Home A múlt rejtélyei Ré­gé­szek meg­ta­lál­ták a pokol fe­kete ku­tyá­já­nak csont­jait?

Ré­gé­szek meg­ta­lál­ták a pokol fe­kete ku­tyá­já­nak csont­jait?

804
0

Kelet-Ang­lia lakói közt majd 500 éve lé­te­zik a misz­ti­kus tör­té­net a pokol fe­kete ku­tyá­já­ról. Eddig azt hit­ték, hogy mese, azon­ban né­hány olyan csont ke­rült elő a föld­ből, ami arra utal, hogy mégis igaz le­he­tett.

Norfolk, Essex és Suffolk megyékben a leghíresebb legenda a Black Shuck néven emlegetett hatalmas, izzó szemű, fekete kutya szelleméről szól. Úgy tartják, hogy maga a történet már azelőtt is szájról-szájra járt, mielőtt leírták volna:

Blythburgh papjának jegyzetei alapján 1577. augusztus 4-én jelent meg a fekete kutya, és betört a templomba. Végigrohant az épület főhajóján, átugrott az oltáron, megölt egy férfit és egy fiúgyermeket, majd a templom északi ajtaját kidöntve távozott. Rombolása következtében a templomtorony összedőlt. A beszámoló szerint a bestia távozásakor az északi ajtó keretén fekete égésnyomok keletkeztek, amelyekhez hasonló foltok a mai napig felfedezhetők az ódon templom ajtaján.

Hasonló esetről számolt be ugyanazon a napon egy másik város, Bungay papja, Abraham Flemyng lelkész is: „Ez a fekete kutya, vagy maga az ördög egy ilyen bestiális álcában, végigrohant a templomon… elrohant két térdelő hívő közt, és egy mozdulattal elharapta a nyakukat, majd harmadiknak úgy megkarmolta a hátát, hogy a férfi összezsugorodott, akár az égető tűzben megperzselt bőrdarab.”

A legendavadászok szerint a leírások és a pusztítás mértéke inkább gömbvillámra utal, csak az akkori emberek képzelete színezte ki a történetet, és próbáltak valami általuk is ismert dolgot ráhúzni a különös jelenségre.

A történet több forrásban is fellelhető, de a legelterjedtebb sztori a Black Shucké. A név sokak szerint az óangol scucca szóra vezethető vissza, amely démont jelent, más helyi nyelvjárásban viszont létezik a shucky kifejezés, amelynek jelentése annyit tesz, bozontos.

Még Sir Arthur Conan Doyle is beleírta A sátán kutyája című Sherlock Holmes-történetébe.

A legendát majd 500 évig, de legalábbis napjainkig csak mesének tartották, ami arra szolgált, hogy rémisztgessék vele a hívőket és a babonás parasztokat.

Azonban 2014-ben a régészek ásni kezdtek Shuffolkban, a Leiston Abbey apátság romjainál, és olyasmit találtak, ami azt sejteti, hogy talán mégiscsak van valóságalapja a rémtörténeteknek.

Az ásatások közben ugyanis egy hatalmas kutya csontváza került a felszínre. Az állat a 2,5 méteres magasságot is elérte, ha a két hátsó lábára állt, és kb. 100 kilót nyomhatott. A vizsgálatokból kiderült, hogy egy sekély sírba temették, nagyjából akkor, amikor a feljegyzések készültek a kutyatámadásokról.

Így talán a történetek alapja igaznak bizonyul, és tényleg élt egy hatalmas eb a környéken, ami esetleg megtámadott néhány embert. Ezután a helyiek alighanem végeztek vele, és a pap pedig, hogy elejét vegye a rossz szellemek visszatérésének, és megnyugtassa a babonás lakosságot, megszentelt földbe temette az állatot. horrorisztikus elemek pedig az évek során rakódtak rá a történetre, ahogy szájról-szájra járt.

A szkeptikusok szerint talán egy, az utolsó jégkorszak végén, 10 ezer évvel ezelőtt kihaltnak hitt óriás farkas csontváza lehetett, amely főleg Észak-Amerikában volt elterjedt. Ezzel csak az a baj, hogy sohasem élt ilyen állat az Egyesült Királyság területén.

Mindennek ellenére a legenda tovább él, és évről-évre számos turistát vonz a hangulatos angliai városkába…

Ripost