Kiszivárogtatták a két éve készülő új internetszabályozási direktíva piszkozatát. A tervezet a virtuális Dzsihád ellen készül, ám a terror elleni harcban az uniós állampolgárokat is meztelenre vetkőztetheti. Ha törvény lesz belőle, a Facebook nyomozhat a felhasználói után. Van, aki a szoftverlobbi összeesküvéséről beszél, az irányelvek előkészítésében Magyarország is részt vesz. A projekt a TEK hatáskörébe tartozik.
A kínai diktatúrában is lazább az internetszabályozás, mint amilyen az Európai Unióban lehet, ha az EU elfogadja a kontinensen példátlan szigorúságú tervezetcsomagot. A netes terrorista tartalmak visszaszorítását célzó elképzelések között szerepel például, hogy uniós állampolgárok csak valós névvel és profilképpel regisztrálhatnak közösségi oldalakon.
A világsajtóban bicskanyitogatónak talált ötlet szerint az EU egy európai szintű internetrendőrséget állítana fel (minden tagállam magának), amelynek tagjai fent lennének a Facebookon és egyéb oldalakon. A netrendőrség funkciója az elrettentés lenne, ugyanis a tervek szerint jól láthatóan kiírnák az szájtokra, hogy az azokon történő aktivitásokat a hatóságok figyelik. A teljes tervezet itt olvasható el, angolul, bár kiszivárgása óta elvileg több ponton finomítottak rajta, a végleges verziónak pedig 2013 májusára kell elkészülnie.
Mindenki mindenkit megfigyelne! A tervezet szerint az EU szervezeti szinten semmit sem csinálna, hanem minden felel?sséget és a megvalósításhoz szükséges költséget a tagállamokra, a honlapokat üzemeltet? cégekre és az internetszolgáltatókra bízna. Az országok kijelölt hatóságainak folyamatosan monitoroznia kellene a fennhatóságuk alá tartozó oldalakat, és jelentéseket kellene küldeniük az EU-nak, amely fellebbezés nélkül töröltethetné a sért? oldalakat. A jelenlegi gyakorlat szerint minden esetben vizsgálat és meghallgatások el?zik meg egy oldal lelövését.
Az irányelvek megvalósítását úgy képzelik, hogy az EU kötelezné a böngész?k és operációs rendszerek tulajdonosait, hogy programjaikban helyezzenek el egy “feljelentés” gombot, amely egy alkalmazáson keresztül elküldené a nem tetsz? tartalmat az illetékes hatóságnak. Azt is a cégeknek kellene ellen?rizniük, hogy egy-egy közösségi oldali profil valóban azt a személyt rejti-e, akit mutat, így például a Facebook EU-s állampolgárainak személyi igazolványt kellene beszkennelni és elküldeni, ha nem is San Franciscóba, de a Facebook Írországban található európai f?hadiszállására biztosan. Másrészt az internethasználók aktivitását is monitoroztatná az unió, ugyanis kötelezné a netszolgáltatókat, hogy sz?rjék az emberek adatforgalmát. Amennyiben a felhasználó “terrorista” oldalakat látogat, szerkeszt, vagy letölt onnan tartalmakat, akkor a szolgáltató automatikusan értesítést küldene err?l az illetékes hatóságnak.
A tervezetet a CleanIT nev?, tagállamok közt m?köd? projekt során készítették el 400 ezer eurós uniós támogatásból, amelyet az EU b?nmegel?zési bizottságától kaptak. A projektet kezdetben Hollandia, Németország, Nagy-Britannia, Belgium és Spanyolország vitte, azóta több ország csatlakozott, a támogatók közt van már például a sváji Kalóz Párt és Magyarország is, akit a projekt honlapján az el?készítés vezet?i közt jegyeznek. A CleanIT szerint Magyarországon a Belügyminisztérium foglalkozik a témával, egy kis utánajárás nyomán pedig kiderült, hogy ez a projekt a TEK hatáskörébe tartozik. A TEK egyel?re nem nyilatkozik arról, hogy mikor, milyen célból csatlakozott a projekthez.
