Home Cikkek Kiállítják a rejtélyes Gábriel-követ

Kiállítják a rejtélyes Gábriel-követ

1

Abban is egységesek a tudósok, hogy a szöveg egy Jeruzsálem elleni támadás apokaliptikus látomását írja le, ahol angyalok szekerén megjelenik Isten a város védelmében. A központi angyalfigura Gábriel: ?Én Gábriel vagyok? ? áll a kövön is.

A nézeteltérések részben abból származnak, hogy fontos helyeken elmosódott a tinta, valamint a szöveget két átlós repedés három részre szabdalja és ezért részben olvashatatlan. A szöveg mintegy negyven százaléka egyértelm?, amely alapján a szakért?k öt olvasatot készítettek.

gabriel-stone_2553005b.jpg

Nemcsak a lelet tartalma, hanem formája is különleges: tintával írtak k?re, és sehol máshol nem találtak a térségben hasonló módon készült vallásos iratot. James Snyder, a múzeum igazgatója elmondta, hogy ?olyan az írás, mintha k?re írtak volna egy holt-tengeri tekercset, azonos korszakból származik, és néhány tekerccsel egyez? bet?ket tartalmaz az íráskép?. 2008-ban komoly vihart kavart egy izraeli tudós elmélete, amely szerint a szöveg forradalmasíthatja a korai kereszténységr?l való tudásunkat, ugyanis egy Jézus kora el?tti messiási feltámadásra hivatkozik. Állítását arra a sorra alapozta, hogy ?három nap múlva élned kell?. Kés?bb a Héber Egyetem professzora visszakozott, de a Biblia-tudósok körében továbbra is viták zajlanak a k?vel kapcsolatban. Gábriel arkangyal személye mind a három nagy monoteista vallásban megjelenik.

Megtalálható a 13. századi, úgynevezett damaszkuszi kódexben, a teljes héber Biblia egyik legrégibb illusztrált kéziratában, az Újszövetség 10. századi ? Bretagne-ból származó ? kéziratában, melyben Gábriel megjósolja Keresztel? Szent János születését és megjelenik Sz?z Máriának, valamint a 15. vagy 16. századi iráni Koránban is, ahol az arabul Dzsibrilnek nevezett angyal feltárja Mohamednek az Isten szót. A mintegy egy méter magas k?tábla története meglehet?sen homályos. Egy beduin találta 2000-ben a Holt-tenger jordániai partjainál, majd Gaszán Rihani jordániai régiségkeresked?höz került. ? eladta David Jeselsohn svájci-izraeli m?gy?jt?nek, aki most kölcsönadta a kiállításra az Izrael Múzeumnak az el?z?leg már Rómában és több amerikai városban is bemutatott leletet.

1 KOMMENT