Home A múlt rejtélyei Már a Szaturnusznál jár a Cassini

Már a Szaturnusznál jár a Cassini

142
0

2016041018Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Szaturnusz körül keringő űrszondája, a Cassini megérkezett a bolygó külső gyűrűihez, hogy alábukva a gyűrűk közé öt hónapon át tanulmányozza azokat, mielőtt befejezi küldetését. A Cassini-űrszonda pályaelemeiben semmi olyan perturbációs hatást nem sikerült azonosítani, amely az állítólagos kilencedik bolygó létét bizonyítaná.

A Cassini pályára állásában kedden a planéta nagy holdja, a Titán gravitációs ereje segített. Az első körét szerda éjjel kezdte meg, az első gyűrűn pedig a tervek szerint vasárnap halad át.

A Szaturnusz gyűrűi 6630 és 120 ezer 700 kilométer magasságban találhatók a Szaturnusz egyenlítője fölött. Vastagságuk pedig közel 10 méter, helyenként azonban 4 kilométeres magasságot elérő “hullámok” találhatók bennük. A Cassini minden hetedik napon “bukik alá” az ismeretlen térségben, és húsz ilyen alábukást akar végrehajtani, hogy megfigyelje a Szaturnusz egyes miniholdjait és mintát vegyen a gyűrűk részecskéiből és gázaiból. Ezután szeptemberben még egy utolsót ugrik a mélybe, hogy a bolygó légkörébe zuhanva befejezze küldetését.

2016041018
A Szaturnusznak öt fő és több kisebb, halványabb gyűrűje van, amelyek jég- és kőzettörmelékből állnak. A gyűrűket a felfedezés sorrendjében az ábécé betűivel jelölik. A Cassini először egy halványabb, meteorokból álló, két holddal keringő gyűrűt érint, a lényegesen sűrűbb F gyűrűt márciusban és áprilisban célozza meg – közölte a NASA pasadenai bolygókutató központja (Jet Propulsion Laboratory, JPL). A viszonylag keskeny, 800 kilométer szélességű F a Szaturnusz legkülső nagyobb gyűrűje, melynek anyaga – úgy tűnik – folyamatos áramlásban van. Noha olyan közel repülünk az F gyűrűhöz, mint még soha, így is több mint 7800 kilométerre leszünk tőle. Ebben a távolságban igen kicsi az a kockázat, amelyet az űrtörmelék jelentene”
– magyarázta Earl Maize projektmenedzser.

20160620szaturnusz-gyuru-objektum

Ugyanakkor a Cassini, mielőtt utolsó, halálos ugrását végrehajtja, mintegy 90 ezer kilométerre a Szaturnusz felhőit is megközelíti. A Cassini-Huygens az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, az ESA és több európai ország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997-ben indult a floridai Cape Canaveralből. A nagyméretű űrszonda a Vénusz, majd a Föld és a Jupiter gravitációs lendítését kihasználva jutott el a Szaturnusz közelébe 2004 júniusában. Az Európai Űrügynökség (ESA) Huygens leszállóegységet 2005-ben bocsátotta a Titán felszínére.

20131018-szaturnusz-nasa-cassini-urszonda2

A Cassini eddig viszonylag nagy távolságból, a gyűrűrendszeren kívülről végezte megfigyeléseit a Naprendszer második legnagyobb bolygójáról. Utolsó keringési pályáin viszont közelképeket készít a gyűrűkről, ami sokat elárulhat e képződmények koráról. Több mint kétmilliárd kilométer után fogytán az üzemanyaga, ezért a földi irányítók a Szaturnusz légkörébe irányítják, ahol a hatalmas légköri nyomás hatására 2017 szeptemberében megsemmisül majd.

origo.hu