Valamennyi világrész valamennyi embere s minden ember körül az egész világ : maga a megérthetetlen csoda, amely sok ezer-millió esztendő óta rejtély és talán örökre az is marad.
Ember soha meg nem értheti, legfeljebb tanulmányozhatja és megmagyarázhatja csillagvilág, vagy legapróbb növény egyformán jelenlevő csodáit s talán nem is lenne jó, ha mindent megérthetnénk s nem maradna elgondolkozni való az ilyen jelenségeken. De bármerre menjünk a nagyvilágban, találkozunk olyan tárgyakkal, amelyek Istent vetítik elénk.
A cseppkő építmények tökéletes pontossággal ugyanazok, mint a hindu templomok azzal a külömbséggel, hogy – nincs bejáratuk. A szeszélyes természet építette őket.(?) ?Akár a természet szeszélye, akár valamely más erő alkotta ezeket, bizonyos, eredetük érthetetlen s nem is véletlenség, hogy ilyenek. Amikor a természet a Hindu pagodákat Amerika belsejében sziklából faragja ki, vagy a nílusi mocsarak krokodilusát kőbevésve odadobja a texasi sivatagba : az ember önkéntelenül arra gondol, nem az ember volt-e az, aki elsőnek a kőpagodát pillantotta meg s ezt utánozta le Indiában??
Karisbad – de Amerikában!
Az amerikaiak nagy szeretettel nevezték el falvaikat és városaikat azokról a helyiségekről, amelyekből származtak, ahonnan a Újvilágba kivándoroltak. Így ma Amerikában szépen megtaláljuk Londont, Berlint, Prágát s egész sereg más európai várost. Ezek közzé tartozik Karisbad is, amelynek itt mesébe illő csekőbarlangjai is vannak.
Ez a Karisbad Új-Mexikóban fekszik és barlangjaiban van egy, amelyet a ?Nagy Dóm? – nak is hívnak. Ennél csodálatosabb cseppkőalakulatot a világon sehol sem találni. Külön nevezetessége az, hogy a barlang cseppkővel valami megérthetetlen csoda folytán a legszebb indiani sztupákat formálják ki, de olyan pontosan, hogy egyetlen ciráda, egyetlen oszlop sem hiányzik róluk.
Kétségtelen, hogy bármennyire ősi föld is India, de ezek a kőpagodák nála is sokkal idősebbek. A kutatók tehát innen-onnan joggal állítják, hogy az utánzó nem a karisbadi cseppkő, hanem igenis, a hindu nép volt, azzal a különbséggel, hogy a cseppköveket nem díszítik aranylemezek és a pagodába nem férne be egyetlen hindu sem, mert egyszerűen egyiknek sincs bejárata.?
Tolnai Világlapja 1941