Home Cikkek Rejtélyes állatcsonkítások az 1970-es években

Rejtélyes állatcsonkítások az 1970-es években

388
0
Megosztás

Ennek a cikknek az olvasása 38 percig tart

1973 őszén 40 ijesztő állatcsonkítás történt az amerikai Kansas államban. A sheriff, az autópálya rendőrség és az állami nyomozóiroda meg voltak döbbenve. A farmerek hozzá voltak ugyan szokva az éjszakai ragadozókhoz, de szóhoz sem jutottak amikor meglátták, mennyire sebészeti pontossággal lettek az állatok megcsonkítva. Néhányuknak a nyelve, a füle vagy a szeme hiányzott, másoknak a farka, vagy a nyakuknak egy része. De ami szembetűnő volt, hogy szinte mindegyiknek el lett távolítva a nemi szerve. Az eseteket követően megindultak a találgatások és az is felmerült, hogy beteg hajlamú emberek lehetnek a dolog mögött. Három csoportra gyanakodtak: hippikre, szexuális indíttatású elkövetőkre vagy vallási fanatikusokra, sátánistákra.

A hatóságok nem tudták, mihez kezdjenek. 1973 végén a Kansasi Egyetem állatorvosi laboratóriumában Dr. Harry Anthony ugyanakkor azt állapította meg, hogy négy tehét betegségtől halt meg, melyet feketelábnak neveznek. Továbbá egy állami tisztviselő azt jelentette ki, hogy a tehenek 99%-a természetes körülményektől pusztult el. Ez a kijelentés a 12 érintett, kansasi megyében dühöt váltott ki hatósági körökben. Ők továbbra is fenntartották véleményüket, hogy a csonkításokért emberek felelősek. A ragadozóknak ellentmondott néhány bizonyíték. Nem volt ugyanis vér, sem lábnyomok. Az egyik tehénet egy árokban találták meg, de nem voltak odavezető nyomok. Itt-ott szét voltak szóródva bél és húsdarabok is, melyek egyáltalán nem jellemzőek ragadozók viselkedésére. Az is különös volt, hogy egyes tehenek elhagyatott helyeken hevertek, míg mások közel házakhoz, nem messze gazdáiktól.

És akkor ott voltak a helikopterek…

Gyakran mefigyelhetők voltak bizonyos jelzés nélküli helikopterek, melyek az érintett területek felett szálltak vagy éppen megfigyelést végeztek. A hatóságok azonban nem tudtak érdemi információval szolgálni ezekkel a helikopterekkel kapcsolatban. Nem tudták megmondani, hol állomásozhatnak vagy hol töltik fel őket üzemanyaggal. Az is felmerült, hogy esetleg gyakorlatozásról van szó, de ez az elmélet is hamar romba dőlt. Ezt követően annak a gyanúja merült fel, hogy titkos katonai gyakorlatról van szó, melynek része az álltcsonkítás és az egész a kansasi Fort Riley-ből ered. Emellett egyre több lett a találgatás is.

1974 áprilisában aztán újabb állatcsonkítások történtek, ezúttal Nebraskában. A módszer hasonló volt itt is. Nem volt jelen vér, nem találtak lábnyomokat és a szervek látszólag sebészeti pontossággal lettek eltávolítva. Magasabb tisztségviselők a ragadozókat okolták. Ezen év szeptemberére már 50 esetet regisztráltak. Felütötte a fejét egy szóbeszéd is, miszerint a gazdák között sátánisták vannak, akiknek vannak helikoptereik és az állatcsonkítások összefüggésben állhatnak a megtermékenyítés misztériumával. A gazdák valószínűleg éjszaka támadnak, amikor nem látja őket senki.

1974 decemberében az UFO magyarázat is terjedni kezdett. Egy Kimball (Minnesota) mellett farmon találtak rá egy tehénre, amely fel volt darabolva. Az állat gazdája egy Frank Schiefelbien nevű gazda volt. Ebben az időszakban számos UFO észlelés történt az országban. Egy Terry Mitchell nevű UFO kutató azzal az elmélettel állt elő, hogy az állatok pusztításáért földönkvüliek a felelősek, akik erős sugárnyalábot bocsátanak ki járműveikből és ezeket az állatokra irányítják. Ezt az elméletet megerősítette az a tény is, hogy a hóban furcsa környomokat is találtak. Az elmélet a médiához is eljutott és szóba került Tom Snyder NBC Tomorrow című műsorában. A műsort követően komolyabban elkezdtek foglalkozni a kérdéssel. Dr. Allen Hynek, aki az UFO Kutató Központ elnöke volt és egyben az Északnyugati Egyetem csillagász professzora megkérte egy barátját Minneapolisban, hogy végezzen egy kis terepmunkát és nyomozást a központ számára. Ez a személy Donald E. Flickinger volt, aki a Nemzeti Kincstár alkohol, dohány és fegyverrészlegének az egyik ügynöke volt. A férfi 1975 januárjában kapta ezt a feladatot. Flickinger elutazott Kimballba és interjút készített Frank Schifelbiennel. Az interjút követően gyorsan elvetette az UFO magyarázatot. A befagyott tóban lévő körkörös lyukakat valójában emberek vájták ki és a letört faágakért, melyekből szintén rengeteg volt, maga Schifelbien volt a felelős. Gyorsan terjedt a hír, hogy Dr. Hynek érdeklődik az UFO téma iránt és felkapta a fejét Jerome Clark UFO kutató is, aki már a kezdetektől fogva kutatta a témát, amióta az első csonkításos eset megtörtént Minnesotában, 1973-ban. Jerome Clark írt egy levelet Donald Flickingernek, melyben egy Kenneth Bankston nevű elítéltre hivatkozott.

