A gizai piramisok építőjeként az – egyébként magyarul író-olvasó és beszélő – ?egyiptomi? népet jelöli meg a tudomány, az épületek korára pedig 4500 évet ad meg. Az élet úgy hozta, hogy Boszniában is felfedeztek egy legalább 17.000 éves piramis-együttest, az egyikükön talált ? hasonló korú ? felirat pedig szkíta-székely-magyar rovásbetűket tartalmaz. Elismert és hiteles szakértők a Szfinx (arabul: Abu Hun = Hun Apu) korát legalább 10-13.000 évben, míg a Nagy Piramis, az eredeti alapkőzeten álló magjának korát, 70-100.000(!) évben határozzák meg. Ezek után mit gondoljunk az 1914-ben felfedezett, majd 1995-ig elhallgatott függőleges aknajárat koráról, melynek mélyén Osir (Osir = ŐS ÚR) Sírja található. Manapság már vízzel elárasztva. A lefelé hatoló aknából számos oldalfolyosó indul, keresztül-kasul beszőve a Gízai Platót. Akár egy teljes panteont is rejthet a felfoghatatlanul régi barlang- és járatrendszer.
A huszadik század elején sorozatban születtek a szenzációsabbnál szenzációsabb régészeti felfedezések. Gondoljunk csak pl. Tuth-Ankh-Amon sírkamrájának megtalálására, vagy a maya, azték és inka romvárosok nagyközönség előtti megismertetésére. Ezt követően, nagyjából a világgazdasági válság idején, a helyzet kezdett megváltozni, mind határozottabban uralomra került egy olyan, nemzetek felett álló csoport, melynek meghatározott céljává vált a régészeti leletek kisajátítása, olykor nyílt katonai akcióval történő elrablása, miként az pl. a Holt-tengeri tekercsek esetén történt.
A régészeti leletek megsemmisítése mindennapi gyakorlattá vált, gondoljunk csak az amerikai hadsereg iraki ?tevékenységére?, ahol ennek ?eredményeként? leletek tízezrei semmisültek meg örökre az emberiség számára, köztük rendkívül ősi hun települések is?
Ahol pedig nem sikerült a leleteket megsemmisíteni, lesöpörni a térképről, ott olyan embereket neveztek ki ?régészeti vezetőknek?, akik az elvárt irányvonalat követik, híven engedelmeskednek a hazugságvár építőinek, legyenek akár Egyiptomban, akár Afganisztánban, akár Magyarországon?.
Az idő azonban túlhaladja őket. A hazugságokat csak mindig újabb és újabb hazugságokkal lehet fenntartani, ehhez pedig igen jól szervezett rendszer kellene. Maga a rendszer természetesen lehet a végtelenségig jól szervezett, de mivel emberek alkotják, akik hibáznak is olykor, a hazugságvárnak erősen repedeznek bizony a falai. Olyannyira, hogy egyes bástyái már le is omlottak.
Lassan megszámlálhatatlan tömegűvé duzzad a piramisok építési módját magyarázni próbáló elméletek száma. A legkülönbözőbb és olykor a legvadabb elképzeléseket olvashatjuk. Viszont minden magyarázat annyit ér, amennyit a gyakorlatban sikerül igazolni belőle, ilyen pedig egyetlen egy sincs. A ma űr- és atomkorszak technikájával nem tudnánk felépíteni a Nagy Piramist. Pláne ha tekintetbe vesszük a kövek olykor több száz km-ről történő odaszállításának módját is.
További problémát jelent a piramisok kora. Mivel megalkotásuk hihetetlen matematikai- és építészeti ismeretet feltételez, ezeket rögzítették is a követbe, meg kellett találni azt a kort, melyben ez egyáltalán lehetséges volt, hiszen a gízai piramisokról nem maradtak fent feljegyzések, nem tudni ki, mikor és milyen célból alkotta azokat. A ?választás? a Nagy Piramis esetében Khufu fáraóra esett, rá ugyan semmiféle ilyen utalás ugyan nem létezik, ám kinek nevét vörössel felfestette az egyik, a királykamra feletti tehermentesítő kamrákat kutató régész. Ráadásul helyesírási szempontok szerint hibásan. Olyan jeleket alkalmazott, amelyek Khufu korában még nem is léteztek. A hivatalos tudománynak ennyi már elég is volt, hogy építtetőnek megjelölje?
A dolgot tovább bonyolítja, miszerint a mai napig sem sikerült eldönteni egyértelműen, hogy a kváderkövek tekintélyes részét valóban kibányászták és méretre faragták, vagy pedig egyenesen kiöntötték a helyszínen. Nem másból, mint betonból!
A piramis eredeti magassága a Királynő-kamráig tartott csak,
majd a következő építési szakaszban emelték fel a Királykamráig.
