az érintett országok békés és testvéri megnyilatkozása egymás irányában, mely ab ovo kizárja a kémkedésnek még a legkisebb gyanúját is.
Ám ha ez az amerikai légierőnél valóban így is van, vajon miért volt szükség arra, hogy két hónappal korábban, 1969. október 20-án a légierő a következő bizalmas tájékoztatást küldje ki alegységeinek: Unidentified Flying Object jelentések, amelyek bármily vonatkozásban állnak a nemzeti biztonság szempontjából, a JANAP 146. illetve az Air Force kézikönyv 55-11 bekezdésével, semmiféle vonatkozásban nincsenek a Project Blue Book rendszerével.
Engedjék meg Nemes Lordok, hogy e bizalmas katonai felvilágosító intézkedés égető szükségességét a nemzeti s a nemzetközi biztonság súlyos megsértéseinek tényeivel világítsam meg és azok józan megítélését Önökre bízzam:
1./ 1973. október 12-19 között az Egyesült Államok közép-keleti részén a Mexikói-öböl s a Nagy-tavak vidéke között az UFO-erők szabályos hadgyakorlatot hajtottak végre. Október 17 -18. között Alabama állam volt a manőver célterülete, amikor egy kis vidéki település, Falkville rendőrfőnöke egy furcsa öltözetű sisakos űrrobotot fényképezett négy polaroid fényképen a község külterületén. A fényképeket a sajtó azon nyomban hamisnak bélyegezte és a rendőrfőnököt felettes hatósága lemondásra kényszerítette. Hogy miért? Vessünk egy pillantást a térképre és rögtön megállapíthatjuk, hogy a robot délnyugatra, 17 mérföldnyire volt a világ leghatalmasabb katonai űrrakéta és titkos katonai kísérleti ipartelepétől, a huntsville-i Redstone Arsenal gyárvárostól.
2./ Az amerikai katonai akadémiák tankönyve az 1955. augusztus 21-i Sutton Farm, Kelly, Kentucky eset ismertetésében megerősíti azt a feltevést, hogy a kihajózott űrhajósok golyó-biztos űrruhát viselnek, számítva a lakosság ellenséges magatartására, mely a felvilágosítás hiányának az eredménye. Idézek: A Suttonok (apa és fia) egy 12-es kaliberű puskát és egy 22-es pisztolyt ragadva, egészen közelről tüzeltek az űremberre. Mindketten hallották a fémről visszapattanó golyók és lövedékek éles sivítását. Az emberalak a földre bukott, de felugrott és visszament!?
A Suttonok ugyancsak jelentették, hogy a furcsa alakok magassága 3 és 1/2 láb volt (100-105 cm) nagy, kerek fejjel és aránytalanul hosszú kezekkel. Az amerikai UFO-pioneer, Leonard Stringfield nyomozati adatai szerint nyolc lezuhant (esetleg lelőtt) galaktikus űrhajó és kb. huszonöt kozmikus ember holtteste van befagyasztva a Pentagon őrizetében. Ezek a Wright Patterson légibázis, Akron, Ohio telepének különleges őrizet alatt álló úhynevezett High Security telepén vannak tárolva. Figyelemre méltó, hogy ezeknek az űrembereknek méretadatai teljesen megegyeznek a Suttonok vallomásaival. (Három és fél láb, részletes adatok az ICUFON Kék Memorandumában.)
3./ Szervezetem (az ICUFON) az egyiptomi-izraeli hatnapos háborútól kezdődően részleteiben kiértékelte az európai kontinens és a Földközi-tenger térségére eső UFO-adatokat (hírszolgálati irodák, helyi jelentések, stb.) és a megfigyelések adatainak térképre vetítésével megállapította, hogy az Izrael, az arab államok és az afrikai országok felé irányuló, óriási arányú fegyver és hadianyag szállítás a kontinens stratégiai kulcspontjain szigorú UFO-ellenőrzés alatt áll. A megfigyelések sűrűsége ugyanis a Skagerrak-Kattegat tengerszorosra, az Angol Csatornára, Gibraltár, a Dardanellák és Szuez területére esik.
4./ Galaktikus űrhajók támadói akciói és fegyveres összetűzések.
1975. október és november hónapokban állítólagos Unidentifiable Helicopters támadó szándékú akciókat hajtottak végre az Egyesült Államok északi térségének fegyverraktárai, atomtelepei, rakétakilövő helyei s más, a repülés számára tilos területei (off limits) felett. Az érintett terület légibázisai teljes riadókészültségben voltak. A szokatlan, három éven belül a titoktartás alól feloldott katonai jelentések és intézkedések között nem oldották fel a titoktartás alól azokat az intézkedéseket, amelyek a helikopterek elleni fegyveres akciókat tartalmazzák. Ugyancsak mélységesen elhallgatják, hogy a támadó állítólagos helikopterek honnan és hogyan kerültek a titkos bázisok fölé, a hadbírói nyomozás milyen eredményre vezetett s a helikopterek személyzete milyen büntetést kapott?