1973 végén az egyik amerikai szenátor, Ross Doyen egyik tehene vált áldozattá a férfi birtokán. A nagytestű állat hasába egy lyuk volt vájva. A hír eljutott az újságokba. Ekkor Jerome Clark közölte Ross Doyennal, hogy kapcsolatba lépett az elítélttel, aki bankrablás miatt ült a Leavenworthi Szövetségi Fegyházban (Kansas). Kenneth Bankston közölte az UFO kutatóval, hogy az állatcsonkításokért egy titkos sátánista szekta a felelős amely most kiterjesztette tevékenységét. Ross Doyen nem igazán akarta elhinni az elítélt állításait, de Jerome Clark engedélyt kért a fegyháztól, hogy levelezhessen az elítélttel. Az egyik, 1974 január 24-én írt levelében azt állítja, hogy a szekta áldozatként használtv a az állatok vérét és szerveit. Nemzőszerveit pedig a termékenységgel kapcsolatos szertartásokra használják fel. Azt is hozzátette, hogy az állatáldozatok csak előjelei annak amit később fogunk látni: mert hamarosan embereket is fel fognak áldozni. Bankston készen állt arra, hogy segítse Clarkot, de tartott a bosszútól és fenyegetve érezte magát a börtönben. Így arra kérte Clarkot, hogy intézze el az áthelyezését egy minnesotai fogdába, ahol nyugodtan tudnak beszélni, sőt, további neveket is tud adni. Clark ennek nem tudott eleget tenni, de folytatták a levelezést. 1975 elején Clark és Flickinger találkozott egymással, ahol azt beszélték meg, hogy egy nagyszabású nyomozásra van szükség, mert már 22 nyugati megyében terjed a jelenség. Eközben Bankston újabb szörnyű részletekkel számolt be arról, miként használták a bikákat szexuális célra és a rituálé elvégzésére. Clark a Minnesotai Ügyészséghez fordult és felkérte Myles Lord bírót, hogy járjon el Bankston áthelyezésének az ügyében. Bankston eközben aggodalmát fejezte ki, hogy megfenyegethetik, továbbá hivatkozott egy motoros bandára is, akik részesei lehetnek a bűntetteknek. Ennek a csoportnak a tagjai azonban a hatóságnál is jelen lehetnek, így még nagyobb volt az elítélt félelme. Végül Bankstont rendőrbírók áthelyezték a Minnesota állambeli Hastingsba. 1975 február 15-én Flickinger elkészítette vele első interjúját egy Brad Ayers nevű katonával, aki egy ejtőernyős osztály bevetési tagja volt, de aktív kutatójaként tevékenykedett az UFO jelenségek terén is.

Bankston elmondta, hogy ő ugyan nem volt sohasem a tagja ennek a szervezetnek, de tagjaival kapcolatban állt. Azt mondta, hogy a szervezetről először a börtönből hallott. A szóbeszédekről, információkról feljegyzéseket készített és ezek alapján dolgozta ki a szervezet felépítését és működését.Bankster elmondta azt is, hogy a szekta egy nagyon erős nyugtatót, PCP-t használt az állatok mozgásképtelennné tételéhez. Az állatok orra elé amil-nitrátot tettek, hogy felgyorsuljon a szívverésük, majd egy állatorvosi fecskendővel megcsapolták a vérét. Nyomok pedig azért nem voltak, mert kartonlapokat rögzítettek a lábukhoz, télen pedig megolvasztották a havat, hogy eltűnjenek a lábnyomok. Mindezzel az volt a cél, hogy az állatcsonkítások úgy tűnjenek, mintha földönkívüliek okozták volna.

Bankston elmondta azt is, hogy 1969-ben a Leavenworth-i Büntetőintézetben találkozott egy taggal, aki beszélt neki az állatcsonkításokról. A tag egyben egy motoros társaság tagja is volt, akik rendszeresen végezték az állatcsonkításokat. E tevékenységen kívül azonban volt nekik egy nagyobb, gonoszabb céljuk is: hozzá akartak jutni rakétasilókhoz, főleg az alaszkaihoz, hogy terrorcselekményt kövessenek el.

Ám 1975-ben a Montana állambeli raktasilónál, melyet Minuteman-nek neveztek el, UFO jelenséget észleltek, ami körül újabb állatcsonkításokat fedeztek fel. A közeli Malstromi Légibázisról vadászrepülőket küldtek a tárgy felé, hogyy fogja be, de a művelet sikertelen lett.

1975 március 16-án egy Dan Dugan nevű elítéltet helyeztek át a Dakota Megyei Fogdából egy texasi börtönbe, aki megerősítette Bankston állításait. Dugannak autólopásért kellett ülnie és ismerte Bankstont. Mind a ketten tartották magukat ahhoz az állásponthoz, hogy a szervezet okkult és sátánista tanokat követ. Dugan azt is elmondta, hogy 1965-ben a Texas állambeli Fort Worthben toboroztak is tagokat, köztük őt is. Mivel akkoriban Dugan drogfüggő volt, az egyik tag drogot is felajánlott neki ha cserébe segít neki állatokat darabolni. A férfi helikopter pilóta volt.

