Az az elképzelés, miszerint az emberek csak az agyuk 10%-át használják, régóta kering a köztudatban. De mennyire igaz ez az állítás? És miért veszélyes ennek a hiedelemnek a terjedése?
Sokan hallottuk már azt a meggyőződést, hogy mindennapi agyi tevékenységeinknek csak 10%-át használjuk ki, a többi pedig valamiért inaktív marad. Mintha az agyunk csak várakozna, hogy kihasználjuk benne rejlő potenciált. De tisztázzuk le, ez az elképzelés helytelen, és mindig is az volt. Ugyan több tudós is hangoztatta már ezt az évek során, de valójában csak mítoszról van szó.
A mítosz fennmaradása rávilágít az elavult kutatásokból való következtetések buktatóira. Az agyat teljes mértékben kihasználják a különböző agyi funkciók, a 10%-os kihasználtság viszont túlbecsülés. Erőforrás-igényes természete miatt az agy egy adott pillanatban kapacitásának körülbelül 3%-át képes aktiválni. A mítosz emellett teret ad áltudományos állításoknak is, mivel ennek terjesztői kihasználják a tévhitet. A hiedelem mögött tehát megalapozatlan állítások rejtőznek, akadályozva ezzel az idegtudományok pontos megértését és alkalmazását.
A mítosz eredete tisztázatlan, egyesek a korai agyfestési módszereknek tulajdonítják, amelyek csak a neuronok kis százalékát emelték ki. Lehet az is, hogy a félreértelmezés abból indult ki, hogy a neuronok valóban az agysejteknek csak 10%-át teszik ki, a többit a gliasejtek alkotják. A kutatások azonban kimutatták, hogy ezek a kijelentések túlságosan is leegyszerűsítik a dolgokat.
Azt azonban biztosra kijelenthetjük, hogy a téveszme több mint egy évszázada jelen van. Talán már a 19. században is hangoztathatták. Mindez alapján elmondhatjuk, hogy több mint száz éve terjed ez a neurológiai mítosz, ami jelen van modern kultúránkban is.
Ez amítosz rávilágít arra is, mennyire nem tanácsos következtetéseket levonni nagyon régi kutatások alapján. Akármennyire is képzettek, kompetensek és okosak voltak a 19. századi tudósok, nem rendelkeztek a ma elérhető eszközökkel.
Fontos megjegyezni, hogy az agy rendkívül erőforrásigényes és sűrű szerv, ami azt jelenti, hogy nincs sok hely a fontos vérereknek. Néhány kutatás szerint ez korlátozza a képességünket, hogy az agy egy részéből azonnal átirányítsuk az alapvető erőforrásokat a másik részbe. Ezzel összefüggésben csak mintegy 3%-ot tudunk aktiválni, azaz használni az agyunkból egyszerre.
Mindemellett az agy rendkívül igényes szerv. Csak a testtömegünk 2%-át teszi ki, de körülbelül a testünk energiafelhasználásának 20%-át használja fel pusztán azáltal, hogy működik van.
Olyan ez, mintha az agy egy forgalmas étterem lenne 100 asztallal, de csak három pincérrel. Az étterem teljesen ki van használva, vagy kihasználható, de egyszerre csak három asztalt tudnak kiszolgálni.
Az olyan mítoszokra tehát mint ez is, jobb, ha kritikus szemmel tekintünk.
Fotó: CC BY 2.0 Andrew Mason