Home A múlt rejtélyei Komplex mérnöki munka és fémmegmunkálás nyomait fedezték fel egy ősi görög „piramis”...

Komplex mérnöki munka és fémmegmunkálás nyomait fedezték fel egy ősi görög „piramis” alatt

357
0
Az Égei-tenger középső részén található Kükládok szigetcsoport egyik kis szigetén legutóbb talált leletek fémmegmunkálásra, valamint egy urbanizációs központ kialakulásának kezdeti nyomaira utalnak – állítják a területen kutató régészek.

Daszkalio egy piciny sziget, amely a tengerszint megemelkedésének köszönhetően bukkant fel az Égei-tengeren. 4500 évvel ezelőtt még egy keskeny ösvény kötötte a össze a ma már lakatlan, védett területnek számító Kerosszal.

Mintegy 4000 évvel ezelőtt a sziget lakói az ott található piramis alakú hegyfok teljes felületét kifaragták. A hegyfokot mintegy 1000 tonnányi fénylő fehér kő segítségével teraszos kialakításúra faragták, hogy úgy tűnjön, mintha egy hatalmas piramis emelkedne ki az Égei-tengerből. A cél feltehetően az volt, hogy ez legyen a legimpozánsabb ember alkotta építmény a Kükládokon.

A teraszok alatt azonban kézművességre és fémmegmunkálásra utaló, évezredeken át felderítetlen nyomokat is találtak a kutatók, amelyek felveszik a versenyt az építmény felszínen látható csodájával.

A három ország régészeiből álló kutatócsoport egy vízelvezető csatornarendszerre is rábukkant, amely 1000 évvel korábban keletkezett, mint a knósszoszi palota vízvezeték- és csatornahálózata.

A Kr. e. harmadik évezredben Kerosz az egyik legfontosabb szentélynek számított. Régészek korábban a stilizált emberi alakokat megjelenítő, számos modern művészt, többek között Picassót is ösztönző kükladikus márványszobrok ezreit fedezték fel a területen, amelyeket a jelek szerint szándékosan törték össze, majd szállították a szigetre, „végső nyughelyükre”.

Az egykori település megépítése és fenntartása hatalmas közösségi erőfeszítést vett igénybe. A ma már elhagyatott lejtőkön egykoron épületek sora állt, ami arra utal, hogy 4500 évvel ezelőtt ez volt a Kükládok egyik legnépesebb szigete, annak ellenére, hogy az ételek többségét, valamint a fémfeldolgozáshoz szükséges érceket is importálni kellett.

A fémfeldolgozásra utaló első nyomokat 10 évvel ezelőtt tárták fel a kutatók. Az újabb leletek között két műhely is található, tele a fémmegmunkálás során keletkezett hulladékkal. De találtak itt egy ólombaltát, réztőröntőformát, valamint kerámiatöredékek tucatjait, amelyek szintén a fémmegmunkáláshoz köthetők (ilyen például egy fújtató nyílása). A régészek még vissza fognak térni, hogy feltárják az előző ásatási szezon legvégén talált agyagkemencét.

Az ásatást vezető Michael Boyd, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint a fémmegmunkálási szakértelem nyomai teljesen egyértelműen felfedezhetők Daszkalión, amelyek egy olyan időszakból származnak, amikor nemcsak az ehhez szükséges szakemberek száma, hanem a nyersanyagokhoz való hozzáférés is rendkívül korlátozott volt.

Boyd szerint a fémmegmunkálás jelenléte más jelenségekkel együtt az urbanizáció kezdeteire utal. A kézműves munka és a mezőgazdasági termelés egyre elterjedtebbé és intenzívebbé vált, miközben az épületek is grandiózusabbak lettek, fokozatosan háttérbe szorítva az egykori szentély jelentőségét – egy urbanizációs központ körvonalai kezdtek kibontakozni.

A felásott talajban többek között hüvelyesek, szőlő, olíva, füge, mandula és gabonafélék, köztük búza és árpa nyomait is megtalálták. Mint Evi Margaritis, a Ciprus Intézet kutatója fogalmazott: „Ezen ételek nagy részét importálták: ezeknek a bizonyítékoknak a fényében felül kell vizsgálnunk az élelmiszercserét is magában foglaló hálózatokkal kapcsolatos ismereteinket.”

A piramisszerű kialakításhoz használt fehér követ a mintegy 10 kilométerre található Náxoszról importálták. A vízelvezető-rendszert a régészek akkor találták meg, amikor az alsóbb részeken található teraszokon egy impozáns lépcsőt tártak fel. A következő kutatási fázisban a szakértők igyekeznek majd kideríteni, hogy friss vízzel látta el a helyieket vagy a szennyvíz elvezetésére szolgált.

Az ásatások másik vezetője, a neves Colin Renfrew professzor még diákként járt először Keroszon, de hosszú pályafutása során még sokszor visszatért a szigetre. Úgy véli, a hegyfok egykoron azért válhatott a fejlődés központi szereplőjévé, mert itt volt a legjobb természetes öböl a szigeten, széles kilátással az Égei-tengerre.

forrás: Múlt-kor, rejtélyekszigete