Bankston és Dugas mindketten Flickinger rendelkezésére bocsátottak egy listát rajta nevekkel, akik tagjai voltak ennek a szervezetnek. Az pedig valóban bebizonyosodott, hogy ezeknek az embereknek a nagy része korábban foglalkozott okkultizmussal és ezt a hatóságok meg is erősítették. Egy nőt a listáról például Észak Dakotában sírrablásért tartóztattak le 1969-ben. Egy másik személy állatcsonkításokról szóló videókat gyártott. Dan Dugas viselkedésén meg lehetett figyelni a félelmet: ha valamitől tartott, akkor az biztos, hogy ez a szervezet volt. Állást is foglalt amellett, hogy fokozatoan ki fogja vonni magát az ügy alól. Még mielőtt ezt megtette volna, felhívta Flickinger figyelmét arra, hogy a szervezet következő szintje az emberi áldozat. Amikor ezt elmondták neki a szervezet tagjai, kételkedve hallotta és nem gondolta komolyan a szervezetről, hogy ezt a lépést megteszik. Azonban 1965-ben részet vett egy sátánista ünnepségen a Nebraska állambeli Cozad tó mellett, ahol nyolc szektatag letáborozott. A tagok beszerezték a PCP-t, hogy Kansas Cityből érkezett négy fiatal kempingezőt kábítsanak el.

A tagok puskákba töltötték a vegyi anyagot, majd meglőtték a kempingezőket. Két óra múlva azonban már halottak voltak, feltehetőleg a PCP túladagolás miatt. Ekkor a tgok úgy döntöttek, hogy ha már halottak, akkor a sátánnak történő tiszteletadást halottakkal ünneplik meg és az ő várüket csapolják meg. A testeket felvágták, majd a ceremónia után eltűntették azokat, Dugas szerint egy közeli árokba. A beszámolót követően a rendőrség – amint elolvadt a hó – elundult a testek felkutatására még márciusban. Eközben folgytatódott Bankston kihallgatása is, aki felfedte azt is, hogy a szekta tagjai Oklahomában plútóniumot loptak és ez egy Karen Silkwood nevű nő halálát okozta. Ne feledjük, hogy már egy egész kis mennyiségű plútónium is képes egy várost elpusztítani. Az ellopott plútóniumról tudott a hatóság, de ők a maffia egy magasrangú tagját gyanúsították meg.

Összegezve, a Bankston – Dugas kihallgatások tartalmaztak mindent, ami szörnyűség: sátánista szektát, sötét okkultizmust, terrorfenyegetést, állatcsonkításokat, szexuális bűnelkövetést, gyilkosságot, holttestek feldarabolását, lopást. Az ügynek nagyobb figyelmet szenteltek és átkerült a Minneapolisi Ügyészet vizsgálata alá. Innentől kezdve a nyomozás pontos menete zavaros volt. Annyi bizonyos, hogy Donald Flickinger 1975 április 10-én írt egy jelentést, melyben beszámolók és nyomozások vannak megemlítve. Ugyanebben az évben a szövetségi kormány országszerte nyomozott sátánista szervezetek után.

És még nem beszéltünk az ügyben szereplő személyek motivációjáról. Banksten szándéka egyértelmű: ő át akarta helyeztetni magát egy állami fogdába Mississipiben, közel a szülővárosához. Úgy tűnt, némi pénzt is akart szerezni a történetéért cserébe, ha az nyilvánosságot kap. Dan Dugan csökkenteni szerette volna a hét éves büntetését vallomásával. 1975 késő tavaszán a szövetségi hatóság tovább folytatta a nyomozást. A két elítélt azt állította, hogy a szervezet országos vezetője már töltött börtönbüntetést Leavenworthben, bankrablás miatt és nemrég a texasi Austinba költözött. A probléma azonban az volt, hogy egy újságíró a nyomába eredt ennek a férfinek, akiről kiderült, hogy éppen börtönbüntetését töltötte Texasban; annak ellenére, hogy az elítéltek állítása szerint államról államra jött-ment, sátánista ceremóniákat tartva. Terjedt az az elképzelés is, hogy a Bankston-Dugan kihallgatások része volt egy mesteri tervnek: a két elítélt meg akart szökni. Könnyebb lehet ugyanis megszökni egy fogsából, mint egy szövetségi büntetőintézetből.

Bankston meg is szökött. Mégpedig május 30-án a Minnesotai börtönből, ahova áthelyezték Hastingsból. A szökést nem egyedül vitte véghez, hanem egy másik rabtársával. Nem sokkal a szökést követően azonban feltartóztatták őket. Bankston rabtársára fogta a szökés gondoltaát. Persze csak ki akart bújni az ügy alól. És hogy még egy meglepetés érjen minket: Dugan is megszökött Texasban abból a börtönből, ahol éppen fogva volt tartva. Őt Glennwood Springsben (Colorado) állították meg. Elfogását követően Bankston azt állította, hogy Dugan az életéért szökött meg, mert fenyegetve érezte magát.

Ezalatt 1975-ben tovább folytatódtak az állatcsonkítások. Szűnni nem akaróan terjedt a szörnyűség. Texas államban akkoriban 17 millió tehén volt, ebből 50000 halt meg évente természetes körülmények között. Ezekhez a számokhoz képest az állatcsonkítások száma elhanyagolható volt. 1975 január 20-án a Hopkins megyei sheriff, Paul Jones szintén arra a megállapításra jutott, hogy az állatok vérét egy sátánista szekta csapolja le. A Dallastól keletre található Kaufman megyében szintén ismeretlen fekete helikopterek jelentek meg időnként. A rendőrök az ég felé fordították reflektorjaikat az éjszaka közepén. A texasi hatóságok a hiénákat és ragadozókat okolták az állatcsonkításokért. Valószínűleg hatalmas hiénákról lehetett szó, óriási gyomorral, amiben elfér egy egész tehén. Nme beszélve arról, hogy egy darab ragadozót sem figyeltek meg a tetemek körül, márpedig, amikor egy elhullott állat teteme elkezd szagot terjeszteni, odagyűlnek a ragadozók, hogy vígan falatozzanak. Itt még csak a közelben sem láttak ragadozókat. Valamiért elkerülték a környéket.