A gigászi építmények korát végül 4500 évben határozták meg. Igaz, már akkor sejtették, a dolog képtelenség, hiszen a Szfinx és a ?Szfinx temploma? ennél sokkal idősebb. (Az eredetileg oroszlántestű és arcú szobor csak jóval később kapott emberfejet.) Az erózió nyomainak feltárása kimutatta, hogy bizony legalább tízezer évesek. A Szahara története során a közelebbi múltban csak egyetlen egyszer volt “nedvesebb” periódus, a klímakutatók ezt az időszakot valahol 10-13.000 év között határozzák meg. Az egyiptológusok próbálkoztak az esővíz marta nyomokat szélfútta vágatoknak bemagyarázni, de arról már elfeledkeztek, a szél nem igazán szokott függőleges irányban rombolni valamit?
A legmegszállottabb dogmatikusok sem tudtak azonban mit kezdeni Bihari Gábor fényes bizonyításával, miszerint a Nagy piramisokat nem egyszerre, hanem különböző korokban építették, az egyes fáraókat esetleg ?restaurátoroknak? lehet tekinteni, ám messze nem építőknek. Bihari Gábor igazolta, hogy a Királynő-kamra volt egykor a piramis csúcsán, maga a piramis lépcsőzetesnek épült (eredetileg tehát ?peremes?-nek), és az alapjait nagyjából 100.000 (!) éve fektették le.
Az egyiptomi civilizáció rendkívüli ősiségére egyébként az egyiptomi királylisták is utalnak, ugyanúgy több százezer évnyi beláthatatlan régmúltba visznek bennünket vissza ahogy a sumérok megfelelő listái. A két lista ráadásul sok tekintetben egyezést mutat.
A gízai piramisok ?ura?, Zahi Hawass mindenfajta más véleményt és vélemény-nyilvánítót legyaláz, mely az övétől eltér, és azon régészek számára még az országba lépést is megtagadtatja, akik eltérnek a hivatalos ?dogmától?, mint pl. a ?szellőzőjáratok? végén a rejtett kamrákat felfedező német professzortól, Gantenbrinktől. Neki (sem) engedte meg, hogy a ?szellőzőaknából? kihozza az ott talált fadarabot, és kormeghatározást végezzen rajta. Az egyiptomi piramisokat minden áron az egyiptomiak alkotásának kell betudni?., Ami önmagában még nem lenne gond, de akkor meg kellene említeni az egyiptomiak őseit is, akik bizonyítottan kaukázusi népek voltak, és az ősi egyiptomiak nyelvét, ami magyar.
Mind a nép nevére, mind a nyelvére utal a “szárnyas napkorong”. A szárny, mint “befejezetlen madár”, MAD hangértékkel bír, míg a napkoron Rá, vagy Ré azaz az Úr. Összeolvasva: MAD-ÚR, azaz MAD-AR! A “szárnyas napkorongról” pedig egyértelműen tudjuk, a sumérok is előszeretettel alkalmazták. Mivel pedig a sumér nyelv is lényegében azonos a magyarral, annak tulajdonképpen nyelvjárásának tekinthető, a nyelv, a kultúra és természetesen a nép útja ily módon – is – lekövethető.
A piramisok építésének célja a következő, a megválaszolandó kérdések sorában. Itt is a legváltozatosabb elképzelések születtek. Kezdve a magtárolóktól, a napórán át a fáraósírokig. A hivatalos tudományt egyáltalán nem zavarja az a cseppet sem mellékes körülmény, miszerint a piramisban fáraót soha nem találtak, mert hogy a Királyok völgyébe temették őket.
Graham Hancock és Robert Bauval megsejtett valamit, amikor az ?Orion övét? vélte felfedezni a három nagy piramis elhelyezkedésében. A hasonlóság azonban még nem magyarázza a célt magát. Akkor hát miért éppen az Orion?
Nos, a kérdések megválaszolásához minden esetre a kutatónak először is magyarul kell tudni. Nekünk ez szerencsére megadatott, így minden lehetőségünk megvan a helyes válaszadásra is.
Dr. Baráth Tibor professzor az 1950-es években igazolta, az egyiptomi hieroglifák magyarul olvashatók. Borbola János ezen a nyomon elindulva már több egyiptomi kódexet fejtett meg, olvasott el (mai) magyarul. Varga Csaba pedig az egyiptomi démotikus és az ősi szkíta-székely-magyar ábécé azonosságát bizonyította. Ha pedig két ábécé teljes mértékben azonos, akkor azonos a nyelv is, mely használja!
Ismerkedjünk meg a témánk szempontjából fontos nevek helyes hangzósításával!
Vegyük az ősöket:
ORION = ÚRI HON
OSIR (Egyiptom Főistene) = ŐS ÚR – (szimbóluma a Nap ?, a Napatya, Rá vagy Ré)
ISIS (Osir felesége) = ŐS ŐS (Mindenek Őse) ? (Azonos a Földanyával -, csillaga a Vénusz, illetőleg a Szíriusz)
HORUS (Osir és Isis fia) = HOR (magas, kiemelkedő) ŐS ? (Azonos a Holddal/?/)
Most nézzük a gízai piramisok neveit:
KHUFU = ÉG(I) FŐ
KHEFREN = ÉG(I) FŐ ÚR NŐ
MENKAURE = MÉN (férfi, aki az) ÉG URA
A nevek kifejezők, egyértelműek, és magyarul vannak?. ( K = G Az egyiptomiak a legősibb szövegeikben még csak a zöngétlen mássalhangzókat jelölték.)
