Home Spiritualitás Péter Apokalipszise

Péter Apokalipszise

0

Amint a Megváltó ott ült a templomban a szövetség és a tíz oszlop egyezményének háromszázadik (évében) és eltöltötte az elégedettség az él? és megvesztegethetetlen fenséges száma kapcsán, így szólt hozzám: ?

Páter, áldottak a magasságosak, akik az Atyához tartoznak, akik kinyilatkoztatták az életet az életb?l valók számára, általam, mivel emlékeztettem ?ket, akik er?snek lettek megalkotva, hogy meghallhassák a szavamat, és felismerhessék a tisztességtelenséget és a b?n törvényeit, merthogy minden szó Pleroma igazságának magasságából ered, megvilágítván az ? jókedve által, akit a fejedelemségek keresnek. De nem találták meg, és meg sem említették a próféták egyetlen generációjában sem. Most megjelent közöttük, és ?, akiben megjelent, az Emberfia volt, aki a mennyek fölé emelkedett az ember által tisztelt lényeg tekintetében. Azonban te magad Péter, tökéletesen összhangba kerültél neved jelentése által énvelem, azzal, aki kiválasztott téged, mivel általad fektettem le az alapokat a többiek számára, akik meghívattak a tudásra. Ezért légy er?s a tisztesség meghamisításának korában ? tarts ki mellette, aki tudást adott neked, hogy megismerhesd egy olyan úton való járással, melyet érdemes végigcsinálni, az ellene való visszautasítás miatt, és kezének és lábának ereje miatt, és azok betet?zése miatt, akik a középs? térségben vannak, és a ragyogó teste miatt, melyet abban a reményben hoztak szolgálatra, mert jutalmat vártak érte ? mert azon volt, hogy megdorgáljon téged háromszor ezen az éjjelen.?

És amint ezeket a dolgokat mondta, láttam a papokat és az embereket odafutni hozzánk kövekkel, hogy rögtön végezzenek velünk, és én megijedtem, hogy meg fogunk halni.

És ? ezt mondta nekem: ?Péter, már sokszor elmondtam neked, hogy ezek az emberek vakok, akiket senki sem vezet. Ha meg akarod ismerni vakságukat, tedd a kezed a szemedre ? a köntösödet -, és mondd mit látsz.?

Ám amikor ezt megtettem, nem láttam semmit. Azt mondtam: ?Senki sem lát (így).?

Ismét szólt hozzám: ?Csináld újra?.

És félelemmel vegyes csodálat töltött el, mivel új fényt láttam, mely fényesebb volt a napvilágnál. Aztán a fény lejött a Megváltóra. És én elmeséltem azokat a dolgokat neki, melyeket láttam.

? újra szólt hozzám: ? emeld fel a kezed és hallgasd mit mondanak a papok és az emberek.?

És én figyeltem a papokat, amint leülnek az írnokokkal. A tömeg teli torokból kiabált.

Amikor hallotta ezeket a dolgokat t?lem, így szólt hozzám: ?Hegyezd a füled és figyeld milyen dolgokról beszélnek.?

És én ismét figyeltem. ?Ahogy ülsz, dics?ítenek téged.?

Amikor ezeket a dolgokat elmondtam, a Megváltó így szólt: ?Mondtam neked, hogy ezek (az emberek) vakok és süketek. Nos tehát, figyeld azokat a dolgokat, melyeket rejtélyes módon elmondanak neked, és ?rizd meg mindezeket. Ne mondd el a hallottakat e kor gyermekeinek. Merthogy átkoznak téged ezekben a korokban, mert nem tör?dnek veled, de áldani fognak majd tudásodért.?

?Sokan elfogadják majd tanításunkat kezdetben. Kés?bb azonban elfordulnak t?le ismét az eltévelyedés Atyjának szándékára, mert azt tették, amit ? akart. És ? kinyilatkoztatja nekik a tanításukat ítéletében, például a Világ szolgáinak. Azonban akik összekeverednek ezekkel, a börtön?reikké válnak, mivelhogy érzékelés nélkül valók. És az alattomosság nélkül valókat, a jókat, a tisztákat, odalökik a halál munkásának, és azok királyságának akik imádják Krisztust helyreállítva tekintélyét. És imádják a hamis propaganda emberét, azok, akik utánad jönnek. És ?k ragaszkodnak a halál emberének nevéhez, mert úgy hiszik, tisztává válnak. ?k azonban súlyosan gyalázatossá válnak, és az eltévelyedés nevét veszik magukra, és az ördög kezébe jutnak, a trükkös ember és sokszoros dogma birtokosáéba, és törvények nélkül lesznek vezetve.?

?Néhányan közülük gyalázni fogják az igazságot és ördögi tanítást hirdetnek. És ördögi dolgokat mondanak egymásra. Néhányukat megneveznek: (azok) akik az arkómok erejében állnak, a férfinak és a mezítelen asszonynak, aki megsokszorozója és egyben tárgya a sok szenvedésnek. És azok, akik ezeket a dolgokat mondják, álmokról fognak kérdez?sködni. És amikor azt mondják, hogy egy álom egy hatalmas démontól ered eltévelyedéseik következményeként, ezután végromlás lesz a részük tisztaság helyett.?