A Forth Worth Star Telegram újság fizetett egy toxikológiai vizsgálatot. Az egyik borjú máját elemezték, amiből kiderült, hogy magas koncentrációban tartalmazott nikotint. A nikotint nyugatóként is használják nyugtatólövedékekben. 1975 márciusában Big Springben pedig találtak egy tehenet, melynek eltávolították a hugyhólyagját, valamint egy lyuk volt a mellkasában.

Eközben érkeztek beszámolók UFO észlelésekről, főleg Cochran megyéből. Itt találtak is két szamártetemet, melyek egy gabonakörben helyezkedtek el. A sheriff sugárzást is mért a helyszínen. Mivel többen aggódtak, hogy Texas államban intenzíven tevékenykedhet a szekta, a polgárőrség és a helyi rendőrség megfigyelőállásokat telepített Austinba és Hurstbe. Ezen hónapok alatt sokan próbálták megfejteni az állítólagos szekta kilétét.

Terjedt a szóbeszéd, hogy a csoport a Sátán Fiainak hívja magát. 1974-ben a Kilgore-I Főiskola egy tanulója írt egy cikket erről a csoportról, hogy ceremóniákat és állatcsonkításokat végeznek. A cikket a tanuló tanárja megsemmisítette mondván, hogy gusztustalan. A cikk azonban eljutott egy T.O Tinsley nevű férfihez, aki a Délnyugat Texasi Tehéntartók Egyesületének egy alkalmazottja volt. A férfi felkereste a tanulót, hogy felfedje annak forrásait.

Kaliforniában is létezett uganakkor egy szervezet, akik a Sátán Fiainak nevezték magukat. Ők 1970-ben Orange megyében meggyilkoltak egy nőt,m akit felajánlottak a sátánnak. Testét a nő saját autójába helyezték majd felgyújtották azt. A Sátán Fiai – állításuk szerint – része egy nagyobb szervezetnek, akik rendszeresen végeznek szertartásokat Észak és Dél Kaliforniában. Egy coloradoi nyomozó szerint az a céljuk az állatcsonkításokkal, hogy biológiai fegyvert fejlesszenek ki. Eközben John Makeig, a Forth Worth Star Telegraph egyik újságírója számos cikket írt az állatcsonkításokkal kapcsolatban. Ő is felvette a kapcsolatot Bankstonnal, akivel levelezni kezdett. A levelekben Bankston leginkább saját, korábbi vádjairól és sérelmeiről beszélt. Időközben egy Houstontól délre található kisvárosban annyira aggódtak a szervezet miatt, hogy tanácskozást hívtak össze a polgármester jelenlétében. Itt attól tartottak, hogy megmérgezhetik az ivóvizet. A Louisiana határában lévő Mayflowerben a sheriff további állatcsonkításokra számított. Mint látható, az emberek féltek. A szövetségi nyomozást megszüntették.Makeig figyelmeztette Bankstont, hogy legyen óvatosabb, mert kevésbé ellenőrzik az embereket. Az elítélt felhívta Makeig figyelmét arra, hogy augusztusban a szekta nagyszabású találkozót fog összehívni a Big Bend Parkban. Makeig kapcsolatba lépet a Big Bend Park parkőrével, akivel figyeltek, de nem találták jelét a gyűlésnek. Eközben Bankston azt is megígérte Makeignek, hogy a rendelkezésére fog bocsátani egy új listát, rajta nevekkel, akik kapcsolatba hozhatók a szervezettel. Makeig türelmesen várt, de közben megfenyegették, így értesítette a Fort Worthi Rendőrséget. Átadott nekik minden olyan információt, amely a birtokában volt. Ezzel az volt a célja, hogy abban az esetben ha meghal, a rendőrségnél ott legyen minden nyomravezető szál. Időközben egy Keith Wolverton nevű cascade megyei (Montana) nyomozó, aki egyébként egy becsületes személy hírében állt, meglátogatta Bankstont és hazugságvizsgálatnak vetette alá a Marion Büntetőintézetben. Bankston elbukott a fontosabb kérdések megválaszolásánál. Makeig megpróbálta lenyomozni a szervezet vezetőjét is Bankston álltása alapján, de nem járt sikerrel. Bankstonról így kiderült, hogy nincs köze az állatcsonkításos esetekhez. 1975 októberében Makeig írt egy cikket, melyben élesen bírálta Bankston szavahihetőségét. Ettől függetlenül az állatcsonkítások száma nőtt, már tíz amerikai államban jelen volt. A Montana és Új Mexikóban talált egyes tetemek sebei körül a vágás recés volt. A Utah Állami Mezőgazsasági Hivatal egyik állatorvosa felboncolta az egyik ttemet és azt állapította meg, hogy annak a testében mérgező baktériumok vannak. Felettese megfenyegette mondván, hogy vagy hallgat, vagy kirúgja őt. 1975 elején ráadásul szamárpestis pusztított több amerikai államban. David Boren akkori kormányzó nyomozást indítványozott, amibe ki akartak vizsgálni 26 megcsonkított állatot is. A nyomozásba behívtak patológusokat, rablással foglalkozó nyomozókat, radiofizikusokat, majd 1975 március 3-án jelentést adtak ki. Ebben azt írták, hogy az állatok természetes körülmények között pusztultak el. Leszámítva a szamárpestises eseteket, többen megkérdezték, hogy akkor ki darabolta fel őket? Sokan bírálták a jelentést mondván, hogy márpedig biológiai kísérletek zajlanak. A jelentés még azt a képtelen állítást tartalmazta, hogy az állatcsonkítások csak egy hóbort eredménye és ez csak ideiglenes. A jóslat némiképp be is teljesült: 1975 őszéig valóban megszűntek az esetek.