5./ Az Egyesült Államok iráni követének 1976. szeptember 19-én a Fehér Házhoz, a vezérkar főnökéhez és a Pentagon különböző osztályaihoz intézett titkos távirata szerint egy diszkosz alakú, anyaűrhajóból lanszírozott kisebb, ugyancsak diszkosz alakú tárgy megtámadott egy F-4-es vadászgépet, melyet megfigyelésre rendeltek ki. Idézek: A pilóta az objektumot egy AIM-9 rakétával vette célba, de a kioldás pillanatában nemcsak az elsütő berendezése, hanem a repülőgép teljes hírközlő berendezése felmondta a szolgálatot.? Valami, előttünk teljesen ismeretlen erő megbénította a gép elektromos berendezéseit!
6./ 1974-ben a Szardínia szigetén telepített NATO rakétabázis lőgyakorlatot hajtott végre a Földközi-tenger felett. A rakéta röppályájának filmfelvétele szerint a rakétákat egy, a távolban lebegő, ugyancsak diszkosz alakú objektum sugárlövésekkel semmisítette meg.
7./ 1974 őszén Binnben (Korea) egy ovális alakú űrhajó viszonozva a leküzdésére kilőtt Hawk-rakétát, sugárfegyverével visszalőtt a rakéta ütegállására, mely az egyik szemtanú szerint: felismerhetetlen tömeggé olvadt össze, mint valami gyerekjáték.
E néhány UFO-eset intő és riasztó figyelmeztetés a nemzetek számára, hogy modern földi fegyvereink teljes mértékben elégedetlenek és tehetetlenek a galaktikus hatalmak erőinek felsőbbrendű tudományával, technikájával s azok űrstratégiai és taktikai műveleteivel szemben.
A nemzetközi biztonság még súlyosabb veszélyeztetését igazolja a North American Air Defense Command (NORAD) coloradói központjának tájékoztatása. E szerint bonyolult szerkezetű infravörös szenzorok, szinkronizált őr-szatellitek és egyéb űrfelderítő berendezések globális hálózata naponta 800-900 olyan objektumot regisztrál, amelyek repülési karakterisztikája és röppályája nem azonosítható egyetlen Földünk körül keringő mesterséges holdéval!
Nemes Lordok! Ha 800-900 regisztrált megfigyelésnek csupán 10%-át veszzük figyelembe ama objektumokra, amiket a lakosság szabad szemmel észlel, olcsó film és fotókamerákkal rögzít és amelyet csupán csak hírszolgálati irodák jelentenek, félelmetes eredményt kapunk:
A külső világűrből minden órában három és fél objektum sérti meg és hatol be törvénytelenül Földünk légterébe, hogy ellenőrzés alatt tartsa égitestünk hatalmait és népeit!
Ha mindehhez még hozzáadjuk a Szovjetunió ugyancsak hasonló űrellenőrzését, a SALT-I. és II. évtizedek óta meg nem születő stratégiai fegyverkorlátozó szerződését az USA és a Szovjetunió között, akkor a következőkre kell Nemes Lordok a figyelmet összpontosítanom:
1969. július 21. óta, amikor is az első földi ember a Holdra lépett, a két űrfelderítő katonai nagyhatalom lázas sietséggel indította el a legborzalmasabb stratégiai fegyverek gyártását, amiket állítólag űrvédelemben kívántak felhasználni és alkalmazni. Szabad legyen megkérdeznem Önöket: ki ellen? A néhány száz (400) még üzemben lévő mesterséges hold, vagy a 4000 ún. bedöglött űrszemét (space bedris) ellen? Esetleg talán 800-900 objektum ellen, melyet a NORAD naponta regisztrál?
Nemes Lordok! A magam részéről teljesen lehetetlennek tartom, hogy a Föld bármelyik nemzete olyan őrül lenne, hogy azért gyártson stratégiai fegyvereket, hogy azzal önmagát és egész civilizációnkat megsemmisítse. Ellenben, ha figyelembe vesszük az UFO-k megtévesztő stratégiai és taktikai műveleteit Földünk légterében, igen könnyen megtörténhetik a végzetes félreértés, mely mind az USA, mint a Szovjetunió oldaláról egy végzetes megsemmisítő háborúnak lehet kiváltója, mint az 1979 novemberében történt, amikor állítólag másfél hónapi nyomozás után (?) megállapították, hogy a NORAD hamis riadója a magnóberendezés hibája volt.
