Home Cikkek Megvédi-e az élet a Földet? – A Gaia elmélet Újjászületése

Megvédi-e az élet a Földet? – A Gaia elmélet Újjászületése

2

James Lovelock szerint igen. A kutató az 1960-as években a NASA megbízásából tanulmányozta a Marson lehetséges életet, és ezután dolgozta ki a földi egyensúlyra vonatkozó hipotézisét, a Gaia-elméletet. Eszerint a Föld egyetlen hatalmas él? organizmus, ahol az él? szervezetek összhangban m?ködnek a nem biológiai folyamatokkal, s így szabályozzák környezetüket. Lovelock szerint az élet egyfajta planetáris termosztátként m?ködik, de emellett fenntartja az óceánok szalinitását (sósságát) és más kémiai egyensúlyokat is.

20130704-gaia-elmelet-james-lovelock.jpg
James Lovelock

A klímakutatók azonban sosem fogadták el teljesen Lovelock elképzeléseit. Azt senki sem vitatja, hogy az élet számos tekintetben jelent?sen befolyásolja az éghajlati rendszert. A növények hozzák létre az általunk is belélegzett, oxigénben gazdag és szén-dioxidban szegény leveg?t. A fák óriási mennyiség? es?vizet szívnak fel, amely egyébként visszaömlene az óceánokba. Ezt a vizet azután elpárologtatva juttatják vissza a leveg?be. Az Amazonas-medencében például a csapadék zöme magukból a fákból származik.Sok más hatás is létezik. A felh?kben szaporodó baktériumok például segítik a felh?képz?dést. A tengeri planktontömeg elnyeli a nap sugárzását és felmelegíti a felszínt. A listát még hosszan lehetne folytatni, a kérdés azonban az, mennyire fontosak ezek a folyamatok. Vajon az élet teljesen kiszolgáltatott-e a küls? hatásoknak, amilyen a napsugárzás, vagy képes bizonyos mértékig szabályozni a klímát?

20130704-gaia-elmelet-esoerdo-braziliaban.jpg
Es?erd? Brazíliában

Lovelock napjainkban is nyilvánvalónak tekinti Gaia létezését. “A földi légkör annyira kibillent a kémiai egyensúlyi helyzetéb?l, hogy a mindenkori stabilitásának fenntartásához nagyon hatékony szabályozó rendszerre van szükség” – mondja.A Föld korábbi id?szakaiban is voltak rendkívüli éghajlati kilengések, köztük néhány “hógolyó Föld” nev? állapot, amikor a bolygó nagy része eljegesedett, kis híján eltörölve az életet. Ilyenkor azonban jórészt geológiai folyamatok segítették helyreállítani évmilliók alatt az egyensúlyt. Az viszont elképzelhet?, hogy rövid távon az élet is betölt szabályozó szerepet a bolygó klímájában, és segít csökkenteni a kilengéseket, illetve visszaállítani az egyensúlyt.

20130126-greenland-full.jpg
Felh?örvény Grönland partjainál

Fehérebb felh?k

1987-ben Lovelock és mások el?álltak egy ilyen mechanizmussal. Kimutatták, hogy a tengeri algák egy dimetil-szulfid nev? gázt termelnek, amely a leveg?ben kénsavg?zzé tud alakulni, és kis részecskékbe, úgynevezett aeroszolokba tömörül. Ezek az aeroszolok közvetlenül (a napfény visszaverése által) és közvetve is h?tik a bolygót, úgy, hogy fehérebbé teszik a felh?ket.

A felh?képz?déshez nem elég az, hogy leh?l a nedves leveg?. Addig nem képz?dnek és növekednek vízcseppek, amíg a leveg?ben nincsenek megfelel? részecskék vagy magok (úgynevezett kondenzációs magok), amelyekre a víz kicsapódhat. Ezeknek a magok legalább 100 nanométer átmér?j?eknek kell lenniük. A dimetil-szulfidból származó kénsav-aeroszolok éppen elérhetik ezt a méretet, tehát szerepelhetnek kondenzációs magokként.

A kutatók úgy okoskodtak, hogy amikor a h?mérséklet növekszik, az algák több dimetil-szulfidot termelnek, ennek következtében több felh?csepp képz?déséhez járulnak hozzá. Több csepp fehérebb felh?ket jelent, amelyek több napfényt vernek vissza, így leh?l a leveg?.

A további vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy az óceánok feletti felh?k kondenzációs magjainak legalább 60 százalékát a sópermet alkotja, és a maradék zöme is szilárd szerves anyagokból tev?dik össze, így a szulfátaeroszolok igen kis szerepet játszanak – ha játszanak egyáltalán – a felh?képz?désben, és ebb?l következ?en a leveg? h?tésében.

20130704-gaia-elmelet-kodben-uszo-fenyoerdo12.jpg
Feny?erd? Észtországban

A feny?erd?k is izzadnakÚjabban azonban felvet?dött egy növények által termelt másik vegyületcsoport éghajlat-szabályozó szerepe. Markku Kulmala, a Helsinki Egyetem kutatója és munkatársai a finnországi feny?erd?ket tanulmányozták. Kiderült, hogy a feny?k és sok más növény által kibocsátott illó vegyületek, az úgynevezett terpének oxidálódva szintén leveg?t h?t? hatású aeroszolokat képeznek. A többéves vizsgálat folyamán a kutatók azt tapasztalták, hogy ahogy az éghajlat melegszik, úgy bocsátanak ki a növények egyre több illó anyagot, így növelve a h?t? hatást.

További kutatásokból kiderült, hogy a növények els?sorban saját h?tésükre bocsátják ki a terpéneket, és ennek “mellékhatása” a tágabb környezetük leh?tése. “Olyan az egész, mintha izzadással le tudnánk h?teni a világot” – mondta Pauli Paasonen, a kutatások vezet?je, aki azt is hozzáf?zte, hogy ez a hatás csak a kevésbé szennyezett vidékeken számottev?, másutt alig észlelhet?.

Forrás: origo.hu

2 COMMENTS

  1. A Föld – Anya, folyamatosan ujra képezi az életterünket, szinte másodperc, pontossággal. Nem is kérdés.., nélküle, a MI’ ..id?nként káros tevékenységünk révén, megújjítva.., adja visza ajándékba a föld gyermekeinek.

    Az elmélet nem ujszer?, mindíg is volt, s lesz. Ez egy gyönyör? teremtés, s talán az egyetlen a MI’ Naprenszerünkben.., mert sok van, még ezen kív?l.
    A bioszférát és az együttest tönkre tenni nem tudjuk, mert – NEM ENGEDIK -, nem rajtunk múlik ennek befolyásolása.

    Cak vendégek vagyunk ezen az élettéren, és a vendég – joggal nem illik visza élni.

    A valamikori ?s – Kultúrában él? ?seinknek ez a tudat betöltötte a minden – napjait, hisz a természeti törvények szerint élték minden napjaikat.

    Id?nként.., lesöprik a sakktáblát, és ujra indítják a játékot, friss, el?l – járókkal, és kis katonákkal.