Ejtsünk néhány szót Colorado államról is, ahol 1974 novembere és 1975tavasza között nagyon gyakoriak voltak az esetek és szinte mindenhol előfordultak. Fibert megyében az emberek nem mertek arra a területre merészkedni, ahol feltűntek időnként a helikopterek. A hatósági intézkedések ellenére Coloradoban ijesztően magas volt az állatcsonkítások száma. A titokzatos szekta úgy tűnt, nem szereti az újságírókat sem. Egy Ed Sanders nevű újságíró 1975 júniusában egy titokzatos csomagot kapott, benne egy tehén nyelvével. Ezt a csomagot persze bárki küldhette.

Ed Sanders 1975 júliusában kiment a helyszínre, hogy megfigyelést végezzen Elbert megyében. Éppen vezetett, amikor helikopter fényeire figyelt fel, amint az leereszkedik a felhők alól. Leállította az autóját és kiszállt. Sajnos azonban a helikopter tovább repült és nem tudta megfigyelni azt. Az újságíró visszaült és folytatta a vezetést. Az úton találkozott egy fehér kisteherautóval, melyet gyanúsnak talált. A teherautó maga után húzott egy zárt pótkocsit is, amely elég nagy volt ahhoz, hogy elférjen benne egy kisebb helikopter. Ed Sanders megfordult és megpróbált utánaeredni, hogy felírja a rendszámát, de a teherautó olyan gyorsan ment, hogy nem tudta utólérni. Az újságíró ekkor új elmélettel állt elő és jelezte azt a sheriff irodának: elképzelhető, hogy a szekta tagjai kisteherautókkal szállítják helikoptereiket. Hónapokkal később Ed Sanders beszélt a Trinidad (Colorado) megyei ügyésszel is. Felmerült annak a gyanúja, hogy esetleg baktériumokkal kísérletezhetnek. Ezzel az elmélettel egyetértett az ügyész, Louis Girodo is. De Girodo tudot még valamiről, amiről Ed Sanders nem: létezett egy birtok Kelet Coloradoban, amely szokatlanul védett volt: őrség, biztonsági személyzet, kutyák, külön út jellemezte a helyet, aminek ráadásul egy orvos volt a tulajdonosa. Itt készültek is képek, melyeken láthatók ugyanolyan teherautók, melyeket korábban Ed Sanders is megfigyelt. Amikor a hatóságok elrepültek a terület felett, hogy képeket készítsenek arról, a tulajdonos felhívta a Szövetségi Repülésügyi Irodát, hogy panaszt tegyen. Az irodában azonban nem riadtak meg tőle: megkérdezték, bemehetnek-e a birtokra, amire a férfi nemmel válaszolt. A hatóságok ezt követően arra kezdtek el gyanakodni, hogy a kisteherautók valóban alkalmasak lehetnek kisebb méretű helikopterek szállítására lehetővé téve, hogy percek alatt üzemképesek legyenek. Ed Sanders eközben továbra sem zárta ki, hogy baktériumokkal kísérletezhetnek. Könnyen elképzelhető, hogy vizsgálták, miként reagál az állat szervezete a beléjük juttatot baktériumokra. Lehet, hogy az UFO vagy ragadozó elmélet csak fedőtörténet volt, hogy elfedje az esetek igazi szándékát.A kísérletezés elmélete egyre népszerűbbé vált a nyomozók körében. A vegyi és biológiai anyagok használata ugyanakkor 1970 óta tiltva van az Egyesült Államokban. A tiltás egy 1968-ban történt baleset eredménye volt. Ebben az évben ugyanis több ezer bárány halálát okozta egy Salt Lake Cityben található kutatóközpontból elszabadult, VX nevű ideggáz. A hadsereg 376000 dollár kártérítést fizetett a gazdáknak. Az elhullott állatok száma 6400-ra volt tehető. Leginkább Utah állam sürgette a tiltást. Maga Richard Nixon elnök rendelte el a vegyi és biológiai fegyverekkel való kísérletezések beszüntetését. 1969-ben megfogalmazták a törvényt, majd 1970 februárjában szövetségi ügynökségek törvénybe iktatták azt. Azonban nem mindenki tett eleget a törvénynek. A CIA például tárolt annyo kobra idegmérget, amely elegendő lett volna több ezer ember megölésére. Az állatcsonkításokkal kapcsolatban pedig arra jutottak, hogy Clostridia baktériumokkal kísérletezhettek. A Clostridia baktériumoknak 93 alfaja van, melyek számos állati megbetegedést okozhatnak, de terjedhet emberre is. A Clostridia faj olyan betegségek okozója, mint például a feketeláb vagy rosszindulatú ödémák. Minden államban találtak ilyen baktériumok az elhullott állatok vizsgálata során, de nem minden állatban, csak egy részükben. Louis Girodo azonban tudott egy olyan nőstény bikáról, melyet Colorado államban találtak és nem csak Clostridia baktériumot találtak benne, hanem más mérgező vegyi anyagokat is.