?A gonoszság képtelen jó gyümölcsöt teremni. Mivel mindannyian arról a helyr?l származnak, mely olyant terem, mint ?k maguk, és mivel nem minden lélek az igazságtól való, sem a halhatatlanságtól. Mivel ezeknek a koroknak minden lelke halandó a nézetünk szerint, mivel mindig is szolga volt, mióta csak megteremtették önmaga csodálatára és az ? örök pusztításukra, miáltal ?k azok amik, és azok, ahonnan valók. Szeretik az anyag teremtményeit, melyek velük együtt születtek.?

?Az örökélet? lelkek azonban nem ilyenek. Óh, Péter. De igazából az óra még nem jött el, ezért a (halhatatlan lélek) hasonlít a halandóra. Ám nem nyilvánítja ki természetét, mint egyedül a halhatatlan, és csak gondolkozik a halhatatlanságról, h?séges és vágyik arra, hogy megtagadja mindezeket a dolgokat.?

?Mivel az emberek nem gy?jtenek fügét a tüskebokorról vagy a csipkebokorról, ha bölcsek, gyümölcsöt sem a bogáncsról. Mivel, egyrészr?l, a dolgok mindig azonosak azzal, ahonnan erednek, ha nem jó az eredet, akkor pusztítóvá válnak és halálossá önmaguk számára. Akik azonban az Örök Egyhez eljutnak, az élet és a élet halhatatlansága Egyéhez, hasonlítani fognak rá.?

?Ezért a létez? dolgok valamennyije, nem fog beleolvadni abba, ami nem létezik. A süketek és a vakok csak a saját fajtájukhoz csatlakoznak.?

?Mások azonban megváltoznak majd a gonosz szavaktól és a félrevezet? rejtélyekt?l. Néhányan, akik nem értik a rejtett dolgokra vonatkozó beszédet, mely dolgokat nem értenek, mégis büszkélkednek vele, hogy az igazság rejtelme csakis az övék. A g?gösségükben elragadja ?ket a büszkeség, irigyelni fogják a halhatatlan lelket, ami ígéretté válik. Az eónok minden hatalma, irányítója és hatalmassága vágyik rá, hogy velük legyen a világ teremtésében, azért, mert akik nem (kerülnek közéjük), feledésre kerülnek általuk, akiket imádnak, mégsem kerülnek megmentésre, és az Útra sem vezetik ?ket, bár mindig arra vágytak, hogy romolhatatlanok legyenek. Mert a halhatatlan lélek szellemi lélekben kap hatalmat -. De azonnal csatlakozik azokhoz, akik félrevezették.?

?Azonban sokan a többiek közül, akik ellene vannak az igazságnak és a hamisság küldöttei, felállítják a maguk tévedéseit és törvényeit ezekkel a tiszta tanításaimmal szemben, egy (néz?pontból) tekintve a dolgokra azt gondolván, hogy a jó és a gonosz egy (forrásból) származik. Az én nevemben tesznek dolgokat. És kemény sorsot ígérnek. A halhatatlan lelkek versenye hiábavalóság amíg Parousiámig nem érnek. Értük, bel?lük fog megszületni ? és az én bocsánatom az ? b?neikre, melybe belezuhantak az ellenségeik révén, kiknek váltságdíját megkaptam a szolgaságuk következtében, hogy szabadságot adjak nekik, hogy megteremthessék az imitáció maradványát a halott ember nevében, aki Hermas, a becstelenség els?szülöttje, azért, hogy a fény, mely létezik, a kicsik által ne legyen hihet?. Azonban az e fajták a munkások akik kivettetnek a küls? sötétségbe, távol a fény fiaitól. Se be nem léphetnek, se engedélyt nem kapnak azoktól, akik felmennek a szabadulásuk jóváhagyóihoz.?

?Míg közülük mások, akik szenvednek, úgy gondolják, tökéletesíteni fogják a fivérség bölcsességét, az (eszmét), mely valóban létezik, mely a spirituális szövetsége mindazoknak, akik egyesültek az eggyé válásban, a megvesztegethetetlenséggel való, ezután kinyilvánítandó, menyegz? révén. A rokonjelleg? n?vérség mint utánzat t?nik majd fel. ?k lesznek azok, akik elnyomják fivéreiket, ezt mondván nekik: ?Az Isten miatt vannak nehézségeink, mióta a megváltás megtörtént velünk, azóta van így?, nem ismerik azoknak a büntetését, akiket ilyen beszédek tesznek boldoggá, azokét, akik mindezeket az egyszer? emberekkel szemben követik el, akik láttak (és) akiket ?k börtönbe vetettek.?

?És lesznek itt mások, akik kívül vannak a mi számainkon, akik magukat püspököknek és még diakónusnak is nevezik, mintha megkapták volna az erre vonatkozó hatalmat az Istent?l. ?k ezáltal a vezet?k döntése alá vetik magukat. Ezek az emberek kiszáradt csatornák.?