Pillanatig sem kétséges, hogy Földünk nagyhatalmainak jelenlegi stratégiai hadmozdulatai a földön is, a levegőben is, a vizeken is az UFO-erők ellenőrzése alatt állnak. Következésképpen: a katonai szuperhatalmak nagyvezérkarának az esetben, ha a jelenlegi polgárháborúk illetve kisháborúk az őket fedező világhatalmak fegyveres összecsapásává fajulnának, e baljóslatú UFO-erők esetleges döntő beavatkozásával feltétlenül számolniuk kell!
?Nagyon jól tudjuk, hogy az űrháború, egykor csupán mint írói képzelődés, igen közeli valóság lett, állapította meg Lord Cimerley, a Lordok Házának 1978. január 18-i parlamenti vitáján. Megállapításait és idejekoráni figyelmeztetését 1978 júliusában Michael A.G. Mishoud, az Egyesült Államok State Departmentjének International Security Department-Igazgatója egy értekezletén a következő kijelentéssel erősítette meg: Idegen naprendszerek lényeitől potenciális veszélyben vagyunk, de mi is potenciális veszélyt jelentünk számukra? Szabad legyen hangsúlyoznom a megállapítás második felét: de mi is potenciális veszélyt jelentünk számukra? Mi ez, ha nem a nemzetek kormányainak egyenes riasztása e világhatalom részéről, hogy cselekednünk kell, mielőtt még nem késő.
Javaslat a probléma megoldására.
Az ICUFON három évtizeden keresztül számtalan tervezettel hívta fel az ENSZ és tagnemzetei figyelmét, hogy a fenyegető veszély előrevetett árnyékát elmozdítsuk nemzeteink fölül. Ha nemzeteink fegyveres és biztonsági erői végre mérlegelnék, hogy a galaktikus űrhatalmak erőinek problémájában egy tiszta kép megalkotása parancsoló szükség ? mert civilizációnk túlélése mind a Földön, mind a külső világűrben egzisztenciális kérdés, tisztelettel javaslom a következőket:
A katonai titoktartás feloldása kizárólag az UFO szintjén egy csapásra hatalmas perspektívát nyitna meg a kérdés megoldása felé anélkül, hogy az a legkisebb vonatkozásban is érintené bármely nemzet kötelező hivatalos katonai titoktartását.
Ez ICUFON szervezetünk és a velünk együttműködő UFO-szervezetek tiszteletteljes javaslata, melyet részleteiben indokolva már benyújtottunk Őfelsége Kormánya ENSZ-hez akkreditált követének. Ugyancsak ez a tiszteletteljes javaslatunk az összes nemzet kormányának is, amelyek végre rádöbbentek a cselekvés nyomasztó szükségességére.
A World Authority for Spatial Affairs (WASA) project megindításának első fázisa e nemzetek önkéntes kezdeményező összefogása. Ez a nemzetközi űrbiztonsági és tudományos intézmény mint by the Nations for the Nations egy, a nemzetek részére felajánlott területen létesülne. A létesítmény a résztvevő nemzetek közös igazgatása alatt állna és a következő nemzeti képviseleteket összesítené:
1./ Katonai erők a nemzetközi biztonság szolgálatában.
2./ Tudományos közösség a tudományos kiértékelés végrehajtása.
3./ Pioneer UFO-szervezetek az UFO-kutatás és a nagyközönség tájékoztatására.
A WASA-project célja: A nemzetek kooperatív együttműködésével az egyetemes béke, biztonság szolgálata az összes nemzet és az ENSZ közös javára és érdekében. Részleteiben:
1./ Az UFO-k operatív műveleteinek nemzetközi ellenőrzése, azok szakszerű analízise és a nemzetek tájékoztatása.
2./ Minden lehető módon összeköttetés keresése és felvétele a felderítő UFO-erőkkel.
3./ Földi űrkorszakunk generációinak nevelése, mind a nemzetek, mind a kormányok adminisztrációja részére.
Hálásan köszönöm figyelmüket és engedjék meg, hogy tájékoztatásomat az 1977-es acapulcói (Mexikó) első nemzetközi UFO kongresszuson elmondott szavaimmal zárjam: Emberiségünk történelmének homokóráján az idő későre jár; itt az alkalom, hogy nemzeteink békéjéért, biztonságáért és felemelkedéséért cselekedjünk. Ez magasztos és felemelő kötelesség, melyet ha most elmulasztjuk, soha nem tér vissza!