Meteores? Oroszországban – a Végs? Id?k jelei?

?Egy darab meteorit érte el a Föld légkörét, a robbanás azt sejteti, hogy felrobbant a test, és több darabra esett szét? ? magyarázta Sárneczky Krisztián, az MTA kisbolygókutatási asszisztense, a Magyar Csillagászati Egyesület üstökösök szakcsoportjának vezet?je. ?Amíg nem találják meg ezeket, nem lehet biztosat mondani a meteoritról.

Az is el?fordulhat, hogy a meteorit több darabra robbant, de csak egy érte el a földet.? Több ilyen eset is el?fordult már az utóbbi években, hogy a felrobbant darabok közül csak egyet találtak meg. A csillagász még hozzátette, hogy ritkán látni ilyen jól dokumentált becsapódást, nagyon sok információval szolgálhat a kutatóknak.

A meteor elrepült a város felett és a nagyjából egy kilométerre lév? tóba zuhant ? mondta Mikhail Jurabinszk Cseljabinszk polgármestere. A meteor darabjait nemcsak Cserjabinszkban észlelték, hanem Tyumen, Kurgán, Szverdlovszk régiókban és Kazahsztánban is több, nem azonosított tárgy csapódott be. Kazahsztán északi részén például két meteordarabot keres a helyi katasztrófavédelem.

Az orosz tudományos akadémia délután meger?sítette, hogy egy meteor lépett a Föld atmoszférájába. Az égitest nagyjából 54 ezer kilométer/órás sebességgel haladt és a felszín felett 30-50 kiométerre darabokra esett szét. Az akadémia szerint nagyjából tíz tonnás lehetett a meteor. A katonaság jelentése szerint hat méter széles krátert találtak a környéken, amit a meteorit becsapódó darabjai okozhattak.

?Egészen biztosan nem repül? volt? ? mondta egy helyi illetékes kora reggel a Reutersanek. ?Még gy?jtjük az információkat, és nincs egyel?re tudomásunk áldozatokról.? A RIA-Novoszty hírügynökség szerint senki nem halt meg a meteorzáporban, de több épületben károk keletkeztek, sok ablak betört, és a szilánkok megsebesítettek több embert. A MarketWatch és több más hírforrás 250 sérültr?l ír, a Wall Street Journal több mint négyszázról, a CNN 247-r?l, legalább hárman súlyos sebesültek.
Megszólaltak a riasztók

Cseljabinszk központjában érezni lehetett, hogy megremegnek az épületek, és több autóriasztó is megszólalt. Egy cinküzem teteje 600 négyzetméteres területen beomlott, a mobiltelefonok átmenetileg nem m?ködtek. A város honlapján a becsapódás után arra kérték a helyieket, hogy mindenki vigye haza a gyerekeit az oktatási intézményekb?l, és egyel?re ne menjenek az utcára, amíg a háttérsugárzási vizsgálatok be nem fejez?dnek.

A meteor megijesztette a helyi lakosságot, több településen növelték a rend?rjár?rök számát. ?Teljes volt a pánik, az emberek nem tudták, mi történik, körbejárták a környez? házakat, hogy megtudják, minden rendben volt-e. Egy hatalmas villanást láttunk, amit mennydörgésszer? robaj követett? ? mondta egy szemtanú. Egy másik lakos arról számolt be, hogy egy id?s asszony kiabálni kezdett, hogy itt a világ vége.

A jelenség után nem sokkal a vészhelyzetek minisztériuma hivatalosan is közölte, hogy nem repül?, hanem meteor okozta a jelenséget, és nem okozott fennakadást sem a légi közlekedésben, sem a fontosabb er?m?vek m?ködésében. Az orosz atomenergiaügynökség jelentése szerint minden normálisan üzemel, az energiaellátás folyamatos, nincsenek fennakadások.
Nincs köze a kisbolygóhoz

A korai hírek szerint 10 kilométeres magasságban volt egy nagy robbanás, de több szemtanú szerint történt becsapódás is, vagyis meteoritdarabok érték el a földet. Jekatyerinburgban, 200 kilométerre Cseljabinszkt?l egy szemtanú úgy látta, a meteor nyoma a földig ért. Kés?bb hivatalos források közölték, hogy a meteorit egy darabja Szatkinszk körzetben hullott le, 80 kilométerre Cseljabinszktól.

Többen összefüggésbe hozták a jelenséget a 2012 DA14 jel?, körülbelül 50 méteres kisbolygóval, ami magyar id? szerint péntek este fogja 27 ezer kilométerre megközelíteni a Földet ? azaz közelebb lesz, mint több m?holdunk. Sárneczky Krisztián szerint a meteoritnak semmi köze a kisbolygóhoz, teljesen más irányból érkezett, csak véletlen id?beli egybeesésr?l van szó.

A történelem, de akár az elmúlt száz év alatt is többször jegyeztek fel meteorzáporokat, a legnagyobbak ezek közül kisebb-nagyobb pusztításokat végeznek. Talán a legismertebb ilyen jelenség Szibériában történt 1908. június 30-án. Reggel hét óra után pár perccel Szibéria középs? részén, a Köves-Tunguszka és a Léna folyók között, éles hangjelenség kíséretében hatalmas t?zgömb t?nt fel az égen. A jelenséget több száz kilométeres távolságból is látni lehetett, és aki látta, kivétel nélkül biztos volt benne, hogy eljött a világvége, f?leg amikor néhány ezer méteres magasságban a t?zgolyó felrobbant.

A robbanás erejét ma öt és harminc megatonna közé becslik a szakért?k (ez a hirosimai atombomba több százszorosa), a rá következ? földrengést pedig a Richter-skála (amit csak 17 évvel kés?bb találtak fel) szerint ötös er?sség?nek. A robbanás kétezer négyzetkilométeres területen tarolta le a tajgát, becslések szerint nyolcvanmillió fát tépett ki a földb?l. Az els? tudományos expedíció a világháború és az orosz forradalom miatt csak 19 év múlva merészkedett a helyszínre. Gyufaszálszer?en széthajigált, kid?lt fákat találtak, de becsapódás nyomát, krátert az azóta arra járt kutatók sem leltek.

Az eseményre nem találtak pontos magyarázatot, de valószín?nek t?nik, hogy egy meteor ütközött a Földnek. A kutatók azóta sem találtak krátert, ami arra utalhat, hogy még a légkörben megsemmisült a meteor. Ugyanakkor túl nagy volt a pusztítás ahhoz, hogy egy ekkora méret? meteor egyszer?en megsemmisüljön a leveg?ben. Egy 2007-es expedíció szerint a Cseko-tó volt a becsapódási kráter.