Home A múlt rejtélyei Mi történt a majákkal?

Mi történt a majákkal?

0

A maja birodalom három mai állam, Mexikó, Guatemala és Belize területén helyezkedett el. A történelem iránt érdeklődőket gyakran foglalkoztatja a kérdés, hogy mi történhetett a majákkal. Hogyan tűnhettek el ilyen hirtelen?

Az egyik lehetséges válasz az időjárásban keresendő.

Egy nemzetközi tanulmány

Az éghajlatváltozás szerepéről évtizedek óta vitatkoznak a nagyjából a klasszikus maja civilizációtól, azaz a Kr. u. 300-tól 1000-ig tartó időszak történetében, de soha nem adtak kielégítő magyarázatot arra, hogy mi történt a majákkal.

Néhány évvel ezelőtt azonban egy régészekből és geológusokból álló nemzetközi csapatnak sikerült meghatározni a klasszikus maja területen lehullott csapadék mennyiségét, és ezt mészkő leletek tanulmányozásával összehasonlították a kőépületeken rögzített háborús események feljegyzéseivel. Így lehetséges, hogy a klasszikus maja kultúra az esős évszázadokban virágzott, de helyrehozhatatlanul összeomlott, amikor az éghajlat szárazra fordult.

A háborús eseményeket a faragott kőépítményeken található maja feliratokban szereplő bizonyos kulcsszavak gyakoriságán alapozták. Ez lehetővé tette a kutatók számára annak kimutatását, hogy a száraz időszakok a háborúk és a társadalmi nyugtalanságok számának növekedésével jártak együtt.

A cseppköveken alapuló éghajlati elemzést kombinálták a templomok falaira felírt esős évszakok gyakoriságának elemzésével, és szintén összhangot találtak.

Az adatok pontosan illusztrálták, hogy a kedvező éghajlatú időszakban a civilizáció virágzott és fejlődött, nagyvárosokat hozott létre, majd 660 és 1100 között az éghajlatváltozás következtében összeomlott. A maja uralkodók bizonyos struktúrákat hoztak létre az események rögzítésére, és a kutatók a szövegekben azt találták, hogy 660 és 900 között egyre több bizonyíték van a versengésre, a háborúkra és a stratégiai szövetségekre, mivel az éghajlat egyre szárazabbá vált.

Douglas Kennet professzor szerint a 450 és 660 közötti szokatlanul magas csapadékmennyiség megkönnyítette és növelte az élelmiszertermelést, ami a népesség robbanásszerű növekedéséhez vezetett. Ez olyan városok virágzásához vezetett, mint Tikal, Copan és Caracol a maja alföldön. Éghajlati adataik azt mutatták, hogy ezt a bőséges időszakot négy évszázados általános szárazság követte, amelyet egy sor nagyobb aszály súlyosbított. Ez a mezőgazdasági termelékenység csökkenéséhez vezethetett, és hozzájárult a társadalmi és politikai összeomláshoz. A legsúlyosabb aszály (1020-1100) a maja összeomlás után következett be, és valószínűleg hozzájárult a terület népességének jelentős csökkenéséhez.

A csoport elmélete alapján az évszázadok során a városok egyre inkább elnéptelenedtek, a maja királyok pedig elvesztették hatalmukat és befolyásukat. A 16. századi tartós aszály, a terméskiesés, a halál, az éhezés és a kitelepítés társadalmi tragédiája és emberi szenvedése Mexikóban szörnyű élményt jelenthetett a maják számára.

Problémák az elmélettel

Ezzel az elmélettel az a probléma, hogy nincs elég hiteles éghajlati és régészeti feljegyzés. Az éghajlatváltozás hatásai összetett és hosszan tartó folyamatok, így a hirtelen éghajlatváltozás csak a történet egy része lehet. Az éghajlat kiszáradása és az aszály mellett az azt megelőző társadalmi összetettség és népességnövekedés teremtette meg az alapot a társadalom későbbi megrázkódtatásához és a politikai intézmények összeomlásához.