Home Cikkek Nem mindegy, mit mondunk először a földönkívülieknek

Nem mindegy, mit mondunk először a földönkívülieknek

0

?Noha a Földön kívüli intelligens életformák felkutatása eddig nem járt eredménnyel, sokan biztosra veszik, hogy néhány évtizeden belül megtörténhet az első ember-földönkívüli találkozás. Erre az esetre készülve már praktikus tanácsokat is összeállítottak a szakemberek.? ? írják a különböző hírportálok, holott a tudományos ?elit? akkor sem tekintené bizonyítottnak a földönkívüliek létezését, ha ott nyüzsögne körülötte egy hatalmas tömeg!

A Földön kívüli intelligenciát kutató SETI Intézet vezető csillagásza, Seth Shostak olyan biztos benne, hogy 25 éven belül hallani fogunk az idegen intelligenciákról, hogy több száz emberrel kötött fogadást erre egy nemrég tartott szakmai találkozón. Más kutatók nem ennyire optimisták, de a többség hisz abban, hogy nem vagyunk egyedül az Univerzumban. Ha pedig nem vagyunk egyedül, akkor logikus, hogy számítani kell egy előbb-utóbb bekövetkező, valamilyen formájú kapcsolatfelvételre.

Close Encounters Of The Third Kind Year: 1977 Director: Steven Spielberg

A kutatók általában feltételezik, hogy ha egy intelligens civilizáció kapcsolatba tud lépni velünk, akkor nálunk lényegesen fejlettebb technológiával bír. Ha más civilizációkra is a miénkhez hasonló technikai fejlődési ütem jellemző, akkor néhány évszázaddal az űrhajózás megkezdése után már lényegesen messzebbre juthattak nálunk. Tehát annak az esélye, hogy a fejlettség közel azonos fázisában találkozzunk velük, igen csekély. Ennek megfelelően egy találkozó kimenetelét az idegenek szándéka az emberiségénél erősebben befolyásolhatja.

 

A földönkívüliekkel való kapcsolatfelvételnek alapvetően három forgatókönyve képzelhető el, amelyet Seth Baum (Pennsylvaniai Állami Egyetem) és munkatársai az Acta Astronautica című nemzetközi csillagászati folyóiratban még 2011-ben megjelent cikkükben fejtettek ki. Az első, hogy az idegen intelligencia (ETI = extraterrestrial intelligence, Földön kívüli intelligencia) jó szándékú, és igyekszik az emberiség számára is előnyös kapcsolatot létrehozni. A második, ha az ETI semleges (esetleg kifejezetten rejtőzködő, passzív) hozzáállást mutat a földlakók irányába. Végül rossz esetben az ETI ellenséges hozzáállású, és kárt okoz (akár akaratlanul is) az embereknek. Ez utóbbi esetben valódi ?kapcsolatfelvételről? nemigen lehet szó, és az ilyen találkozás minden bizonnyal az emberiség végét jelentené. Emiatt mondja néhány ismert kutató és gondolkodó, például Stephen Hawking, hogy jobb lenne felfüggeszteni a SETI-programokat, de legalábbis kiküldött jelekkel nem kéne felhívni magunkra a figyelmet.

Baum és munkatársai gyakorlati tanácsokat is megfogalmaztak cikkükben az emberiség számára. Egyik ilyen ajánlás, hogy a földönkívülieknek szánt üzeneteket óvatosan kell megfogalmazni. Például a korábban elküldött üzenetekben (mint az arecibói üzenet) részletes adatok szerepeltek az ember biológiájáról, köztük a DNS-molekula szerkezetéről. Noha az ilyen adatok látszólag ártalmatlanok, mégis segíthetnek az esetleg ártó szándékú ETI-knek céljuk megvalósításában. Egy rosszindulatú ETI hatékony biológiai fegyver megtervezésére használhatja ellenünk az általunk óvatlanul küldött információkat.

Mivel az üzeneteket teljesen ismeretlen ETI-k felé küldjük, nem tudhatjuk, hogy milyen természetű Földön kívüli értelmes lények veszik esetleg az adást. Ezért a szerzők azt tanácsolják, hogy a földönkívüliekkel való kezdeti kommunikációt célszerű biztonsági okokból egyszerű matematikai diszkurzusra korlátozni egészen addig, amíg nincs pontosabb képünk arról, milyen ETI-vel is van dolgunk.

Célszerű még a látszatát is elkerülni az üzenetekben annak, hogy gyorsan terjeszkedő civilizáció vagyunk. Ha egy ETI ilyennek ítéli meg az emberiséget, akkor esetleg hajlamos lehet megelőző csapást mérni ránk, hogy megakadályozza, hogy veszélyt jelentsünk rá vagy másokra a galaxisban.

Hasonlóképpen egy, az ökoszisztémát megbecsülő ETI megfigyelheti az emberiség környezetpusztító természetét, és eltörölheti az embereket azért, hogy megőrizze a bolygó egész rendszerét. Ez a tudat pluszösztönzést is jelenthet számunkra, hogy fékezzük a növekedésünket, és igyekezzünk mérsékelni a globális ökoszisztémára gyakorolt hatásunkat – írják a cikk szerzői. Különösen fontos, hogy mérsékeljük az üvegházhatású gázok kibocsátását, hiszen a légszennyezéssel akaratlanul is rossz üzenetet közvetítünk az esetleges külső megfigyelők felé. A légkör összetétele ugyanis könnyen megfigyelhető és nyomon követhető más bolygókról.

aliens_miting_13111402

Míg az előbbi forgatókönyveknél az emberek inkább passzív szereplői a kapcsolatfelvételnek, az Icarus Interstellar által szervezett Starship Kongresszuson idén augusztusban már arról értekeztek a meghívott szakemberek, hogyan kell viselkedniük a távolabbi jövő űrexpedícióin részt vevő embereknek, ha idegen civilizációra vagy annak nyomaira akadnak. Az Icarus Interstellar egy nonprofit alapítvány, amelynek célja, hogy elősegítse a csillagközi űrrepülést 2100-ra.

Bár a kongresszuson elhangzottak egyelőre a sci-fi filmekre emlékeztetnek, abban itt is megállapodtak a résztvevők, hogy ha intelligens létformát fedezünk fel egy másik égitesten, annak óriási társadalmi, kulturális és technikai hatása lesz az emberiségre, és nagy körültekintéssel kell viselkednünk ahhoz, hogy biztosítsuk mindkét kultúra megmaradását. Két konkrét ajánlás is elhangzott: ha élőnek tűnik, amit felfedezünk, inkább hagyjuk békén, és főleg ne hozzunk haza belőle mintákat, mivel lehet, hogy nem teljesen inkompatibilis a mi ökoszisztémánkkal.

Latogatok.hu