Leírások, mondák és ?mítoszok? szólnak a piramisokban lévő ?titkos? kamrákról, a beléjük rejtett ?titkos? iratokról, melyek az emberiség igaz történetét tartalmazzák. Khufu nagy piramisában számos kamrát találtak, és még számos létét titkolják?, Khefren piramisában egyetlen kamrát sem, Menkauréban úgyszintén. A nagy piramisok alatt is leltek rejtélyes üregeket, de ezek feltárásával sem jutottak semmivel előbbre.
1914-ben (miként arról az Illustrated London News 1914. május 30-i száma beszámolt), nagyjából félúton a Nagy Piramis és a Szfinx között sikerült felfedezni egy mélybe nyúló, szerteágazó kürtőt. Legmélyén egy barlangszerű kialakításban magára Osir sírjára is rábukkantak. A felfedezésről mélyen hallgattak egész 1995-ig amikor Zahi Hawass egyik tévés interjújában elszólta magát, miközben Graham Hancock könyve kapcsán kérdezgették. Akkoriban a Fox tévé be is mutathatott néhány felvételt. Hawass állítása szerint semmi különöset nem találtak ott?. Hogy, hogy nem, ezóta a teljes kamrarendszert elöntötte a talajvíz?
Teljesen logikus, hogy a legnagyobb piramis alatt Egyiptom Ősura, azaz Osir nyugszik. Azt is tudjuk, a Gizai Platót keresztül-kasul behálózzák a mesterséges és természetes földalatti járatok. Mindezt azokból a beszámolókból ismerjük, amikor még mindezekről írni is lehetett. Ha pedig a Nagy Piramis alatt a legnagyobb ős nyugszik, akkor rögvest magyarázatot találhatunk a teljes gizai piramis-együttes építésének céljára és eredetére. Khefren és Menkaure piramisa ugyanis pontosan ugyanilyen rejtélyes módon, több rétegben épült, alattuk egymással (is) összeköttetésben lévő, titkos kamra- és járatrendszer. A járatok és kamrák hihetetlenül bonyolult, sok-sok emelet mélységbe lenyúló rendszere több száz hektáron terül el. A törökországi földalatti városokkal ellentétben (a legismertebb közülük Derinkuyu), ezekben bizonyára sohasem laktak. Egyfajta Szent város lehetett, az ?Istenek? földi nyughelye. A föléjük emelt piramisok egyrészt jelölésként, másként védelemként is szolgáltak.
Ha a dolog így áll, akkor a Khefren piramis alatt Isisnek kell nyugodnia, a Menkauré piramis alatt pedig Hórusznak. Azaz a piramisépítők az ősöknek, a ?Szentháromságnak? emeltek emléket, miközben sírjukat egy-egy piramissal jelölték, ?nagyságuknak? megfelelően. Akkor miért is éppen az Orion övét jelképezi a piramisok elhelyezkedése? Erre már a kérdésben is ott a válasz. Orion = URI HON, vagyis éppenséggel azt a csillagképet ?építették fel? piramisokból a Földön, ahonnan az alattuk nyugvó ősök érkeztek!
Ez a fajta szentháromság-felfogás tökéletesen azonos a sumér szentháromság-felfogással, vagyis a még annál is sokkal ősibb magyar ősvallással. Ezért kell tehát hallgatni az alkotás céljáról, az alkotás mibenlétéről és az alkotók kilétéről?.
Pontosan ugyanezt a hármas piramisrendszert találjuk meg a kínai földpiramisok esetében, a boszniai, legalább 17.000 éves hármas piramisnál, és a Teotihuacanban is. Az ottani piramisok kb. 10.000 évesek. Az elrendezés azonban kissé eltér. Emellett valamennyi helyszínen hatalmas alagútrendszer is fellelhető.
Magyarországon, a Pilisben is megvoltak (megvannak?) a magunk piramisai is. Vajon valaha feltárhatók lesznek?
Tanulságként összefoglalhatjuk: amíg egy, a világűrből érkezett ?isten? csak a helyi népek ?legendáiban? él, addig nincs nagy baj, még akkor sem, ha netán ennek a legendának megtalálják a sírját (ugyanis maga Hérodotosz is megemlíti létezését), hiszen rá lehet fogni, ?szimbolikus? sír. A gondok akkor kezdődnek, amikor kiderül, ennek a ?Földre szállt istennek? a sírja esetleg százezer éves, azt pedig, hogy a sírjára magyarul van felírva a megjelölés, az már több mint kínos. Árasszuk hát el gyorsan vízzel, míg még nem késő, és netán kiderül a történelmi igazság?