Már látott ufót a Magyar Csillagászati Egyesület Győri Helyi Csoportja- vallja Pete Gábor, a klub vezetője. Azonban leszögezi, ehhez a kijelentéshez ismernünk kell az ufó definícióját. A helyi amatőr csillagászok több mint ötven éve szemlélik az égi jelenségeket, ezalatt több érdekességnek is tanúi lehettek.
A Magyar Csillagászati Egyesület Győri Helyi Csoportja 2002. óta működik a városban. A győri klub az országos szervezet 16. csoportjaként jött létre több mint 40 fővel. Előtte is volt Győrben csillagász klub Rába MVG csillagász szakkör néven, amit Szitter Béla vagongyári munkás alapított 1955. október 25-én. Akkoriban újszerű, divatos tudomány volt az űrkutatás, az első szputnyik fellövése nagy szenzáció volt- az ember kilépett a világűrbe- mondta el Pete Gábor, az egyesület győri csoportjának vezetője.
A szakkör alakulása után négy évvel már távcsöve is volt a győri csillagászoknak. Akkoriban jelent meg Kulin György professzornak egy csillagászatról szóló könyve, amelyben leírt egy egységes távcsőtervet. Ezt a győriek megépítették. A 30 cm-es Newton távcső a mai napig megvan.
A Dunakapu téren álló épület tetejéről 1990-ben költöztették át az úgynevezett csillagdát a Széchenyi István Főiskola kollégiumára, ekkor felvették a SZIF Amatőr Csillagász Klub nevet, a foglalkozásoknak a Természettudományi Kabinet adott otthont. Az oktatási intézmény egyetemmé válásakor pedig a csillagászok felvették a Győri Egyetemi Bemutató Csillagvizsgáló nevet és még ebben az évben a tagok hozzájárulásával a Magyar Csillagászati Egyesület Győri Helyi Csoportjává is alakultak.
Pete Gábor kifejtette, az elmúlt tíz év nagyon hálás volt hozzájuk, szinte mindenféle égi eseményt meg tudtak nézni, volt teljes napfogyatkozás, teljes és részleges holdfogyatkozás, fényes üstökösök, Merkúr-átvonulás és Vénusz-átvonulás. Utóbbi jelenséget 2004. június 6-án látták utoljára, előtte 120 évig nem volt ilyen, viszont 2012-ben megint lesz egy, majd újabb 120 évig nem.
Öt évvel ezelőtt a győrieknek sikerült megörökíteniük a sarki fényt is, ami nagyon ritkán, 10-15 évente, de Győrhöz közel is látható. A klub egyik tagja egy új szupernóvát is megörökített. Több győri amatőrnek az is megadatott, hogy részt vehetnek nemzetközi kutatási programokban.
A Magyar Csillagászati Egyesület Győri Helyi Csoportja már látott ufót is- avat be Pete Gábor, ám azonnal leszögezi, ehhez ismerni kell az ufó pontos definícióját is. Foltokat láttak az égen keringeni, amit nem tudtak azonosítani. Ezekről később kiderült, hogy a galambok hasáról tükröződő városi fény. A lámpák világítják az utcákat, a fényük felszűrődik az égre is, a galambokat megvilágítják.
Sok ember állítja, hogy őt elrabolták az ufók, a földönkívüliek. Erre a győri klub vezetője kérdéssel válaszol. Hogyan lehetséges az, hogy a Magyar Csillagászati Egyesület közel négyezer tagjából senki nem látott az állításokhoz hasonlót, pedig ők folyamatosan az eget kémlelik. ?Nem zárom ki, hogy a világegyetemben nem vagyunk egyedül. Annyi csillag van az égen, annyi naprendszer, annyi felfedezésre váró bolygó közül, egészen biztos, hogy vannak valahol értelmes lények, akár hozzánk hasonlóak is”- vallja az egyesület vezetője.
A technikai fejlődés területén megnyílt a csillagászok előtt a világ. A távcsőmechanikák megfizethetőbbé váltak. Az égi jelenségek megörökítésének technikája is hatalmas fejlődésen ment át, egyre modernebbek a digitális fényképezőgépek és korszerűbb a képek feldolgozása is. Mádai Attila fotós nevéhez fűződik a TDM óragépmester eszköz feltalálása. A fejlesztésnek köszönhetően a távcsövek mechanikai hibáit ki tudják küszöbölni: az elektronika figyeli a távcsövet, ha hiba van, azt azonnal korrigálja.
Az egyesület tagjai szívesen mutatják be tevékenységüket minden érdeklődőnek, ezért a csillagvizsgálóban páros heteken pénteken télen 19 órától, nyáron napnyugtától távcsöves bemutatót tartanak. Az egyesület fontosnak tartja az utánpótlásnevelést is, ezért a Gyermekek Házában minden páratlan héten foglalkozásokat tartanak az általános és középiskolás gyerekeknek.
A tavalyi esztendő a csillagászat nemzetközi éve volt, amikor világszerte megemlékeztek arról, hogy Galileo Galilei 1609 augusztusában fordította távcsövét a csillagos égbolt felé, s épp most 400 éve (1610. január 7-én) felfedezte a Jupiter négy holdját. Pete Gábor szerint sajnálatos, hogy a neves esztendő nagyobb égi jelenséget nem tartogatott a csillagászoknak. És hiába kezdődött részleges holdfogyatkozással a 2010-es év, várhatóan idén sem láthatunk majd igazán nagy égi csodákat.
A klub vezetője azonban azt ajánlja, akinek lehetősége van rá, tekintsen az égre, ugyanis télen, főleg fagyban és hidegfront után szép dolgokat látni.