Erre én így szóltam: ?Megrémültem azoktól a dolgoktól, melyeket mondtál nekem, hogy valójában a kicsik, a mi néz?pontunk szerint, a hamisak, igazából pedig ott vannak a tömegek, akik megtévesztenek más él?k tömegeit, és elpusztítják ?ket önmaguk között. és amikor kimondják a neved, hisznek nekik.?

A Megváltó így felelt: ?Meghatározott id?n belül, arányosan a vétkeik súlyához mérten, átveszik a kicsik irányítását. Majd a vétkek befejeztével, a halhatatlan értelem kortalanja fiatallá válik, és ?k (a kicsik) átveszik az uralmat uralkodóik felett. Vétkeik gyökerét ? kitépi, szégyenszemre kiteszi, így minden arcátlanság megtestesülhet benne, melyet magára vett. És az ilyenek megváltoztathatatlanná válnak, óh, Péter.?

?Jöjj ezért, teljesítsük be a megvesztegethetetlen Atya által kijelölt utat. Ezért figyelj, azok, akik az ítéletet hozzák már közelednek, és szégyenre vetik majd ?ket. De minket nem érinthetnek meg. És te, óh Péter, a középpontjukban leszel. Ne rémülj meg saját gyávaságod miatt. A tudatuk zárva lesz, a láthatatlan egy miatt, aki szemben áll velük.?

Amikor elmondta mindezeket a dolgokat, láttam ?t, amint nyilvánvalóan megragadják. És én megkérdeztem: ?Mit látok óh, Uram? Te magad vagy az, akit megragadtak, és te vagy aki engem tart? Vagy ki ez a valaki, aki boldog és nevet a fán? És ez a másik, akinek lábát és kezét átütik??

A Megváltó azt mondta nekem: ??, akit a fán láttál, boldog és nevet, ? az él? Jézus. ? azonban, akinek kezén és lábán szögekkel ütötték át az él? húst, ? csak egy helyettesít? lény, aki elviseli a megaláztatást, aki a képmására testesült meg. De nézd ?t és nézz engem.?

Azonban amikor odanéztem, ezt mondtam: ?Uram, senki sem nézhet rád. Meneküljünk el err?l a helyr?l.?

Ám ? így szólt: ?Megmondtam neked: ?Hagyd a vakokat magukra!?. És te, nézd, miként van az, hogy nem tudják, mit mondanak. A dicsfényük fia miatt az én szolgálatom helyett, megszégyenítésre kerültek.

És láttam valakit, aki közeled?ben volt hozzánk és nagyon hasonlított rá, ?rá, aki a fán nevetett. És (eltöltötte) ?t a Szent Lélek, és ? volt a Megváltó. És ott volt egy hatalmas, kimondhatatlan fény körülöttük, és a láthatatlan angyalok kimondhatatlan tömege áldotta ?ket. És amikor ránéztem, az aki dics?ítette, megnyilatkozott.

És ? azt mondta nekem: ?Légy er?s, mivel te vagy az, akinek ezek a rejtelmek megadattattak, hogy megismerd ?ket a kinyilatkoztatás által, hogy ?, akit keresztre feszítettek az els?szülött, és a démonok otthona, és a köves hely ahol élnek, Elohimé, a kereszté, mely a Törvény alá tartozik. Ám aki mellette áll, ? az él? Megváltó, az els? ?benne, akit megragadtak és elengedtek, aki boldogan néz azokra, akik szenvedést okoztak neki, miközben megosztották önmagukat maguk között. ezért nevetnek ?k a saját értelmi képességeik hiányán, tudván, hogy ?k vaknak születtek. Ezért az egyén hajlandó szenvedni az eljövetelért, miközben a test csak helyettesít? eszköz. Ám ?k, amit kinyilatkoztattak az én anyagtalan testem volt. de én vagyok a szellemi Lélek, eltöltve sugárzó fénnyel. ?, akit látsz felém jönni az én szellemi Pleromám, mely egyesíti a tökéletes fényt a Szent Lelkemmel.?

?Ezeket a dolgokat, melyeket láttál, majd add tovább másfajta embereknek, akik nem ebben a korban élnek. Ezért egyetlen embernek sem lesz jutalma aki nem halhatatlan, csak annak, aki kiválasztatott a halhatatlan lényeg által, melyr?l megmutattatott, hogy képes magába fogadni azt, aki neki adja jólétét. Ezért azt mondtam: ?Mindenki, akinek van, még adatik neki, és sok lesz neki.? Ám annak, akinek nincs, így, e hely emberének is, aki tökéletes mértékben halott, akit eltávolítottak a teremtés helyér?l, mely tiltott lett számára, aki, ha az egyik halhatatlan lényeg megjelenik, azt hiszi, birtokolja ?t ? t?le lesz véve és hozzá adatik ahhoz aki ? maga. Te ezért légy bátor és ne félj egyáltalán. Ezért veled leszek, hogy senki az ellenségeid közül ne gy?zedelmeskedhessen rajtad. Béke veled. Légy er?s!?

Amikor (Jézus) elmondta ezeket a dolgokat, ? (Péter) visszatért önmagához.