Home Összeesküvés elméletek Miért annyira elterjedtek az összeesküvés elméletek napjainkban?

Miért annyira elterjedtek az összeesküvés elméletek napjainkban?

0

Az oldalunk nem foglal állást politikai és társadalmi kérdésekben, az itt közölt cikk kizárólag tájékoztatás céljából készült.

Az elmúlt napokban Rod Dacombe, a Brit Politikai és Államtudományi Központ (King’s College London) igazgatója tartott előadást arról, mi okozza napjainkban a gyakran káros összeesküvés elméletek terjedését.

Számos összeesküvés elmélettel kapcsolatos gondolatokat osztanak meg a közösségi média felületein, melyekkel gyakran találkozhat bárki. Az összeesküvés elméletek kialakulása bonyolult folyamat. Ezek nem egyenlők az álhírekkel vagy félrevezetéssel. Az összeesküvés elméletek a szakember szerint egyedülálló feldolgozásai a minket körülvevő világ eseményeinek és már régóta politiai jelenségnek gondolják őket. Richard Hofstadter amerikai történész paranoid politikai gondolkodásként jellemezte a jelenséget, aminek további tulajdonsága az indulatokkal teli túlzás, gyanakvás és összeesküvéssel kapcsolatos fantáziálás.

Egy újabb magyarázat szerint, amely Alfred Moore politológus nevéhez fűződik, az összeesküvés elméletek úgy magyarázzák az eseményeket, hogy azoknak nincs igazságalapjuk, elrugaszkodottak és egyben veszélyesek, gyakran előídézve további összeesküvés elméleteket, figyelmen kívül hagyva az ezeknek ellentmondó tényeket.

Rod Dacombe elmondása szerint már több összeesküvés elmélet kialakulását is megfigyelte, melyek valamilyen társadalmi változás mentén alakulnak ki politikai keretek között. Ezek a jelenségek részét képezik a politikai változásoknak, melyek gyakran előfordulnak a demokratikus államokban.

Ezek az elméletek viszont hatással vannak arra, is, hogyan reagálnak az emberek a jelenlegi járványra, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Nem tagadhatjuk, hogy az összeesküvés elméletek igencsak elterjedtek napjainkban. Ezeknek a népszerűsége azonban nem állandó és gyakran csúcsosodik ki kataklizmikus események vagy társadalmi rendzavar esetén. Népszerűek voltak olyan korábbi járványok esetén is mint a Fekete Halál, az orosz influenza vagy az 1918-as spanyolnátha esetén is.

Napjainkban azonban az összeesküvés elméleteket az irányítja, ahogyan kommunikálunk egymással. Ennek nagy jelentőségét teszi ki a közösségi média, amely lehetővé teszi az információ gyors terjedését, melynek alapja hihető, de felületes információ megbízhatónak tűnú forrásokból. A terjedés folyamata közben az információ rengeteg emberhez eljut, így többen részesei lesznek a terjesztésnek.

Éppen azért az összeesküvés elméletek igen nagy erővel rendelkeznek, mert részt lehet venni bennük. Az embert gondolkodásra készteti, függetlenül attól, mennyi a valóságalapja. Olyan időkben amikor az emberek bizalma a politikai intézmnyekben és a demokráciában megrendül, az összeesküvés elméletek könnyen hozzáférhető és gondolkodásra ösztönző politikai alternatívákat kínálnak fel.

Azo a források, ahonnan az ilyen elméletek származnak, elutasítják a hivatalos narratívát. Éppen ezért az összeesküvés elméletek vallása olyan mint egy játékban való részvétel. Az emberek arra vannak késztetve, hogy az elméletek által sugallt információt fedezzenek fel maguknak ahelyett, hogy elfogadják a hiteles források által közzétett tényeket. Ezek a tények – nem számít mennyire valóságosak -, azösszeesküvés elméletet vallók elutasítják vagy éppen felhasználják úgy, hogy maga az elmélet javára szóljon. Ilyenkor bizalmatlanság alakul ki a hivatalos intézmények és a tudományos bizonyítékok ellen egyaránt.

Ezeket figyelembe véve, az összeesküvés elméletek aláássák azokat a munkákat és fáradozásokat, melyek a COVID megállítása ellen irányúlnak és elveszik a vakcinába vetett bizalmat is. A vakcinákkal kapcsolatos mítoszok alternatív narratívát kínálnak és ugyanolyan értékűnek gondolják, mint a magát tudományos bizonyítékot. A mítoszokat gyakran azzal támasztják alá, hogy minden kizárólag a kormányok és a gyógyszergyártók érdekeiben történik.

Az elméletekbe vetett hit ugyanakkor megnyugvást ad az embereknek, mert bizonyos mértékig tudnak kapaszkodni valamiben ezekben a zűrzavaros időkben. Így alakult ki az a nézet is, miszerint a járvány egy terv része, hogy irányítsák az életünket, ami kényelmesebb minthogy tudomásul vegyük,a járvány okozta bizonytalanságot.

Rod Dacombe szerint az ilyen elméleteknek az egészségügyre és tájékozódásra gyakorolt veszélyes hatása reális. Másfelől, ilyen körülmények között azt is nehéz eldönteni, mi igaz és mi nem, hiszen a közösségi médiában sokan elutasítják a szakértelmet és a jól mealapozott információkat. Az pedig, hogy a valós problémára nincs ésszerű és megfelelő társadalmi reakció, rettenetesen aggasztó.

De vajon mit lehetne tenni ez ellen? A megoldás alighanem a közösségi hálózat szabályozásában és a kérdéses tartalmak eltávolításában lehet, törölve az elmélet “szuperterjesztőit”. Lehet, hogy egy erre külön kijelölt, magasrangú kormányzati vezetőnek kellene szembeszállnia a félrevezető információkkal. De bármilyen beavatkozásnak figyelembe kell vennie, hogy mennyire mozdult el a politikai szélsőségesség irányába az összeesküvés elmélet által okozott társadalmi eltolódás.

Ugyanakkor nehéz meghatározni, hogyan szálljon szembe az összeesküvés elméletekkel egy törvényes hatóság vagy intézmény úgy, hogy annak hitelessége és a belevetett bizalom nem csorbul, hiszen ez lényeges eleme a demokráciának. De fontos az, hogy felismerjük és megfelelően reagáljunk az egyre növekvő, összeesküvés elméletek által generált nézetekre.

Syaibatul Hamdi képe a Pixabay -en.