Colorado kormányzója, Richard Lamm sürgette a hatóságokat, hogy végezzenek alaposabb nyomozást. A nyomozás tervezet viszont semmiben sem tért el attól mint amit egyszer már véghezvittek 1975 áprilisában. Az új vizsgálat jelentésében az állt, hogy 203 elhullott állatot találtak, melynek 95%-a ragadozók áldozata lett. A törvénykezésben dolgozók közül sokan úgy érezték a jelentés hatására, hogy hülyének nézik őket. A jelentés megemlíti a természetes halált is, mint tényezőt, de erre csak homályosan utal. Arról is beszél, hogy az állatok természetes halála esetén a gazdáknak lehetősége van biztosítási pénz felvételére. 1975 novemberében hóvihar tombolt Colorado államban. A hóvihar nagy károkat okozott: több ezer tehén, bika és hiéna pusztult el. Az érintett Kansas államban ugyanakkor az elhullott ragadozóknak hiányoztak a szemeik és a füleik. Ez bizonyára túl sok lehetett már a jelentésnek. Még szerencse, hogy erről nem kellett írniuk. 1975 őszén Louis Girodo találkozott Dr. Susan Colterrel, aki a Trinidadi Állatklinika (Colorado) igazgatója volt. Megkérte őt arra, hogy végezzen boncolást egyes tetemeken 12 órával a haláluk utn. Dr. Colter eltávolított számos testrészt, mint például a szívet, tüdőt, veséket és a májat,, majd elküldte ezeket laboratóriumi vizsgálatra. Az eredményből kdierült, hogy az állatok Clostridia baktériummal fertőződtek meg.

Az orvos végzett egy érdekes kísérletet: megpróbálta úgy eltávolítani – orvosilag – az egyik állat szívét, mint ahogyan azt tették az állatokkal. Nem tudta elvégezni orvosi szakértelemmel és eszközökkel sem, ami ugyancsak megdöbbentő. A másik probléma, hogy amennyiben ezeket a szerveket eltávolították, – márpedig azt tették – akkor ahhoz, hogy elkerüljék ők is a fertőzést, távolabb kellett, hogy álljanak az állatoktól, vagy valamilyen védőfelszerelést kellett, hogy viseljenek.

Colorado államról tudni kell, hogy kulcsfontosságú szerepet játszik a nukleáris védelemben, valamint számos katonai támaszpont és katonai akadémia található ott. Gondolhatnánk, hogy egy olyan államban, ahol ilyen erős a katonai jelenlét, könnyen megoldhatták volna a rejtélyt. Itt is észleltek titokzatos helikoptereket rakétasilók közelében. Bill Jackson újságíró maga is végzett éjszakai megfigyeléseket a nukleáris silók (Minuteman) közelében, hogy megpillantsa a helikoptereket. A silók környékén is elterjedtek voltak az állatcsonkítások, de nem világos, hogy a rakétáknak köze lehetett-e ezekhez. Itt volt olyan eset is, hogy be akartak törni a területre, de elfogták őket. Azt nem tudni miért, vagy hogy kik voltak ezek az emberek. 1975 késő nyarán azonban történt egy eset Észak Coloradoban, amely említésre méltó. Egy éjszaka, olyan tíz óra körül az esti órákban a telephely őrei üldözni kezdtek három repülő tárgyat. Körülbelül hajnal 4:30-ig üldözték őket, amikor azok eltűntek, de még a radarról is. Egy repülő azon az estén a levegőben volt éppen, amely szintén látta a fényeket. Amikor azok eltűntek, a repülőgép pilótái azt hittk, hogy a tárgy leszállt, azonban ahogy leereszkedtek, nem ltták azt. A közelben viszont ott volt a rakétasiló, ne feledjük. Volt még egy eset, szintén Nebraskában, mégpedig 1975 augusztus 21-én. Egy azonosítatlan helikopter repkedett a Légiparancsnokság Stratégiai állása felett, egy siló közelében, Bushnelltől délre. Ezek körül a silók körül kerítés húzódik, valamint kisebb őrhelyek minden oldalon. Ha a helikopterek itt állomásoztak volna, ehéz lett volna őket itt elrejteni, hacsaknem használtak valamilyen álcázó eszközt.

Jack Andreson írt egy újabb cikket, melyben szidalmazza a Szovjetúniót, amiért nem tesz eleget a vegyi és biológiai fegyverek tilalmának. Igaz, ez a tilalom nem vonatkozott rá mert az nem volt nemzetközi, de politikailag mégiscsak az lenne a korrekt, ha ő is felhagyna ezekkel a kutatásokkal, mint ahogy az Egyesült Államok is teszi. Mindkét ország fejlesztett olyan vírusokat, melyekre a lakosság nem tudna védekezni. A fejlesztésekhez használtak UV fényt, rádióaktív sugárzást is. Egyes vírusok mutáns származékai más vírusoknak. A Texas állambeli Cochran megyében találtak is sugárzásra utaló nyomot az egy állatcsonkításos esetben. Nem ez volt az egyedüli eset azonban: ugyanilyen sugárzást mértek a Coloradoban található Sterling közelében is. Mindkét eset 1975-ben történt. A coloradoi eset nem messze történt a Chimney Canyontól, ami egy elhagyatott terület, nem található ott semmi. A sheriff azonban kiváncsigágból vitt egy Geiger-Müller számlálót arra a nagy farmra, ahol a csonkítások történtek. A számlálót az állattetemek mellé tette és meglepődve látta, hogy a készülék sugárzást mutat. Ami érdekes volt, hogy a sugárzás a fej és a végbél környékére volt jellemző, a test többi részére nem. Wyoming államban is számoltak be sugárzásról.

