Mesterségesen hozták létre Sandyt?

Egyre többen teszik fel a kérdést az interneten olvasgatva, hogy vajon mit keres egy ekkora történelmi méret? hurrikán New Yorkban és egyáltalán természetes eredet?-e ? Volt már…na de ekkora….
Azok után, hogy számos jel utalt már a Kathrina hurrikán esetében is mesterséges id?járás-generáló beavatkozásra, jelen esetben is nagyon sok (jelenleg még összeesküvés-elméletnek kikiáltott oldal) teszi fel a kérdést…..?A megszokott haladási útvonal helyett a Sandy a partvonal mentén északnak halad, és ez nemcsak a New York környékén él? több tízmillió embert érinti, hanem a Nagy-tavak vidékét is. Például ezért kiemelten különleges az USA északkeleti partvidékéhez közelít? Sandy hurrikán? – mondja Cséki Gerg?, az Id?kép.hu meteorológusa. Cséki szerint a partvidékre lecsapó ítéletid? csak a vihar egyik fele. A 250 milliméternyi es?t és 80-100 kilométeres óránkénti sebességet is elér? alapszelet hozó hurrikán ugyanis összeütközik egy sarkvidéki eredet?, hideg légtömeggel, és emiatt ? illetve az erre a hatásra még jobban ráer?sít? tavi hatás nyomán ? az Öt-tó vidékén akár hatvan-hetven centiméteres hó sem elképzelhetetlen az elkövetkez? néhány napos id?szakban.

Az eltér? útvonal mellett a Sandy másik érdekessége, hogy csak ritkán jut el ilyen messzire ilyen er?s hurrikán. ?Az el?rejelzések szerint most úgy t?nik, hogy pont a legveszélyesebb rész halad majd el a s?r?n lakott vidékek mellett? ? fogalmaz a meteorológus. A ciklon három f? részre osztható. A középen található, lyukszer?, felh?mentes, szinte szélcsendes viharszemre, a m?holdképeken jól kirajzolódó spirálkarokra, és a szemet övez? óriási felh?falra. ?Ez a felh?fal vonul majd át New Yorkon. Itt a legnagyobb a hatalmas nyomáskülönbség miatt kialakuló szél ereje, és a csapadék is itt a legintenzívebb.?

Cséki szerint két adat segíthet a vihar jellemz?inek megértésében. ?New York éves csapadékátlaga 800-1000 milliméter, ehhez képest most nagyon rövid id? alatt ennek harmada-negyede, 250 milliméter hullik majd le?. Ezt a 2010-es hazai es?k után nagyjából a helyén tudjuk kezelni. A széllel kapcsolatban a meteorológus szerint az a legfontosabb tudnivaló, hogy bár a széllökések a hazai viharokban is sokszor elérik a 100-120 kilométeres óránkénti sebességet, itt most arról van szó, hogy az átlag szélsebesség, vagyis a folyamatosan fújó alapszél lesz ilyen er?s, és erre jönnek rá a nagyobb széllökések.

A 2012-es Atlanti hurrikánszezon eddig sem volt eseménytelen, Sandy a tizennyolcadik trópusi ciklon, a tizennyolcadik nevesített vihar, és a tizedik hurrikán er?sség? rendszer idén. Az október 22-én keletkez? Sandy a Karib-tenger nyugati részér?l indult, hamar trópusi depresszióvá, majd trópusi viharrá er?södött, két nappal kés?bb pedig már hurrikánként hivatkoztak rá, október 28-án pedig hivatalosan is er?sebbnek nyilvánították az eddigi leger?sebb, 2010-es Igornál (Az Igor 220 km/órás széllökéseket is produkált).

Sandy legnagyobb átmér?je 1500 kilométer, és nagyjából 22 kilométeres óránkénti sebességgel közelít New York felé. A vihar a Karib-térségben eddig 65 halálos áldozatot követelt, ebb?l 51-en Haitiban haltak meg, ahol a három napos folyamatos es?zés csak múlt pénteken ért véget. A gazdaságot ért kár is jelent?s, a természeti csapás hidakat döntött romba, lakóházakat pusztított el, és a mez?gazdasági ültetvényeket, például a banánföldeket sem kímélte.

Nem kell sokat keresgélnünk, ha a Sandyhez hasonló erej? hurrikánokra vagyunk kíváncsiak. Az közelmúlt legnagyobbja mindenképpen 2005 augusztusában pusztító Katrina volt. A New Orleans négyötödét víz alá borító, mintegy nyolcvanmilliárd dolláros kárt okozó viharban 1836-an haltak meg, és 705 embert ma is elt?ntként tartanak nyilván. A vihar közvetlen hatásai mellett a szakért?k szerint Katrina arra is rávilágított, hogy mennyire rosszul szervezett volt a hatóságok és a mentést végz?k munkája, illetve hogy milyen könnyen vadul el a közhangulat egy hasonló méret? tragédia esetén: a fosztogatások és a lövöldözések elkerülése érdekében a rend?rök a szárazon maradt városrészek lakóitól is begy?jtötték a fegyvereket. Ez volt az eddigi legdrágább hurrikán, a helyreállításra több mint 118 milliárd dollárt költöttek el.

Az 1992-es Andrew hurrikán arra jó példa, hogy egy viszonylag nyugodt id?szak egyetlen nagyobb vihara is okozhat komoly problémákat. Az 1992-es értéken számolt 26,5 milliárd dolláros viharkár mellett összesen hatvanöten estek áldozatul, ebb?l huszonhatan közvetlenül a viharban, harminckilencen pedig kés?bb, de a viharhoz köthet? okok miatt haltak meg.

Hasonló erej? vihar jóval korábban is érte már el New Yorkot, 1938-as Long Island Expressnek is nevezett hármas kategóriájú trópusi vihar óránként 200-300 kilométeres széllökésekkel érkezett, 2011-es, 146 km/h-s csúcssebesség? Irene pedig nagy kiterjedés? áramkimaradások mellett öt ember halálát okozta New York államban.

Az Intellicast radarja megint nagyon “szépen” mutatja, mennyire mikrohullámú anomáliákkal manipulálják a Sandy hurrikánt!