Nanotechnológiával készíthették a piramisokat

egyiptomi-piramisok-epitese

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a piramisok 4500 éves mészkőburkolata egyiptológusok és geológusok több nemzedékét is félrevezette, s azt valójában vélhetőleg betonból öntötték ki.

A kutatást vezető Michel Barsoum, a Drexel Egyetem Anyagtechnológiai Tanszékének professzora kerámiatechnológiát tanít, illetve új, hőálló anyagok előállításán fáradozik. Michael Carrell pár évvel ezelőtt érdeklődött nála a gízai piramisok építésének rejtélyéről.

Carrel szerint ugyanis Joseph Davidovich, a franciaországi St. Quentinben található Geopolimer Intézet igazgatója már két évtizeddel ezelőtt megfejtette a piramisok titkát. Davidovich szerint a piramis köveit mészkő, agyag, mész és víz elegyéből készült betonból készítették.

“A beszélgetés ezen pontján kitört belőlem a nevetés”

– idézte fel Barsoum.

“Ha a piramisok anyagát tényleg kiöntötték, azt már valószínűleg bebizonyították volna elektronmikroszkópos vizsgálatokkal. Kiderült azonban, hogy még senki sem próbálta meg. A kétórás vizsgálatnak induló projektből végül öt évig tartó odüsszeia lett, amelyben tanítványom Adrish Ganguly, és franciaországi kollégám, Gilles Hug voltak a segítségemre.”

ankh-piramis

Másfél év kiterjedt pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) vizsgálatai és több tesztelés után a kutatócsoport nyilvánosságra hozta az első eredményeket: a belső és külső burkolat összetétele valóban megegyezik a mészkőbetonnal.

A mészkövet összetartó cement alkotóeleme vagy szilicium-dioxid (kvarc építőkövek) vagy kalciumban és magnéziumban gazdag szilikátásvány volt. A kőzetek víztartalma magas volt, ami szintén nem jellemző a gízai fennsíkon található normál, száraz mészkőre, a külső és belső burkolat cementrésze pedig amorf volt, vagyis az atomok nem szabályosan, ismétlődő sorrendben helyezkedtek el. A hasonló szerkezetű ásványminták pedig ilyen formában sehol nem fordulnak elő a természetben.

“Nagyon valószínűtlen, hogy az általunk vizsgált külső és belső burkolatok anyagát természetes mészkőtömbökből faragták ki”

– mondja Barsoum.

A kutatók szilicium-dioxid nyomokat találtak a mintákban, ami szintén azt bizonyítja, hogy a kőtömbök nem természetes mészkőből készültek.

“Ironikus, fenséges és alázatot keltő”, hogy ez a 4500 éves mészkő annyira hasonlít az eredetihez, hogy egyiptológusok és geológusok több nemzedékét is félrevezette. Kis túlzással azt mondhatnánk, hogy “az ókori egyiptomiak voltak az első, bár ismeretlen nanotechnológusok“.

Barsoum kutatása alapján valószínűbbnek látszik, hogy a piramisok tetején lévő burkolatot betonból öntötték ki, s nem hagyományos módon vonszolták a köveket a csúcsra.

Az öntvény arra is magyarázatot ad, miért illeszkednek olyan szorosan egymáshoz a kövek.

Továbbra is rejtély marad, hogy voltak képesek az egyiptomiak felemelni a 70 tonnás gránittáblákat a nagy piramis közepéig.

“A beton-mészkő e korai formájához használt mész és kovaföld gyakorlatilag mindenütt megtalálható a Földön. A beton-mészkő környezetkímélőbb, mint sok ma használt, modern építőanyag: egyedül a Portland cement készítésekor évente 6 milliárd tonna szén-dioxid kerül a légkörbe. Furcsa, de ezek a 4500 éves kőtömbök nem a múltról szólnak, hanem a jövőről”

rejtelyekszigete.com

Share on Google+Email this to someoneShare on LinkedInShare on TumblrTweet about this on TwitterShare on FacebookShare on Reddit

Vélemény, hozzászólás?