Véget vet az internetes anonimitásnak! A CleanIT elvileg csak 2013 februárjában hozta volna nyilvánosságra az irányelveket, azonban az European Digital Rights (EDRI) nev? jogvéd? szervezet kiszivárogtatta az irányelvek elmúlt két évben elkészült változatát. A 23 oldalas tervezetb?l többek között az is kiderül, hogy a CleanIT nem ajánlott irányelveket készített, hanem törvénytervezetet. A kiszivárgott dokumentum a felhasználói aktivitások monitorozásától kezdve az állami kötelezettségig végigveszi a netes terrorizmust érint? témákat és már kész ajánlásokra, valamint további kérdéses pontokra osztja az elveket. But Klaasen, a CleanIT vezet?je szerint pont ez mutatja, hogy a tervezet még félkész állapotban van, és érdemtelenül hasonlítják a világsajtóban az ACTA-hoz. A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodáshoz szigorúsága mellett a tervezet kidolgozásának antidemokratikus, zárt ajtók mögötti el?készítése miatt is hasonlítják, valalmint azért, mert többek szerint véget vet az internetes anonimitásnak, és a hatalmi szervek el?tt meztelenre vetk?zteti a felhasználót.
Klaasen Twitteren vitatkozott össze Glyn Moody technológiai íróval, aki szerint a CleanIT totális megfigyeléshez és a digitális hatalom önkényuralmához vezet. Klaasen azzal védekezett, hogy a netes terrorizmus elleni harcot éppen hogy nem felülr?l vezérelve, hanem az állampolgárok részvételével képzelik el. Klaasen szerint ?k nem akartak zárt ajtók mögött szervezkedni, már a projekt indulásakor is hívták az EDRI-t, akik viszont nem szálltak be. Nagyobb hírverést pedig azért nem csaptak, mert sz?kös volt a költségvetésük, és nem futotta bel?le konferenciák szervezésére. Ehhez képest a CleanIT honlapján az áll, hogy konferenciák és workshopok tapasztalatai alapján vázolják fel azt, amit a magánemberek és a versenyszféra gondol a netes terrorizmusról.
Bár már két évet dolgoztak rajta, és a végeredmény prezentálásától csak hónapok választják el ?ket, Klaasen szerint menet közben több szigorú elképzelésükkel kapcsolatban meggondolták magukat. “Rájöttünk, hogy ezek nagyon rossz ötletek voltak” – mondta az Arstechnica nev? technológiai portálnak a projekt vezet?je. Pascal Gloor, a svájci Kalóz Párt elnöke pedig azt nyilatkozta a Piratetimes nev? kalózportálnak, hogy a valós személyiségre vonatkozó passzusokat a kiszivárogtatás után azonnal kivették a tervezetb?l. Klaasen szerint a kiszivárgott dokumentum egyébként is csak egy nagyon kezdetleges, bels? használatra szánt munkajegyzet. A holland tisztvisel? szerint munkájuk az eddigi legkeményebb terrorellenes kezdeményezés a világon. John McNamee, az EDRI vezet?je szerint viszont a CleanIT minimális eredménnyel sem járna a netes terrorizmus elleni harcban. Mcnamee szerint különben is csak arról van szó, hogy az Európai Bizottság egy álprojektbe bújtatva rányomja saját elképzeléseit a versenyszférára. Más elképzelések szerint pedig az egész mögött a szoftvergyártók lobbija áll, akik nagyot szakítanak majd, ha megn? a kereslet a terrorista tartalmak sz?résére.
Egyes szakért?k szerint az egészb?l úgysem lesz semmi, ha törvénytervezet formájában kerül az Európai Parlament elé, ugyanúgy át fognak gázolni rajta, mint az ACTA-n. Rebecca MacKinnon technológiai szabályozással foglalkozó újságíró szerint viszont nem kizárt, hogy a szakma inkább önként vállalja a CleanIT-ben foglaltakat, és egyfajta er?sen ajánlott önszabályozó rendszer alakul ki a tervezet mentén, különben akár egy még ennél is szigorúbb törvénnyel nézhetnek szembe a versenyszféra tagjai. Hasonló megel?z? önszabályozás volt már a mobilszektorban.