Akik ismerték az ügyet közelről, azok azt gyanították, hogy valami összefüggés lehet a baktériumok és a radioaktivitás között. 1975 májusában egy coloradoi magánnyomozó, G. C. Erianne nagyon komolyan vette a baktérium-elméletet. A nyomozó korábban a titkosszolgálatnak dolgozott és Európában volt kiküldetésen, hogy a szovjet fenyegetést tartsa szemmel. Az 1960-as években pedig Washingtonban dolgozott a Védelmi Minisztréiumnál. 1961-ben Erianne arról nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kísérletezik baktériumokkal. Ugyanebben az évben a Bethesda Haditengerészeti Kórházban találkozót szerveztek, ahol baktériumokkal kapcsoaltos kísérleteket beszélte meg – Erianne állítása szerint. A kísérletek célja biológiai fegyver kifejlesztése volt. Ha ilyen fejlesztések folytak, akkor viszont szükség volt ehhez laboratóriumra. Ez nem olcsó mulatság, valahonnan támogatni kell az ilyen programokat. Ezt a gondolatmenetet követve voltak néhányan azon a véleményen, hogy titokban a kormány támogatja őket. A másik kérdés pedig, hogy létezett-e ezeknek a baktáriumoknak ellenszere?Vajon fejlesztettek-e ellenszert is? A Clostridia baktériumok meglehetősen elterjedtek és ismertek, így okkal feltételezhetjük, hogy volt ezeknek a baktériumoknak ellenszere is. Egy másik, érthetetlen probléma az volt, hogy ha ilyen kísérletek folytak, miért nem vettek egyszerűen egy birtokot, rajta tehenekkel és kísérleteztek hivatalosan? Miért volt szükség erre a mészárlásra? Egy coloradoi újságíró, Dane Edwards ezt azzal magyarázta, hogy a kísérletet végző személyek kíváncsiak voltak arra, hogy hogyan befolyásolják a baktériumokat a különböző környezeti feltételek: a különböző éghajlatok, takarmányok, időjárási körülmények. Így párhuzamot lehet vonni a bolygó különböző országaival is, ha bevetésre kerülne sor.

A legtöbb amerikai farmer szereti a hazáját és hűséges hozzá. Figyelembe véve ezt és a morális viselkedést, miért nem kereste fel továbbá a CIA ezeket a farmereket mondván, hogy kísérleteket folytat, de kárpótolja őket ezért, kérve, hogy hagyják nyitva éjszaka a földbirtok kapuját?   Kathy Commack birtoka (Új Mexikó) erősen ki volt téve az állatcsonkításoknak, a helikoptereknek és az UFO-knak is.  A gazdász szintén felháborodott azon, miért titkolózik a kormány és úgy nyilatkozott egy helyi újságnak, hogy itt az ideje a kormánynak végre bejelentést tenni vagy tájékoztatni az embereket. Ráadásul ez az időszak akkoriban nemigen kedvezett az amerikai kormánynak: ekkor volt ugyanis a Watergate botrány, CIA-s felfedések történtek, politikai korrupciós ügyek kerültek nyilvánosság elé. Ezt könnyen tetőzhette az állatcsonkítások ügye, amit nagyon kicsi választott el attól, hogy komoly országos botrány legyen belőle. Ez végleg romba dönthette volna a kormányt. Mint látni, nagyon nagy volt az óvatosság és a biztonság a kísérletek körül – ha egyáltalán arról volt szó. Már-már úgy tűnt egyesek szemében, hogy az állatcsonkításokat élvezettel végzik, művészeti célból. Elnézve a fényképeket, okkal jelenthetjük ezt ki: a szervek eltávolításának alapossága már ezt sugallja. Emlékezzünk Coloradóban, Sterling mellett talált tehéntetemről 1976 kora márciusában: ennél az esetnél egyedül a fejet hagyták meg. Az állat nyelvét kiszedték, majd visszaillesztették.

1975 szeptembere és decembere között 13 amerikai államban voltak jelen állatcsonkítások, fekete helikopterek és UFO észlelések. Ugyanakkor nem találtak lábnyomokat továbbra sem. Nem kaptak el senkit se.

Eközben Arizona államban, azon belül Apache Megyében történt egy érdekes eset: egy megcsonkított tehenen égési sérüléseket láttak. A helyi sheriff, Art Lee szerint – aki a helyszínen megtekintette a tetemeket – három nyom volt az állaton. Mivel ennél többet nem tudott mondani, kihívta az állatorvost, aki szerint ragadozók végeztek a tehenekkel. Ed Sanders, aki továbbra is nyomon követte az eseményeket egyáltalán nem volt elégedett ezzel a magyarázattal. 1975 júniusa és szeptembere között a Mondana államban történő állatcsonkítások száma elérte a 100-at. A nyomozásban továbbra is aktívan részt vett Keith Wolverton, aki idáig már számos esetet tanulmányozott országszerte. Ő azonban azon a véleményen volt, hogy ezeket a csonkításokat emberek okozták, beleértve az égési sérüléseket is. Új Mexikóban 1975 augusztusa és szeptemberére volt jellemző a jelenség, amely megszűnt egészen 1976 elejéig. Nebraskában 1975 októberében és novemberében történtek esetek. Missouri államban 1975 októberétől decemberéig tartott az állatcsonkításos borzalom. Ezen időszak alatt Oregonból 10 ilyen esetet jelentettek. Wisconsinban 1975 októberében töténtek esetek, egyet egy Richard Boorn nevű gazda jelentett, aki szerint az állatokkal gránátokkal végeztek. Wyoming államban különféle beszámolók érkeztek állatcsonkításokról, helikopterekről, UFO-król 1975 szeptemberében. Itt felfedeztek egy állattetemet, melynek egyik oldala le volt borotválva. Körülbelül 250 méterre az állatcsonkítások heéyszínétől észleltek titokzatos sárgás gömböket is az égen. 1975 szeptemberében Cove Creek közelében (Idaho, Blaine megye) egy parkőr csuklyás alakokra figyelt fel. Ezeknek az alakoknak azonban nem sikerült a nyomára akadni a nagyszabású keresés ellenére sem.

