A 18.-dik század második felében Bostonban felbukkant egy fényképész, aki állítása szerint képes volt szellemeket fényképezni. Többek között anyját angyali alakként meglátogató kislány szelleme, gyászoló özvegy mellett álló ragyogó fény látható a képeken, melyek a fényképész szerint az eltávozott hozzátartozók szellemei.
Az 1860-as években Amerikában médiumok jelentek meg, akik állítássuks zerint kapcsolatba tudtak lépni a holtakkal. A spiritualizmusnak ebben az iőszakban, egészen 1900-ig nagy divatja volt. De mi lehetett ennek az oka?
Nos, az tudni kell, hogy ez az az időszak, amikor véget ért az Amerikai Polgárháború. A háborúban nagyon sokan meghaltak, sokan gyászolták elesett szeretteiket, így ki ne akart volna még egy utoldó búcsút venni az eltávozottaktól?
Peter Mansenau történész szerint biztos, hogy csalásról volt szó, azt viszont nem tagadja, hogy a spiritualizmusnak akkoriban volt némi gyógyító hatása. A háború után ugyanis az amerikai nemzet gyászolt.
William Mumler eredetileg amatőr kémikus volt, hivatalosan viszont ezüstvéséssel foglalkozott. Egy idő után úgy döntött, hogy kipróbálja magát a fényképszetben is. A férfi elkezdte gyakorolni a fényképezést, majd egy nap amikor előhívott egy képet, meglepődve látta, hogy az egyiken mintha egy ragyogó kislány lenne. Meg is mutatta a képet egy médium barátjának, aki arra a következtetésre jutott, hogy egy szellem látható a képen.
A fénykép és a hír megjelent a helyi sajtóban is, majd emberek sorba kezdtek állni Mumler háza előtt és tíz dollrt fizettek azért, hogy egy kép készülhessen eltávozott szeretteikkel.
Mumler maga nem tudta megmagyarázni, mi a jelenség háttere. Azt se tudta, miért épp ő van megajándékozva azzal a kiváltsággal, hogy fényképein szellemek jelennek meg. Ő is ugyanolyan meglepett volt, mint a többi ember.
A szellemek megjelenését ugyanakkor nem tudta irányítani. A lelkek vagy megjelentek vagy nem és nem mindig a kívánt személy jelent meg a képen. Ilyenkor Mumler azzal segítette a csalódott ügyfelet, hogy próbáljon meg koncentrálni az adott rokonra.
A 18-dik század második felében a fényképészet új dolog volt. Nem mindenki rendelkezett fényképekkel. Aki mégis, az összehasonlította egykori családtagjait ábrázoló fényképeit Mumler képeivel, hogy megnézze, ugyanaz a ruhás viseli-e eltávozott hozzátartozója vagy ugyanúgy hordja-e még a haját.
A szkeptikusok már az eljén jelen voltak az esetnek és a fényképek hamisítása már akkor is ismert volt: dupla exponálás, túlexponálás, a negatívokkal való manipulálás mind lehetőséget adott a csalásra.
Egy nap aztán megjelent egy J. W Black nevű, szintén bostoni fényképész Mumler házában, hogy készítsen róla is fotót. Black alaposan megfigyelte Mumler minden mozzanatát, beleértve a sötét szobában való tevékenységét is.
Black azonban nem talált semmilyen gyanús jelet. Ám amikor a fényképen megjelent válla mögött egy szellemi alak, tátva maradt a szája. Az alakról úgy gondolta, hogy korábban elhunyt apja lehetett. Black ki szerette volna fizetni a fényképet de Mumler udvarasan visszautasította. Black pedig hazament, hogy feldolgozza amit látott.
A gyanú azonban kezdett felmerülni Mumlerrel szemben . Az egyik nap egy nő látogatott el hozzá, akinek a bátyja a polgárháborúban veszett oda. Mumler készített egy fényképet a nőről, melyen meg is jelent a szellem. Azonban amikor kiderült, hogy a bátyja mégis él és visszatért a polgárháborúból, a dolgok kezdtek kínossá válni. De ahelyett, hogy Mumlert csalással vádolta volna meg a nő, aon a véleményen volt, hogy egy ártó szellem akarta csak félrevezetni.
Ennél is kínosabb volt az az eset amikor egy férfi látogatta meg Mumlert azzal a céllal, hogy készítsen fényképet róla és halott feleségéről. Csahogy a férfi felesége élt; ráadásul korábban a nőről Mumler portréfotót készített. Elég nyilvánvalónak tűnt, hogy a nőről készült korábbi negatívot használhatta fel a szellemfotó elkészítéséhez.
Mivel egyre kényelmetlenebbé vált a helyzet Mumler számára, úgy döntött, hogy New Yorkba költözik, ám ott hamar letartóztatták csalás vádjával. Szakértők elemzések alapján azt nyilatkozták, hogy Mumler legalább kilencféle eljárással hamisította a szellemfotókat.
Egy elismert fényképész a tárgyaláson olyan fotót is bemutatott, melyen ő maga Abraham Lincoln szellemével együtt látható.
A bíró azonban nem volt meggyőződve a hamisítás vádjáról. Az biztos, hogy Mumler elméletileg valóban hamisíthatta a képeket, azonban a hamisítás folyamata közben sose bukott le, senki nem látta amint éppen a képeket hamisítja. A bíró figyelmeztette az esküdtszéket is, hogy megfoghatatlan az egész ügy. Mumlert felmentette a bíróság és visszatért Bostonba, ahol felhagyott a szellemfotózással. Ehelyett egy saját technológiát, az úgynevezett Mumler eljárást fejlesztette ki: ez egy olyan folyamat, melynek során fényképeket meg lehet jeleníteni újságokban. Ezzel gyakorlatilag az újságírás technológiáját vitte előre.
Öt évvel később, Lincoln halála után, az egykori elnök felesége, Mary Todd Lincoln megkérte Mumlert, hogy fényképezze le őt is. A vádak ellenére ő egy volt azok közül, akik szintén hinni akartak. A képen Mary fekete ruhában gyászol, amine mögötte látható Lincoln szelleme.
Mivel az özvegyet mély szomorúság töltötte el, senki nem mert szólni, hogy csalás áldozata lehet.
Ettől függetlenül férje, ha nem is a képen, de biztosan mindig vele maradt. Mint ahogy minden szerettünk, akik elhagyják a világunkat.
History.com | Historynet | Mentalfloss | Mashable | A képeket William Mumler készítette