A népszokások szerint ma kell elűzni a rossz szellemeket egy csörgős bottal, vagy köcsögdudával. Eztán hatalmas bulit kell csapni az Istvánok és Jánosok tiszteletére, majd 28-án jöhet a vesszőzés, ami ugyan kellemetlen, viszont aki kibírja, jövő évben nem lesz beteg. A karácsonyi népszokásokról Tátrai Zsuzsa beszélt az M1 aktuális csatornán.
December 26-án tartják a regölést, ami egy érdekes, még a sámánizmussal is összefüggésbe hozható népszokás. Ilyenkor a férfiak – akik Szent István szolgáinak tartják magukat – házról-házra járnak köszönteni, csörgős botot vernek a földhöz, köcsögdudát is visznek magukkal, hogy elűzzék a rossz szellemeket.
A néprajzkutató elmondta, hogy különösen december 26-án és 27-én – mivel régen többségben voltak az Istvánok és a Jánosok – széles körben ünnepeltek. Erdélyben máig élő népszokás, hogy december 26-án és 27-én felkerekednek és énekszóval köszöntik az Istvánokat, Jánosokat.
Emellett – bár azt hagyományosan katolikusok tartották – mára úgy tűnik, ökumenikus formában éled újjá a borszentelés hagyománya, amely ugyancsak december 27-hez kötődik. A szentelt bornak a hagyomány szerint gyógyító erőt tulajdonítottak. December 28-án Aprószentek napja van, amikor az úgynevezett vesszőzés volt a szokás. Ennek lényege, hogy akit megvesszőznek, az a következő évben nem lesz beteg.
A karácsonytól újévig tartó időszakhoz több étellel kapcsolatos hagyomány is köthető. Ilyenkor nem szabad baromfit enni, mert az kikaparná a szerencsét, inkább a disznó ajánlott, mert az előtúrja a szerencsét.
A néprajzkutató elmondta azt is, hogy a szilveszteri trombitálás onnan ered, hogy a hagyomány szerint a zajongással minden rosszat elűzzenek. Sokan pedig úgy gondolták, hogy minden, ami újév napján történik, az ismétlődik majd egész évben, ezért aszerint is cselekedtek: például ezen a napon nem adtak kölcsön – írta az MTI.