1975 október 9-én észak Idahoban egy férfi volt szemtanúja egy csoport maszkot viselő laknak, akik a 95-ös úton álltak. Mindegyükiknél fegyver volt. A férfinek sikerült elmenekülnie, de a félelem sokáig megmaradt benne. Az incidens hatására egy Idahobeli újság arra szólította fel a szülőket, hogy vigyázzanak gyermekeikre, merre mennek Halloween idején. Figyelembe véve az akkori történéseket, ajánlott volt, hogy a gyerekek sötétedés előtt otthon legyenek. Abban az évben Dirggsben futball meccset rendeztek este Halloween alkalmából. Arra is figyelmeztették a szülőket, hogy a gyerekek a meccs után jobban teszik, ha azonnal hazamennek. Idaho állam is erősen érintett volt gyébként. Itt Júniusra már több mint 100 felé kúszott az állatcsonkítások száma. A rendőrség nem tehetett mást: folytatta az ellenőrzéseket megfigyelésekkel, útzárral, járőrözést, rádiós kommunikációt használva.

Most pedig említsük meg Dr. Robert Hedelius nevét, aki jelentős szerepet töltött be ezekben az esetekben. Az állatorvos Utah államban dolgozott egy szövetségi mezőgazdasági kormányhivatalnak. Az ő feladata az volt, hogy távol tartsa a külföldről behozott állatbetegségeket Amerikába. Hedelius egy terhes tehenet vizsgált meg, amelyet a Utah állambeli Emery mellett találtak meg. Ennél az esetnél azt lehetett megfigyelni, hogy az öldöklést félbeszakították valami miatt. Itt már nyomokat is felfedeztek, melyek egészen a birtok kerítéséig vezettek. Itt autónyomokat figyeltek meg, ami arra engedett következtetni, hogy valakik vártak rájuk, majd felszedték őket. Hedelius ezt követően felboncolta a tetemet, hogy jelentést adjon az Emery megyei sheriff irodának. A boncolás során az alábbi dolgok kerültek megállapításra: az állat húgyhólyagját valamint a magzatot eltávolították. Maga a halál oka Clostridia baktérium fertőzés volt. Ami feltűnő volt az orvos számára, hogy ezek a baktériumok az állat csak egy bizonyos részén halmozódtak fel. Ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy a baktériumokat bizonyára befecskendezhették az állatba. A kéőbbiekben szövetséges ügynökök kapcsolatba léptek az állatorvossal és felszólították arra, hogy ne adja ki ezeket az eredményeket a nyilvánosságnak. Az állatorvos nem akart szembeszállni a hatósággal, így nem fedte fel az eredményeit a médiának: helyette a hagyományos, ragadozók okozta halál elméletével állt elő.

Zárt ajtók mögött azonban szilárdan azon az állásponton volt, hogy az állatot nyugtatólövedékkel lőtték meg, majd belefecskendezték vagy a baktériumot vagy annak mérgező vegyületeit. Ő is támogatta azt a nézetet, miszerint valamilyen kísérletek zajlanak a környéken. Egy ilyen baktérium kutúrához könnyen hozzá lehet jutni, amivel aztán mérgező vegyületeket lehet termelni. Ráadásul nem nehéz különválasztani a toxinokat a baktériumoktól: aki egy kicsit jártas a kémiában vagy a bakteriológiában, az meg tudja oldani.

Egy másik megdöbbentő fefedezés az volt, hogy a boncolás során dr. Robert Hedelius nem talált sem a gyomorban semmilyen táplálékot, a belekbe pedig nyoma se volt gáznak. Mintha sterilizálták volna az állatot a benne lévő tápláléktól. A kérdés, miért? Milyen szempontból volt ennek haszna a kísérlethez?

Olyan magyarázat is született, amel szerint a kísérletek során a mérgezés gyorsaságát vizsgálták. Felmerült a kérdés, hogyn lesz ez az ügy megoldva? Mert úgy tűnt, hogy a beszámolók, az esetek elemzése nem vezet sehova, csak találgatásokhoz. G. C Erianna továbbra is szorgalmazta a vizsgálatokat: javasolta, hogy vizsálni kellene a cégeket is. Azokat, melyek helikopterekhez biztosítanak üzemagyagot; fehér teherautókat is ellenőrizni kell. Erianna azon a meggyőződésen volt, hogy a kísérletek megvalósítását a kormány könnyedén véghez tudta vinni titokban. Szorgalmazta a hadsereg járműinek az ellenőrzését is, melyeket időnként egyik helyről a másikra szállítanak. Erianna szerint azonban aki a válaszokat és a megoldást meg tudná adni, az az a szervezet, amely emögött az egész eseménysor mögött áll. Ő azonban mint sheriff, nem biztos, hogy le tudná leplezni a színfalak mögött álló embereket, akiket minden bizonnyal több oldalról védenek – törvényes eszközökkel. Bíróságra sem volt érdemes vinni az ügyet, mert a bíró valószínűleg nevetség tárgyának tekintené a vádakat.

Ed Sanders úgy vélte, hogy Nixon tiltása óta valahogy mégis utat törtek a biloógiai hadviseléssel kapcsolatos kísérletek, amelybe a hadsereg is be volt vonva. Akárkik is voltak ők, el voltak látva pénzel; mögöttük pedig ott állt a titkosügynökség.

Mindezek ellen nehéz volt küzeni. Nem csoda, hogy sohasem derült fény ezeknek a szörnyű eseteknek a mibenlétére.

Seres Gábor
Felhasznált irodalom:
Ed Sanders – The Mutilation Mystery (1976) – Newsweek