Az oroszlántestű és emberfejű építmény az ókori Egyiptom egyik legjellemzőbb és egyetemesen legfelismerhetőbb alakja. Eddigi tudomásunk szerint csak egy van belőle, amely a piramisok közelében található. Azonban a mai napig nincs egyetértés abban, pontosan mit szimbolizál és mi a célja illetve azt sem, milyen technológiával faragták ki.
2018 augusztusában azonban építőmunkások egy olyan leletre bukkantak, amelyet egy második Szfinx lehet. A felfedezés a királyok Völgyének közelében történt. Sok egyiptomi lelet ugyanis a mai napig a homok alatt van és időnként előfordul, hogy találnak valamit, amely meghatározó lehet az ókori Egyiptom történetének szempontjából.
A feltételezett második Szfinx egy út alatt helyezkedik el. Az út a karnaki Nílus menti templomokat kötötte volna össze Luxorral. A szobrot 4000 éve építhették és nagy része a föld alatt van, egyelőre nincsenek fényképek róla. Ugyanakkor a túristákat szívesen látják a területen.
A kérdés, hogy mi lehetett a célja ennek az építménynek? Tiszteletadás az Isteneknek? Vagy tiszteletadás űrbéli látogatóknak, mint ahogyan azt egyesek feltételezik?
Mohamed Abel Aziz, a Luxori Antik Leletek igazgatója szerint nincsenek kész tervek a feltárásra mert a “szobor környezeti feltételei ezt nem teszik lehetővé”. Ez azért sajnálatos, mert a lelet sok kérdésre választ adhatna: például felfedhetné, kik voltak valójában az Istenek. Vagy azt, befolyásolták-e földönkívüliek az egyiptomi civilizációt.
Az ókori egyiptomi építmények ugyanis sokszor tesznek utalást az Istenekre, de még nem tudjuk teljes bizonyossággal, kik lehettek azok.
Amíg azonban vizsgálják a felfedezést, addig a munkálatokat leállították.
Ha kiderül, hogy a szobor még egy Szfinx, akkor az jelentős történelmi felfedezés lesz mint a hagyományos történészek, mint az ősi idegen elméletet vallók körében.
Karin Henseler képe a Pixabay -en