Home Cikkek Púposodnak a vulkánok Dél-Amerikában

Púposodnak a vulkánok Dél-Amerikában

1
Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE K?zettan-Geokémiai Tanszék, tanszékvezet? egyetemi tanára bejegyzésében azt írja, hogy “a mintegy 130 kitörési központot tartalmazó és az elmúlt néhány százezer évben számos hatalmas kitörést produkáló vulkáni terület nyugati része 2007 óta koncentrikusan évi 18 centiméterrel, azaz nagyon gyorsan emelkedik.
Ráadásul 2012 áprilisa óta a felboltozódás sebessége közel kétszeresére n?tt, és ez a leggyorsabb felszínfelboltozódás, amit szunnyadó vulkánon bárhol is mértek. Mindez a kb. 5 km mélységben lév? magmatározó viszonylag gyors térfogat-növekedésével, mintegy 60 millió köbméter friss magmabenyomulással magyarázható.
Az elmúlt napokban a helyi vulkanológiai intézet, a Sernageomin emelte a készültségi szintet (sárga fokozatra) a Laguna del Maule vulkánra, aminek az oka a megnövekv? számú, vulkáni eredet? földrengés. A felkészítés, a fokozott figyelem nem véletlen: egy olyan kaldera vulkáni szerkezetr?l van szó, ahol mintegy 100 négyzetkilométer nagyságú területen 24 kitörési központból különösen intenzív vulkáni tevékenység zajlott az elmúlt 24 ezer évben.”
Harangi szerint, “a különösen gyors felszínemelkedés, a földrengések, a Maule tóban megfigyelt gázbuborékok egyértelm?en jelzik friss magma folyamatos felnyomulását. A nagy kérdés természetesen az, hogy ez mit jelent: Csupán egy feltölt?dés, magmaraktározás vagy kitörés el?tti jelek?” A vulkanológus szerint probléma, hogy kaldera-formáló vulkánkitörést még nem sikerült megfigyelni modern eszközökkel és ezért keveset tudunk a legpusztítóbb vulkáni kitörési folyamatról, az azt megel?z? jelekr?l.
544081_438354539576181_2109877304_n.jpg
Uturuncu
Az Andokban egy másik vulkán is púposodik, Harangi írásában kitér arra, hogy ezen a területen “az elmúlt 10 millió évben legalább 10 hatalmas, kalderaformáló vulkánkitörés volt, ezért sokan úgy gondolják, hogy e területen lehet potenciálisan a következ? nagy szupervulkáni vagy a közeli vulkáni m?ködés. Az InSAR technikával a szakemberek itt 9 vulkáni területen azonosítottak koncentrikus felpúposodást, közülük a bolíviai Uturuncu és Chile-Argentína határán lév? Lastarria és Cordon del Azufre közötti Lazufre területeken. Az Uturuncu felszíne átlagosan évi 1-2 centiméterrel emelkedik, azonban, ami figyelemreméltó az a felboltozódás hosszú id?n keresztül (legalább 1992 óta) tartó folyamatossága, ami már közel fél méter emelkedést jelent és a viszonylag nagy területi kiterjedése (több mint 50 km átmér?). Mindez a kalderaformáló vulkánokra jellemz?, amelyek hatalmas erej? vulkánkitörésekre képesek, f?leg hosszú szunnyadási id? után. Az Uturuncu pedig 270 ezer éve tört ki utoljára! A számítások szerint az eddigi felszínemelkedés mintegy 40 köbkilométer térfogatú magmatömeg földkéregbe való nyomulását jelenti. A Lazufre terület emelkedése 1998 óta tart és igen gyors, évente átlagosan 3,5 cm.” – írja az egyetemi tanár a blogbejegyzésében.
A decemberi A Földgömb szupervulkánokról szóló cikkében, ami els?sorban a Yellowstone-ra volt kihegyezve arról is szó esett, lehet nem is Észak-Amerikában lesz a következ? szupervulkáni kitörés. Az Andokban, az Altiplano-Puna területén, pár eddig inaktívnak vélt vulkán alatt is hatalmas tömeg? magma benyomulását jelezték. Bolíviában az Uturuncu alatt az utóbbi húsz évben tart a felszínemelkedés, és ez kb. 40 köbkilométer magma földkéregbe érkezését jelentheti.

1 KOMMENT